Román állami tulajdonba kerül a brassói fellegvár, a Cenk alatti város már bejelentkezett a tulajdonjogért

A legfelsőbb bíróság novemberi ítéletével megerősítette, hogy a rendszerváltáskor a magáncég tulajdonába ingyen került vár köztulajdon, így a román államot illeti meg.

annak érdekében, hogy fel tudják újítani, és be tudják vonni az amúgy is turistamágnesnek számító város idegenforgalmi körforgásába. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott, a bukaresti illetékesekkel folytatott egyeztetések alapján úgy tűnik, készek eleget tenni a kérésnek, és átadják az ingatlankomplexumot Brassó önkormányzatának.

A kérés nyomatékosítására ugyanakkor aláírásgyűjtés is indult a Petitieonline.ro platformon: az online íveket „kézjegyükkel” ellátók arra hatalmazzák fel Allen Coliban polgármestert, hogy a nevükben eljárjon. Szerda reggelig 2245 aláírás gyűlt össze.

Az aláírásgyűjtési felületen az elöljáró írott szövegben és Youtube-videóban is érvel amellett, hogy miért kell a várat Brassó tulajdonába utalni. Egyebek mellett azt hangsúlyozza, hogy

így fontos lenne, ha mielőbb megkaphatnák a tulajdonjogot, és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében – de nem csak – vissza nem térítendő pénzösszegekre pályázhatnának a vár felújítására.

Ami a későbbi rendeltetést illeti, Allen Coliban novemberben arról beszélt, hogy

A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át.

Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a Fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.

A világháború után Erdély Románia része lett. A Fellegvárat többek között börtönként használták:

A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat. Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Securitate börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást.

A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek. Az eljárás végül 2022 novemberében fejeződött be, mikor a legfelsőbb törvényszék a román államnak ítélte a műemléket. Az átadás viszont csak most kezdődik.

korábban írtuk

Brassói válaszok a sovinizmusra – Allen Coliban polgármester a Krónikának a magyaroknak tett gesztusról

A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei – fogalmazott a Krónikának nyilatkozva Allen Coliban, Brassó magyarbarát gesztusáról elhíresült polgármestere.