Fotó: A szerző felvétele
2009. október 08., 09:412009. október 08., 09:41
Riadókészültséget hirdetett az elmúlt napokban Marius Paşcan, Maros megye prefektusa a disőszentmártoni Bicapa bikromátgyár meddőhányójával kapcsolatban. Mint mondta, ökológiai katasztrófa, Magyarország viszonylatában pedig diplomáciai botrány lehet abból, ha az egészségre igen káros vegyi anyagokat tartalmazó ülepítő feltöltődik vízzel, túlcsordul, és a Marosba torkolló Nagy-Küküllőn keresztül a szennyező anyagok a Tiszába, tehát a szomszédos országba jutnak.
„Nehezen kezelhető helyzetről van szó, mivel a Bicapa cég ellen csődeljárás zajlik. Az Állami Vagyonkezelő Ügynökség (AVAS) és a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság az ott még meglevő javak tulajdonosa, mivel körülbelül 40 millió lejes adósságot kellene behajtaniuk a cégen” – ismertette a helyzetet a kormánymegbízott. Mint mondta, ezek az intézmények nem kezdeményezhetnek környezettisztítási, helyreállítási eljárást, ezt a folyamatot csak a megyei vagy a dicsőszentmártoni önkormányzat indíthatná be.
Marius Paşcan írásban szólította fel a két tanácsot a meddőhányó átvételére, azzal indokolva az utasítást, hogy csupán az önkormányzatok kaphatnak uniós támogatást a szennyezett terep megtisztítására. Mint mondta, a krómmal, mangánnal és magnéziummal telített terület ökológiai helyreállításához mintegy 20 millió euróra van szükség.
„Főként azért hirdettem riadókészültséget, hogy felhívjam a figyelmet: a kormánynak garantálnia kell, hogy az önkormányzatok valóban megkapják majd az uniós pénzt, és ne terhelje őket a súlyos gond. A kormánynak azt is meg kell fontolnia, hogy átvegye a Bicapa adósságát, eltörölje azt, mert ekkora tartozással senki nem vág bele a környék megtisztításába” – indokolta lépését a kormánymegbízott.
Azonban a prefektus felszólítására mind a megyei, mind a helyi önkormányzat írásban közölte: nem vállalkozik az ülepítő átvételére. Ioan Muntean, a dicsőszentmártoni önkormányzat szóvivője – aki korábban a Bicapa üzem egyik részlegét vezette – hajmeresztő, képtelen ötletnek nevezte azt, hogy a prefektus a polgármesteri hivatal „nyakába akarja varrni ezt a súlyos gondot”.
Moldovan szerint csakis egy átgondolt, a Környezetvédelmi Minisztérium és nemzetközi szakértők által kidolgozott terv alapján lehetne kezelni a súlyos ökológiai problémát. „Tegyük fel, hogy az Európai Unió valóban finanszírozná az eljárást és megadná a szükséges 20 millió eurót, akkor sem tudnánk városi szinten kezelni ezt az ügyet, hiszen nincsenek szakértőink, nincs apparátusunk, túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy ilyesmibe belevágjunk” – indokolta a helyi önkormányzat nemleges válaszát a szóvivő.
Kérdésünkre, hogy szerinte mit kellene tenni tulajdonképpen a meddőhányóval, kifejtette: „Pontosan olyan eljárással és ugyanolyan biztonságosan kellene kezelni az ott található vegyi anyagokat, mint ahogy az a csernobili atomreaktornál történt a baleset után”.
Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint a testület nem foglalkozott a dicsőszentmártoni ülepítő problémájával. „Ezt az ügyet a Környezetvédelmi Minisztériumnak, illetve felügyelőségnek kell megoldania” – vélte az RMDSZ-es elöljáró, aki szerint először is meg kell oldani a cég tartozásainak problémáját.
„Ha csak arról lenne szó, hogy segítséget kellene nyújtani egy pályázat elkészítéséhez és megnyeréséhez, ebben partner lenne a megyei tanács, arról azonban nem lehet szó, hogy egyik napról a másikra tulajdonosai legyünk egy ekkora ökológiai bombának” – hangsúlyozta Szabó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok