Potápi Árpád János
Fotó: Beliczay László
Ha a baloldal hatalomra kerülne, háborúba sodorná az országot, veszélybe sodorná a magyarságot, teljes káosz lenne – jelentette ki a Krónikának Potápi Árpád János. A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint kormányváltás esetén az eddig működő összmagyar kapcsolatrendszerek elvágása következne.
2022. március 31., 12:182022. március 31., 12:18
2022. március 31., 12:242022. március 31., 12:24
– Milyen információk vannak a kárpátaljai magyarokról? Hogyan érinti a közösséget a jelenlegi helyzet?
– Folyamatos a kapcsolattartás az ottani magyarsággal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a jótékonysági szervezetekkel, a kárpátaljai magyar főiskolával, az egyházakkal. A háború kitörése nyilván rendkívül negatívan érintette a kárpátaljai magyarságot, sokan hagyták el ideiglenesen a szülőföldjüket, bízva abban, hogy a helyzet enyhültével visszatérhetnek.
Mind a kárpátaljai állami adminisztráció, mind a megyei önkormányzat nagyon jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal. Egyébként korábban is ez volt a jellemző, Kárpátalja megyével mindig nagyon jó volt az együttműködés.
A háború kapcsán Magyarország álláspontja továbbra is világos: Magyarországnak és a magyarságnak ebből a háborúból ki kell maradnia, ugyanakkor minden tőlünk telhető segítséget megadunk a bajbajutottaknak, az Ukrajnából menekülőknek. Elindítottuk Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját, amellyel segítséget nyújtunk mind a menekülteknek, mind a Kárpátalján maradottaknak, sőt, a Kárpátalja határain túl élőknek is.
A március 28-i adatok szerint eddig már több mint 530 ezer, az ukrajnai háború elől menekülő ember érkezett Magyarországra. Minden segítséget megadunk az ide érkezőknek, legyen szó akár az elhelyezésükről, akár az itt tartózkodásukról, letelepedésükről, munkavállalásukról, egészségügyi ellátásukról. A Híd Kárpátaljáért segélyprogramban valamennyi karitatív szervezet rész vesz, az ő tevékenységüket a magyar kormány koordinálja.
Fontos megemlíteni, hogy Kárpátalján is van egy óriási menekülthullám, mintegy háromszázezren érkeztek oda Ukrajna belső részeiről. Az ő megsegítésükre is óriási támogatást ad a magyar állam.
Elismerés illet ezért a rendkívüli helytállásért minden kárpátaljai magyart.
Fotó: Veres Nándor
– Értelemszerűen a háború átírta a teljes magyar választási kampányt. Hogyan érzékeli, miként változott az emberek, a potenciális szavazópolgárok viszonyulása a vasárnapi megmérettetéshez a szomszédban zajló konfliktus árnyékában?
– A háború nemcsak felértékelte, de szó szerint az egekbe emelte a magyarországi országgyűlési választás tétjét.
A baloldal lebukott, kiderült, hogy titokban egyezkednek az ukránokkal és megígérték nekik, hogy ha hatalomra kerülnének, azonnal fegyvereket küldenének Ukrajnába. Ez pedig elkerülhetetlen ahhoz vezetne, hogy Magyarország belesodródna a háborúba.
Rengeteg eredményről tudnánk beszélni, a családtámogatási rendszertől kezdve a 13. havi nyugdíjon át a magyar gazdaság megerősítéséig. De a jelenlegi helyzetben a háború és a béke kérdésénél nincs fontosabb. Magyarország egy szövetségesi rendszer tagja, szomszédos Ukrajnával, ráadásul egy magyar nemzeti közösség él Ukrajnában. Ebben a helyzetben kell a magunk részéről mindent megtennünk a háborúba való belesodródás elkerüléséért.
Mi úgy próbálunk segítséget nyújtani, hogy közben saját nemzetünket védjük. Magyarországnak a magyar emberek érdeke a legfontosabb. Eközben a baloldal felelőtlen nyilatkozatai messze nem a béke megőrzését szolgálják. Ha hatalomra kerülnének, háborúba sodornák az országot, veszélybe sodornák a magyarságot, teljes káosz lenne. Aki tehát a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz.
Fotó: Beliczay László
– Mennyire hathat ki a választási részvételre ez a helyzet, amikor mindenkit a háború érdekel, s minden más háttérbe szorul? Erdélyben, a Vajdaságban hogyan alakul a levélszavazás folyamata?
– A jelenlegi helyzetben nyilván a szomszédos országban élőket is a háború foglalkoztatja leginkább, de ugyanennyire foglalkoztatja a külhoni magyarságot az is, hogy a jelenlegi nemzetpolitika tud-e folytatódni. Ez a határon túli magyarság számára létkérdés.
A határ innen és túloldalán élő magyar emberek között olyan kapcsolatok, barátságok alakultak ki vagy erősödtek meg az utóbbi tizenkét évben, amely azt eredményezte, hogy mára valóban egységes nemzetről tudunk beszélni. Napi kapcsolatban vagyunk egymással az élet szinte minden területén. A nemzeti építkezés eredményei a mostani háborús helyzetben is világosan látszanak. Felemelő volt például látni azt, hogy Magyarország mellett az egész Kárpát-medence és diaszpóra magyarsága is egyszerre mozdult meg a kárpátaljai magyarság megsegítésére. A testvértelepülési programunk is most hozta meg igazi gyümölcsét, hisz a Kárpát-medencei települések azonnal a kárpátaljai testvértelepülés segítésére siettek.
2002 után, 2004. december 5-én. Ne legyen kétségünk afelől, hogy újra megtennék. Elvennék a szavazati jogot, aztán következhet az állampolgárság. A határon túliak nem akarják, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely a nemzet egyharmadát megtagadja. Visszatérve a kérdésre: az érdeklődés a magyarországi választás iránt nagy. Közel 390 ezren regisztráltak négy évvel ezelőtt, most ez a szám 456 ezer. Ez azt valószínűsíti, hogy a mostani választáson sokkal több határon túli magyar állampolgár él majd a levélszavazás lehetőségével.
Fotó: Veres Nándor
– A levélszavazatokkal kapcsolatos baloldali vádakat ismételte el kolozsvári fórumán Márki-Zay Péter, aki „zombiszavazókról” beszélt és csalást emlegetett. Mit válaszol ezekre a vádakra?
– Nincs két baloldal, egy baloldal van, kormányzásuk alatt is, most is a külhoni magyarok ellen hergelnek. Még le sem zárult a folyamat, de már csalás a vád. A baloldal egyik kedvenc érve, hogy a határon túliak szavazataival nyerjük meg a választásokat, miközben a listára adott külhoni szavazatok száma messze áll attól, hogy eldönthesse, ki kerül kormányra.
Fotó: Beliczay László
– Egy másik sokat hangoztatott ellenzéki vád, hogy a határon túliaknak szánt magyarországi támogatások miatt „függőségi viszony” alakul ki a magyar kormánnyal.
– Nem tudunk függőségi rendszert kialakítani. A civil szféra támogatásával Magyarországon sem lehet függőségi rendszert kialakítani. Nem azért támogatunk valakit, hogy a kormányzat véleményét népszerűsítse. Az egyházaknak, más szervezeteknek van egy történelmileg, vagy már jó ideje kialakult feladatrendszere, amelyet ők vállaltak, s azt ellátják. Mi ehhez adunk támogatást. Nem gondolom, hogy a Fidesz-kormány meg tudná változtatni mondjuk a történelmi erdélyi egyházak értékvilágát.
Fotó: Jakab Mónika
– Romániában az a párt vagy politikus, aki kétségbe vonná a Moldovai Köztársaságban élő románok megsegítését, az ottani kettős állampolgárok romániai szavazati jogát, vélhetően örökre kiírná magát a közéletből. Teljes az egység ebben a kérdésben. Miért lehet még ma is kampányt építeni Magyarországon a külhoniak támogatása, azok szavazati joga ellen?
– Valóban szomorú, hogy ez a kérdés még ma is kampánytéma a magyarországi baloldalnál. De nincs min csodálkozni, hisz ma ugyanaz a baloldal és ugyanaz a Gyurcsány Ferenc akar visszatérni, aki 2004. december 5-én gyalázatos módon elárulta a külhoni magyarságot, és a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a határon túli magyarok megtagadására buzdított. Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció politikájának mindig is meghatározó része volt a külhoni magyarság elleni uszítás. Fájlalják a külhoni támogatásokat, a járvány elleni védekezéshez a külhoniaknak nyújtott segítséget. Egyszóval mindent, amit a határon túli magyarságnak adunk. Ez nagyon szomorú, és egyben döbbenetes, hogy ilyen embernek egyáltalán még lehet helye a közéletben.
Ezt azért a magyarországi szavazók is megértették. A határon túliakról már nem is beszélve, hiszen körükben kilencvenhat százalékos támogatottságunk volt a legutóbbi választásokon.
Fotó: Beliczay László
– Az utóbbi tizenkét év nemzetpolitikájából mit emelne ki, mi az, ami a szívéhez a legközelebb áll?
– Annyi minden történt, hogy nehéz a válasz. Ráadásul lehetetlen az almát a körtével összehasonlítani. Amikor egy templom felújításának a kezdetén jelen vagy, majd végül meglátod a végeredményt, az megdöbbentően jó érzés. Ilyen volt például a sepsiszentgyörgyi vártemplom. Vagy a madéfalvi Szent Anna-kápolna. Vagy amikor a felvidéki Szepsin múlt héten átadtuk azt az iskolát, amelynek a tervezése 2014 óta zajlik, és amikor megálmodtuk, azt hittük, semmi nem lesz az egészből.
Egy-egy magyarok által tervezett, épített új épület, egy-egy felújítás ma joggal tölthet el bennünket büszkeséggel.
Büszkék lehetünk a rengeteg embert megmozgató civil kezdeményezésekre is. A csíksomlyói lovas zarándoklat egy jó példa erre, szívügyem is. Csodálatos érzés, amikor a közös zarándoklat mellett távoli földrészen élő magyarok imaüzeneteit visszük el Csíksomlyóra. Ez akkor érinti meg igazán az embert, amikor ott van, közel kerül hozzá.
A közösségépítés óriási sikerélmény. Kiemelhetném a vállalkozói mentorprogramunkat is. Befolyásos, elismert vállalkozók energiájukat, pénzüket, idejüket nem sajnálva vesznek részt egy olyan programban, ahol fiatal, kezdő vállalkozókat támogatnak hónapról hónapra. Ezáltal baráti kapcsolatok is kialakulnak, s lehet, évtizedekig együtt tudnak majd dolgozni.
De ugyanilyen jó látni az élményekkel hazatérő gyerekeket a Határtalanul program keretében szervezett közös kirándulásokból, ahol nemcsak a magyarságtudatuk erősödik, de olyan élményeket és benyomásokat szereznek, amelyek a jövőben is meghatározzák a gondolkodásukat a nemzetről és a külhoni magyarságról.
Fotó: Jakab Mónika
– Mi a vasárnapi magyarországi választás tétje röviden egy határon túli, erdélyi magyarnak?
– A Fidesz-KDNP békét, biztonságot, az egész nemzet számára előrelépést garantál. A baloldal háborúba akarja léptetni az országot, amely az egész nemzetet, a külhoni magyarokat is veszélyezteti. Az eddigi nemzetpolitikát lerombolnák. Ha a jelenlegi kormány folytathatja, a nemzeti összetartozást fogja továbbra is erősíteni, ha a baloldal, akkor az eddig működő kapcsolatrendszerek elvágása és a nemzetpolitikai eredmények lerombolása következik.
A Krassó-Szörény megyei Berszászka (Berzasca) község önkormányzata segítséget kért a településre egy hete bejáró két farkas eltávolításához, mivel a helybéliek attól tartanak, hogy a vadállatok kárt okozhatnak a gazdaságaikban.
Erdély legnagyobb egyetemi városában diákok ezreiben évente felmerül a kérdés, hogy legszebb éveiket az olcsóbb és közösségi élményt nyújtó bentlakásban töltsék, vagy nyúljanak mélyen a zsebükbe, és válasszák a kényelmesebb albérletet.
A Kovászna megyei rendőrök idén 674 bírságot róttak ki az 112-es egységes segélyhívószám indokolatlan hívása miatt – tájékoztatott kedden a megyei rendőrség.
A csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház (SJU) kedden bejelentette, hogy a kardiológiai osztályán Covid-19-járványgóc alakult ki.
Kétórás figyelmeztető sztrájkba léptek kedden 13 órától a Román Rádiótársaság FAIR-MediaSind szakszervezetéhez tartozó alkalmazottai. A tiltakozó akció 15 óráig tartott.
Mint az közismert, Nagyváradon évek óta tart az értékes, jórészt a 19. és a 20. század fordulója környékén épült bérpaloták és egyéb épületek rehabilitációja, most az egyik Adorján-palotára került sor.
Súlyos állapotban került kórházba egy 37 éves férfi, miután két autó is elütötte a 173F jelzésű megyei úton, a Beszterce-Naszód megyei Szászbudak településen.
Műszaki meghibásodás miatt kigyulladt kedd reggel Arad megyében egy autóbusz több mint 40, a kisjenői iskolákba tartó gyermekkel a fedélzetén; senki nem sérült meg.
Egzotikus állatfajokat is tartó szilágysági farmon folytatott ellenőrzést a Szilágy megyei állatvédelmi rendőrség. Az egyenruhások a tartási körülmények mellett az állatok származására is kíváncsiak voltak.
Egy határrendészekből és hegyimentőkből álló csapat hétfőn lehozott a hegyekből négy eltévedt ukrán férfit, akik a Máramarosi-havasokon keresztül szöktek át Ukrajnából Romániába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!