Véget vetnének a helytelenkedésnek. A P+R típusú létesítmények a szabálytalan parkolást is visszaszorítanák
Fotó: Haáz Vince
Év végéig megépül Kolozsvár első, úgynevezett P+R parkolója, amely lehetőséget teremt a külvárosban vagy az agglomerációban élő munkavállalók számára, hogy reggel az erre a célra kialakított helyen hagyhassák gépkocsijukat, és tömegközlekedési eszközzel folytassák útjukat belvárosi vagy még távolabb eső munkahelyük felé. A több szempontból is városlakóbarát kezdeményezés kedvezményes parkolási díjjal kecsegtet – az ingyenesség nem mindenhol vált be.
2024. február 19., 10:032024. február 19., 10:03
Megy a munka a Park and Ride (jelentése parkolj és utazz, rövidítése P+R) típusú parkoló építőtelepén a kolozsvári reptér közelében. Emil Boc polgármestert a minap a helyszínen győzték meg arról, hogy a kivitelező év végéig elkészülhet a szörnyű belvárosi forgalmat valamelyest enyhíteni hivatott, környezetvédelmi szempontból is előnyös beruházással.
A 2020-as választási kampányban (is) beígért hasonló jellegű megvalósítások első „fecskéje” több mint 860 férőhelyet biztosít a környékbeli autósok számára. A munkálatok a város rendkívül forgalmas keleti kijárata felé vezető Szamosfalvi (Traian Vuia) út érintett részének átalakítását-felújítását is feltételezi: bejáratot kell biztosítani a P+R létesítmény felé, amit egy új körforgalom kiépítése tesz lehetővé, ugyanakkor el kell költöztetni egy buszmegállót is.
Maga az új parkoló a gépkocsik számára fenntartott helyek mellett egy buszállomásnak is helyet ad majd, utasok számára kialakítandó terminállal, fedett résszel a járműveknek is. A nyolc peron mellett 30 hely az elektromos és hibrid autók számára lesz fenntartva, 37 a mozgássérült sofőröknek, 788 pedig a többi négykerekűnek.
Amint a Monitorulcj.ro helyi portál emlékeztet, a kivitelezési szerződést tavaly júliusban írták alá, és augusztus 16-án kapták meg a rajtengedélyt, onnantól számítva pedig 12 hónap alatt kellett volna elkészülni a munkálatokkal, tehát az év végi határidő késést jelent. Ami azonban még „belefér” a hatóságok szerint, amelyek a fenntarthatóság elősegítése címszó alatt uniós finanszírozást is szereztek a beruházás jelentős részének támogatására.
Amely az első lenne, tehát elvileg több hasonló követné. A Kolozs Megyei Tanács partnerségével megvalósuló reptéri beruházás mellett ugyanis a város nyugati kijáratánál, a szintén rendkívül forgalmas Fenesi úton (Calea Florești) is hasonló létesítményt terveznek – olyannyira, hogy erről már a 2016-os választási kampányban is ígéretet tett Emil Boc, de az egy szupermarket előtt létrehozandó parkoló terve eddig nem valósult meg bonyolult telekviták miatt.
Pedig minden bizonnyal ott is nagyon jól fogna, hiszen a nagyvárossal gyakorlatilag összenőtt Szászfenes, az ország legnagyobb községe felől és irányába hétköznaponként óriási forgalom hömpölyög. De a város még jó néhány további kijárata „elbírna” ilyen beruházásokat. Amelyek lényege, hogy közvetlen kapcsolatot biztosítanak a parkoló és a tömegközlekedés között. Az integrált közlekedés egyik elemeként világszerte alkalmazott módszer célja egyrészt a városi forgalom csökkentése, másrészt a szabálytalan parkolások visszaszorítása. Ugyanakkor fontos környezetvédelmi célokat is szolgál a személygépkocsik buszra-trolira-villamosra vagy kerékpárra váltása (utóbbi Nyugaton külön kategóriát is képez: ez a B+R, Bike and Ride, azaz biciklizz és utazz).
A kezdeményezés természetesen a városlakó vagy az agglomerációban élő munkavállaló számára is előnyös, hiszen segítségével elkerülhető a forgalmi dugókkal, kilátástalan parkolóhely-vadászattal járó stressz, illetve a drága parkolási díjak kifizetése.
Kolozsváron még nem döntöttek erről. Máshol viszont – ahol már működnek hasonló jellegű létesítmények – több variánst is kipróbáltak, mégpedig több-kevesebb sikerrel. Bukarestben például egyáltalán nem váltak be. Amint a G4Media hírportál tavaly novemberi cikkéből kiderül, a Tudor Arghezi metrómegálló közelében létesített P+R megnyitása után csupán félig volt telve akkor is, amikor még – az első hónapban – ingyenes volt. Azóta 5 és 23 óra között 3 lejbe kerül egy alkalom (tehát ott töltött időtartamtól függetlenül), éjszaka pedig 3 lej egy óra.
A másik két, korábban kialakított P+R közül a străuleşti-i 550 helyéből csupán 100 volt foglalt egy déli órában, a portál újságíróinak ottjártakor, miközben a környező utcákban „egymás hegyén-hátán” álltak a szabálytalanul parkoló gépkocsik, amelyek sofőrjei sajnálták kiadni az óránkénti 50 banit. A Pantelimonban található, 500 férőhelyes parkoló pedig teljesen elhagyatott, csak a szemét gyűl benne.
Eközben Budapesten más gondokkal küszködnek. Például a Kelenföldön létesített P+R parkolóban az ingyenesség azt eredményezte, hogy sokan „körbekerített autótárolónak” használták a területet, azaz magánszemélyek és vállalkozók is hosszú időre ott hagyták autóikat, tehát nem a rendeltetés szerint vették igénybe. Ez azt eredményezte, hogy rendszerint tele volt a parkoló, és kiszorultak azok, akik valóban napi szinten, rendszerint tömegközlekedésre váltották volna gépkocsijukat.
A Budapest Közút két héttel a „jelképes” díjfizetés életbe lépés után közölte, eredeti funkciójuknak megfelelően működnek a kelenföldi P+R parkolók (az összesen csaknem 1500 férőhelyes Őrmező P1, P2 és az Etele tér P1, P2). A bejelentéskor 65 százalékos nappali és 15 százalékos éjszakai kihasználtság volt, szemben a korábbi 100 százalékos nappali és 70 százalékos éjszakai kihasználtsággal. A kelenföldi P+R parkolókban július elsején vezették be a díjfizetést: reggel 6 és 22 óra között alkalmanként 350 forintért (4,5 lej) lehet igénybe venni a parkolókat, éjszaka – azaz 22 órától reggel 6 óráig – pedig 105 forint (1,35 lej) a díj óránként.
A vár előtt létesített, 225 autónak, 31 motorkerékpárnak és 9 mozgássérült sofőr autójának helyet biztosító, 35,5 millió lejből megvalósított építmény használata ez év első három hónapjában ingyenes, utána pedig ugyanúgy óránként 3 lejt kell fizetni, mint máshol – viszont a parkolójeggyel ingyen lehet majd használni a tömegközlekedési eszközöket valamilyen, még kidolgozás alatt álló formában.
Közben – Kolozsvárhoz hasonlóan – Brassóban is most épül az első ilyen típusú parkoló az új sportcsarnok mellett, több mint 700 férőhelyes lesz, áfa nélkül több mint 85 millió lejbe kerül. A Cenk alatti városban további három ilyen típusú létesítményt terveznek. Temesváron szintén létesülhet P+R parkoló, de itt még csak a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!