Pro Bono Publico az erdélyi magyarságért: konzorciumot kötött három egyetem

Pro Bono Publico az erdélyi magyarságért: konzorciumot kötött három egyetem

Pálfi József, Tonk Márton és Kolumbán Vilmos József rektor a szerdai sajtótájékoztatón

Fotó: Zoltán Ildikó

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Protestáns Teológiai Intézet képviselői szerdán aláírták azt a társulási szerződést, mely által létrehozták a romániai jogi személyként is bejegyzett Pro Bono Publico egyetemi konzorciumot. A három erdélyi magyar felsőoktatási intézmény vezetői sajtótájékoztató keretében ismertették a társulás célját, terveiket, elképzeléseiket.

Tóth Gödri Iringó

2022. január 19., 15:362022. január 19., 15:36

2022. január 19., 15:532022. január 19., 15:53

Tonk Márton, a több városban jelen lévő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora felvezetőként elmondta, hogy a három intézmény között tulajdonképpen már az elmúlt évtizedben is folyamatos volt az együttműködés, és egy ideje már „a levegőben lógott” az összefogás gondolata. Elmondása szerint 2022-ben kijelenthetjük, hogy

létezik egy romániai magyar felsőoktatási hálózat, melynek két alappillére van: a román állami egyetemek magyar tagozatai, illetve a romániai magyar magánegyetemek hálózata

– utóbbi képviselői most „egy asztalhoz ültek”. A rektor hangsúlyozta, a két pillérnek erősítenie kell egymást, és ebben ez a társulás is segíthet.

Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Az erdélyi magyarok érdekében

Tonk Márton kiemelte, hogy szerdán déli tizenkét óra előtt nem sokkal hivatalosan is megszületett a konzorcium: az egyesület a Pro Bono Publico nevet kapta, mely névválasztás hármas indoklással magyarázható.

Egyrészt a társulás az erdélyi magyarok közösségének érdekét, érdekeit kívánja szolgálni, másfelől a romániai közjót is igyekszik szolgálni,

hiszen a képzés által a teljes társadalom általános képzettségi szintjéhez, a társadalom műveltségéhez is hozzájárul. Továbbá a név utal arra is – amit a pro bono kifejezés a köznyelvben is jelent –, hogy mindezt érdekmentesen, mindenféle profithajhászás nélkül szeretnék tenni.

A Sapientia EMTE rektora azt is kiemelte, hogy a frissen létrehozott konzorcium keretein belül körülbelül 3200–3300 diák tanul, ami a romániai magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók egyharmadát jelenti; ehhez hozzáadódik körülbelül 300 főállású oktató is. A társulás területi lefedettség szempontjából egész Erdélyre kiterjed: Sepsiszentgyörgytől Csíkszeredán, Marosvásárhelyen és Kolozsváron át Nagyváradig.

A létrehozók tervei szerint a jövőben közösen lépnek majd fel céljaik, érdekeik megvalósítása érdekében. Romániai szinten lehetőségük lesz a közös érdekképviseletre, illetve a magyarországi kapcsolatok vonatkozásában vagy akár nemzetközi szinten új lehetőségeket ad ez a konzorcium.

Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Több, ami összeköt

Pálfi József, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora elmondta, szerintük is éppen ideje volt, hogy szorosabbra fogják az erdélyi magyar magánegyetemek hálójának a kereteit, mert ezek a keretek erősíthetik a közösséget. Szerinte az az elsődleges feladat, hogy ezt a társulást hasznos tartalommal töltsék fel, mindhárom tagja a maga érdekeivel járuljon hozzá, és időközben kiderül, hogyan tudják alakítgatni a belső határokat.

Pálfi József azt is kiemelte, hogy az intézmények között vannak különbségek is. A nagyváradi székhelyű PKE rektoraként elmondhatja, hogy a határ mentén (akár a Partiumban, akár a Bánságban vagy Máramarosban) sokszor más szempontok érvényesülnek, mint más régiókban, de

alapvetően sokkal több az, ami összeköti a három intézményt, mint a különbségek.

Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Piros betűs nap a felsőoktatás történetében

Kolumbán Vilmos József, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora szerint ez egy igazi piros betűs nap az erdélyi magyar felsőoktatás történetében. Meglátása szerint a konzorcium létrehozása lényegében nem egy adminisztratív feladat volt: nagyon fontos, közös tartalma lesz az elkövetkezőkben.

Idézet
Erdélyi magyarként elég kevesen vagyunk, és már nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy külön-külön, párhuzamos szisztémákat fenntartva éljünk”

– hangsúlyozta. Kolumbán Vilmos József hozzátette, a konzorcium lehetőséget teremt arra, hogy doktori iskolát hozzanak létre – hiszen bár mindhárom egyetemnek voltak ilyen irányú elképzelései a múltban, közelmúltban, jelenleg egyik intézményben sem működik ilyen. Hozzátette, hogy a sajtótájékoztató előtt éppen a doktori iskola kérdéséről tárgyaltak, hiszen véleményük szerint többek között ennek a létrehozása is olyan irányba terelheti az erdélyi magyar felsőoktatást, amely a minőséget szolgálja. Szerinte a társulásban mindhárom egyetem szívvel-lélekkel kell hogy részt vegyen – „ami eddig sem volt kérdés, és ezután sem lesz az”.

A doktori iskola létrehozása kapcsán az is elhangzott, hogy olyan tudományterületekre kívánnak fókuszálni, ahol hiányt kell pótolni, ahol problematikus az utánpótlás: például a teológia, alkalmazott mérnöki, élelmiszer-biológia, jogtudomány.

Ezen területeken már van „kapacitásuk” is a doktori iskola létrehozására, már vannak habilitált oktatóik – akik lehet, hogy eddig más, akár hazai, akár külföldi intézményekben csatlakoztak doktori iskolák munkájához, de elérkezett az ideje, hogy a saját intézményeiket erősítsék.

Tonk Márton azt is elmondta, hogy az alapító okirat szerint a konzorciumot egy hét főből álló igazgatótanács vezeti, melynek három tagja a Sapientia, kettő-kettő pedig a PKE és a Protestáns Teológiai Intézet vezetőségéből kerül ki. A tagokat nem személy szerint, hanem az egyetemi funkciók alapján választották ki, így a rektorok, rektor-helyettesek, egyetemi főtitkárok, szenátusi elnökok fogják ellátni a feladatokat. A létrejött jogi személy működését a társult intézmények fogják megteremteni, azaz anyagi bázist a három társult intézmény biztosítja, és projekt-, illetve tevékenységalapon fog működni.

Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Áthallgatási lehetőségek

A Sapientia EMTE rektora azt is kiemelte, hogy

a konzorcium sok lehetőséggel jár majd mind a diákok, mind az oktatók számára. Például szeretnék megteremteni az áthallgatás lehetőségét is

– hivatalosan, hiszen eddig is szívesen látták bármely egyetemen az egy-egy órára betérőket. Szeretnék, hogy a tantárgyak szerepeljenek az egyetemek tantervében, azaz hivatalosan felvehetők legyenek opcionális tárgyként, lehessen értük kreditpontokat, jegyet kapni. Elmondta, hogy mivel a tanterveket hivatalosan módosítani kell, ez legkorábban a következő, azaz a 2022-2023-as tanévtől lesz lehetséges. Hasonló lehetőséget teremtenének a tanárok számára is. Azt is elmondta, hogy az áthallgatást az online lehetőségek is segítik, így az egyetemek közötti távolságok is áthidalhatók.

A társulás azt is jelenti, hogy mindhárom egyetem hallgatói és oktatói számára elérhetővé válnak az egyes intézmények erőforrásai, például a könyvtárakat, a nemzetközi adatbázisokat mindenki ugyanúgy, „belsősként” használhatja majd. Továbbá hangsúlyt fektetnek majd a tehetséggondozásra is, akár közös Tudományos Diákköri Konferencia szervezésével, illetve az egyetemi sportra: például szervezhetnek majd magánegyetemi miniolimpiát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében

Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében
2024. április 06., szombat

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
2024. április 05., péntek

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron
2024. április 05., péntek

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez
2024. április 05., péntek

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia

Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia
2024. április 05., péntek

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa

Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa
2024. április 05., péntek

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben

Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben
2024. április 04., csütörtök

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására
2024. április 04., csütörtök

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon

Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon
2024. április 04., csütörtök

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében

A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében