Sokat tesznek egyre kevesebbekért Aradon: a magyar diákság megmaradásáért küzd a harmincéves Alma Mater Alapítvány

Idén harmincéves az aradi magyar oktatás támogatása érdekében létrehozott Alma Mater Alapítvány, amely – számos támogatói programja mellett – nemrég egy napközis csoportnak segített logikai és fejlesztő játékok, illetve kreatív csomagok beszerzésében, illetve egy teljesen felszerelt számítógéppel járult hozzá egy kilencedik osztályos diák távoktatásához. A három évtizedet felölelő működés során nem csupán egyszeri támogatásokkal segítette az Arad megyei magyar diákokat, hanem többek közt

egy felszerelt kollégiumi intézet létrehozásával, illetve egy olyan ösztöndíjprogram kiépítésével is, amely évente megközelítőleg hatvan gyermek étkeztetését, lakhatását, valamint felügyeletét fedezi.

Hadnagy Éva, az alapítvány ügyvezető elnöke (portrénkon) megkeresésünkre elmondta, hogy az anno egy román szakiskolával egyazon épületen osztozó magyar középiskola helyzete mindenképp szükségessé tette egy olyan civil szervezet létrehozását, amely segítette a román iskolával „kényszertársbérleti” viszonyban levő magyar tagozatot. Az épületet ugyanis 1923-ban a magyar közösség építette, ám a kommunizmus idején már csupán egy magyar osztály működött a többségében román osztályok mellett. „A határ menti régió előnyeként az alapításkor több testvérváros és -iskola sietett a Csiky Gergely Főgimnázium segítségére, ami biztonságot jelentett a civil szervezet elindításában” – emlékezett vissza a kémiatanárnő.

Az ügy mellé több, Aradról elszármazott magyar is odaállt, aminek köszönhetően Kölnben, illetve Budapesten is megalakult az Alma Mater Alapítvány, fenntartva az állandó egymás közti kommunikációt.

Mind mondta, kezdetben a civil szervezet elsődleges célja az Arad megyei magyar oktatás és a magyar tannyelvű iskolák támogatása volt, később azonban fontossá vált az intézményhez tartozó bentlakás felújítása, kollégiummá alakítása is. „Egyértelmű volt, hogy az Arad megyei magyar diákokat úgy tudjuk a líceumba hozni, ha biztosítani tudjuk a bentlakási feltételeket is” – vázolta Hadnagy Éva.

Így rögtön az alapításkor az egyik legfontosabb célkitűzés a bentlakás jogviszonyainak rendezése lett, amelyet – az átépítés és felújítási munkálatok révén – a részben lakhatatlan állapot felszámolása követett.

Mint mondta, ebben vállalt óriási szerepet az Apáczai Közalapítvány, a városi önkormányzat, illetve több külföldön élő és hazai magánszemély. A figyelemre méltó összefogás eredményeként 2003-ban végül megnyílt a kollégium, amellyel hirtelen a bentlakó diákok száma is megemelkedett: abban az időben akár 100-110 gyermek is helyet kapott az intézetben. Időközben azt is sikerült elérni, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium iskolaépületéből kiköltözzön a román szakiskola.

A további hiányosságok pótlása érdekében az alapítvány 2003-ban elindította a „Kollégiumot a bentlakásból” nevű programját, amely által külön pedagógust fogadtak fel a gyermekek felügyeletére/oktatására, felzárkóztató órákat szerveztek román nyelvből és matematikából, illetve létrehoztak egy olyan ösztöndíjprogramot is, amely keretében kezdetben a bentlakók felét sikerült támogatni.

– vázolta az alapítvány ügyvezető elnöke.

Mint említette, ebben az időszakban sikerült megalakítani a falusi gyermekek tudására épülő bentlakásos néptánccsoportot is, amely idővel a városi és a külföldi rendezvényeken is képviselte a főgimnáziumot. Később ezt a néptáncprogramot a középiskolába is sikerült bevezetni.

A kollégium összetartó szellemiségében született ugyanakkor egy diákújság is, amelyet a tanulók szintén nagy kedvvel szerkesztettek.

De a kollégium érdemei közé sorolhatóak a különböző kézműves tevékenységek, a tanulási programok, illetve az olyan hagyományos ünnepi rendezvények bevezetése is, mint a gólyabál, a mikulásozás vagy az előkarácsony. Mint Hadnagy Éva felidézte, akadt olyan gyerek is, aki életében először a kollégiumban kapott karácsonyi ajándékot.

Az ösztöndíjkiosztást rendszerint a „Szóló szőlő” nevű rendezvény keretében szervezték, ahol a diákok bemutathatták tudásukat, szülőfalujuk jellegzetes hagyományait. Ennek a kapcsolattartás szempontjából is kiemelt jelentősége volt, hiszen az előadáson általában a különböző falvak elöljárói és a szülők is megjelentek.

Az ösztöndíjprogram keretében az elmúlt harminc évben nem kevesebb, mint 1200 diákot sikerült támogatni, ezen felül azonban az alapítvány megszámlálhatatlan hozzájárulással segítette az Arad megyei magyar diákságot.

A városi, tehetséges, ám nehéz anyagi körülmények közt élő gyerekek például ún. keresztszülői támogatásban részesültek a magyarországi, külföldi, illetve aradi támogatók jóvoltából. Hadnagy Éva elmondta, egyes keresztszülői kapcsolatok olyan szorosra fűződtek, hogy az egyetemi években, sőt még később is támogatták „védencüket”.

Emellett az alapítvány utazási támogatásai és jutalomkirándulásai is számottevőek, illetve a szórványban szervezett, magyar nyelvű, fakultatív oktatási programjai, amellyel az Arad megyei falvakban élő, román nyelven tanuló magyar diákokat segítették. Hadnagy Éva azt is felidézte, hogy a három évtized megvalósításait számos magyarországi és külföldi pályázati alap segítette. A bentlakás felújításában és átépítésében az Apáczai Közalapítvány vállalt óriási szerepet, de említést tett a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázatokról is, valamint a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásáról is, amelynek köszönhetően ma már 60 gyermek teljes költségtérítéssel használhatja a kollégiumot.

A meghívásos pályázat és az egyedi támogatás összege mellett idén 6 millió forintot kaptunk a bentlakás felújítására és a berendezések korszerűsítésére” – osztotta meg a pedagógus.

Az alapítvány által felvállalt tevékenység értéke felbecsülhetetlen a magyarság szempontjából egyre inkább „apadó” szórványterületen. Harminc évvel ezelőtt Arad megyében ugyanis tíz magyar általános iskola működött, mindegyik 18-20 fős létszámmal.

Aradon a Csiky Gergely Főgimnázium mellett további három általános is működött, amelyből mára csak kettő maradt, a megyében is megszűnt pár, az osztálylétszámok pedig nagyon csökkentek.

Hadnagy Éva elmondta, hogy az elenyésző számú diákság egy része már kilencedik osztálytól magyarországi iskolákat választ, hiszen így „mentesülnek” a román nyelvű érettségi alól. De vannak olyanok is, akik egyetemválasztási szempontból döntenek Magyarország mellett. Bár a magyar nyelv szempontjából ezek a gyermekek nem vesznek el, az aradi magyarságot igencsak „ritkítják”. Akadnak olyanok is, akik a Csiky Gergely Főgimnáziummal szomszédos román iskolát választják, őket pedig a bentlakással lehet leginkább meggyőzni.

„Az iskola újabb szak indításával és minél szélesebb kínálattal próbálja idecsalogatni őket. Az ösztöndíjrendszer pedig kiemelten fontos ebből a szempontból, hiszen több olyan család is van, amely nem engedhetné meg magának, hogy gyermekét Aradra utaztassa tanulni. Az ösztöndíj által ezek a diákok is lehetőséget kapnak arra, hogy magyarul tanulhassanak és megtarthassák a magyarságukat” – jelezte az aradi pedagógus.