Arra a kérdésre, hogy mikor érhet végre az ukrajnai háború, Robert C. Castel kifejtette: a kezdetektől úgy látja, hogy Ukrajna ezt a háborút elvesztette
Fotó: Gazda Árpád
Az ukrajnai és izraeli háború azt jelzi, hogy körülöttünk nem világrendváltás, hanem világrendszerváltás zajlik, amikor az egyes játékosok azt sem tudják egymásról, hogy milyen játékot játszanak. Van, aki sakklépéseket tesz, de a másik ultizik, vagy Go-t játszik. A gondolatot Robert C. Castel aradi származású izraeli biztonságpolitikai szakértő fejtette ki a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karának Mátyás király termében, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett pódiumbeszélgetésen. A szakértő szerint az ilyen időkben az országok vezetőinek minden irányba figyelniük kell, de az egyén, a családok, és a települések szintjén is érdemes mindenre felkészülni.
2024. augusztus 20., 19:582024. augusztus 20., 19:58
2024. augusztus 20., 20:162024. augusztus 20., 20:16
Robert C. Castelt Szenkovics Dezső, az egyetem kolozsvári karának dékánja kérdezte elsősorban a két konfliktuszóna: Ukrajna és Izrael helyzetéről, de a közönség is kérdéseket tehetett fel a kedd délutáni beszélgetés végén. A biztonságpolitikai szakértő elragadó stílusban fejtette ki a zsúfolásig megtelt előadóteremben: régebben világrendváltások voltak, amelyek során minden fél ugyanazt a stratégiai játékot játszotta, most viszont világrendszerváltást vizionált, amikor az sem világos, hogy ki milyen játékot játszik.
Összehasonlításképpen elmondta, a tavalyi ukrán ellentámadásban épp fordítva történt. Akkor világos volt a stratégiai cél: előrehatolni az Azovi tengerig és elvágni az orosz utánpótlási vonalakat, a kivitelezés viszont rendkívül gyengén sikerült. Úgy vélte, az ukrán hadsereg által most elfoglalt terület mintegy tizenketted része annak, amit Oroszország foglalt el Ukrajnából, és rendkívül nehezen lesz megtartható az ukránok által.
Fotó: Gazda Árpád
Kételyeit fejezte ki a Wall Street Journal azon értesülésével kapcsolatban, amely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudtával egy hattagú kommandó robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket. Úgy vélte, egy ilyen akciósikeréhez nem hat, hanem 1600 ember együttműködésére van szükség alapos titkosszolgálati háttérrel. Megállapította: a cikkben egyetlen konkrét adat van, az is elhibázott. A búvároknak nem három órát, hanem jóval kevesebbet kell várniuk a merülés után a nyomáskiegyenlítődésre.
Ha kiütéses vereség lesz, akkor az ukrán államiság megmaradása is megkérdőjeleződik, a pontozásos vereség egy sor lehetőséget megnyit számára.
Robert C. Castel úgy vélte: ebben a helyzetben Európának el kellene döntenie, hogy mit szeretne elérni. Lehetségesnek tartotta egy osztrák forgatókönyv megvalósulását, amelyben Ukrajna területén egy pufferzóna keletkezik. Szerinte a nyugati világnak ez lenne jobb. De egy koreai forgatókönyv megvalósulását is lehetségesnek tartotta, amelyben a nyugati országok és Oroszország között egy olyan kemény határ jön létre, amilyen a két Korea között van. Úgy vélte: Európának el kellene döntenie, hogy melyik forgatókönyv megvalósulását szeretné elérni, és ebből kellene visszaszámolnia a döntéseit.
A biztonságpolitikai szakértőt Szenkovics Dezső, az egyetem kolozsvári karának dékánja kérdezte elsősorban a két konfliktuszóna: Ukrajna és Izrael helyzetéről
Fotó: Gazda Árpád
Az izraeli háború kapcsán elmondta: tavaly ő maga is részt vett a Hamász támadása után a holttestek összegyűjtésében, és a háború füst- és hullaszagát őrizte meg leginkább az emlékezetében. Megjegyezte: megjárt már pár háborút, de egyik sem volt a mostanihoz mérhető.
Úgy vélte, ha az ellencsapást azzal az intenzitással folytathatta volna Izrael, ahogy elkezdte, ma már vége lenne a háborúnak. Ahhoz azonban, hogy minimalizálják a katonák elvesztésének a kockázatát, és a palesztin civil áldozatok számát, csökkenteni kellett a tempót. Úgy vélte, ezen a fronton is elhúzódó háborúra kell számítani. Szerinte nem volt értelme a halottaknak, ha mind Izrael, mind pedig a palesztinok számára nem lesz jobb politikai jövő a háború után. Ehhez azonban elengedhetetlennek tartotta a Hamász teljes felszámolását. Ha ez nem történik meg, 5-6 év múlva újabb háborúra lehet számítani. Szerinte a palesztinok akkor remélhetnek autonómiát, ha Izrael elpusztítja a Hamászt.
Hülyeségnek titulálta a demokrata amerikai kormányzatnak azt a tézisét, hogy béke lesz a közel-keleten, ha békét köt Izrael a palesztinekkel. Szerinte ugyanis
Úgy vélte: ha nem Donald Trump győz az amerikai választásokon, sok jóra nem lehet számítani a közel-keleten. Szerinte drámai fordulatot venne a térség története, ha Iránnak sikerülne előállítani az atombombát.
Fotó: Gazda Árpád
A térség Izrael melletti másik katonai erejére, vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: Törökország kutyaszorítóban van. Úgy vélte: Recep Tayyip Erdogan helyesen mérte fel, hogy minden irányba figyelnie kell, de azt már nem tudta eldönteni, hogy melyik irányba akar elindulni. Így minden irányba fordult, de mindenkivel összeveszett, így intő példává vált, hogy hogyan lehet rosszul eljárni.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk egyszerű szemlélőként, azt a bölcseletet idézte: „ha meg akarod váltani a világot, előbb rakj rendet a szobádban”. Úgy vélte: fel kell készülni mindenre mind az egyén, mind a család, mind a települések szintjén. Azt is említette, hogy az egyének a szavazatukkal alakíthatják az események menetét. Azt tanácsolta, hogy olyan politikusokra szavazzanak, akik nem elvont főneveket használnak a beszédeikben, hanem konkrétumokat mondanak, konkrét problémákat oldanak meg határidőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!