2009. május 14., 09:192009. május 14., 09:19
A mizeriek kórházát, amivel a palota egyidőben épült, annak rendje és módja szerint vissza is kapták, most az egyház szociális intézményként működteti, egy részében pedig a Megyei Közegészségügyi Hatóság székhelye található, s a bérleti díjból az egyház némi bevételre is szert tesz. A plébános elmondta, nem érti, miért csak az épületegyüttes egy részét szolgáltatta vissza nekik az állam. „Hiszen ugyanazon a telekkönyvi kivonaton szerepelnek, s így a visszaigénylést is együttesen adtuk le” – mondta. Szabó Ödön megyei önkormányzati képviselő azonban másképp tudja.
„A két épület két külön tételként szerepel a telekkönyvben. A már visszaszolgáltatott épületcsoport a város tulajdonában volt. A volt pénzügyi palota tulajdonjogi helyzete azonban ennél jóval bonyolultabb” – fogalmazott. Mint elmondta, a telek valóban eredetileg is a katolikus egyházé volt, a palotát azonban az állam építtette – méghozzá a magyar állam. A megegyezés szerint 49 év elteltével az épület tulajdonjoga is az egyházra szállt volna, csakhogy mire a határidő lejárt, megérkezett a kommunizmus. Pedig a magyar állam által felvállalt kötelezettséget, az ingatlan átadását a román királyság teljes egészében megörökölte – mondta Szabó.
Mârţ atya szerint azonban a restitúció a helyi hatóságok akadékoskodása miatt késik. Ahogy fogalmazott, „az előző csapat” valamiért nem akarta, hogy újra eredeti tulajdonosáé legyen az egyébként gyönyörű, eklektikus stílusú palota. „Az épületek, államosított javak visszaszolgáltatásával foglalkozó fővárosi bizottsággal határozottan jó viszonyt ápolunk, ezért vagyok biztos benne, hogy ellentétes érdekek miatt valaki a városi vagy a megyei vezetőségtől az ügyünk útjába állt” – mondta. A jövőre nézve egyébként nagyon optimista. „A megyei tanács új elnökét, Radu Tîrlét kifejezetten kedves, jó embernek tartom, és bízom benne, hogy segíteni fog nekünk – fogalmazott. – Hiszen biztos vagyok benne, hogy már csak a megyei önkormányzat beleegyezése szükséges, és újra miénk lesz az épület.”
Arra vonatkozóan is vannak már elképzelései, hogy mi lesz az ingatlan sorsa, ha valóban egyházi tulajdonba kerül. „Először is teljesen visszaállítjuk az eredeti formájába” – mondja. Attól sem fél, hogy nem kerül erre anyagi keret, hiszen mint mondja, nem az egyház saját pénzéből finanszíroznák a restaurálást. Elmondása szerint már több külföldi vállalkozó is megkereste a püspökséget, hogy kibérelné a palotát, és helyre is állítaná. Ezután pedig járóbeteg-ellátót működtetnének benne. Az atya elképzelése szerint, bár fizetős volna az ellátás, heti egy alkalommal ingyenesen foglalkoznának a kifejezetten nehéz anyagi körülmények között élő betegekkel.
„Nem elsősorban az érdekel minket, hogy nagy bevételt szerezzünk az épületből – szögezte le –, hanem az, hogy a közjó érdekében tehessünk valamit, illetve, hogy ez a gyönyörű épület újra teljes pompájában ragyoghasson.” Elképzelései szerint a majdani bérlővel 50 évre kötnének szerződést, és a restaurálás legföljebb két évet venne igénybe. „Egyébként 1947-ben kelt az a leltári papír, amiben már az áll, hogy az épület a mizerieké” – fűzte hozzá végül.
Ezt a dokumentumot Szabó Ödön is ismeri. „Kevesen tudják, de amikor ’45-ben felleltározták a városi ingatlanokat, az akkori helyi vezetőség már az irgalmas rend tulajdonaként íratta be a palotát” – mondta. A jövőről azonban távolról sem nyilatkozott olyan bizakodóan, mint Mârţ atya. „Romániában élünk – mondta –, nem tudom, mikor történik előrelépés az ügyben. Egyébként egy ilyen kérdésben a jogos tulajdonosnak több lehetősége van, akár Strasbourgig is el lehet menni az emberjogi bíróságra, ha másképp nem megy.”
2024-ben visszaesett Romániában az újraerdősített területek nagysága, különösen a tűlevelű és lombos fajok esetében. Összesen valamivel több mint 25 ezer hektárra terjedtek ki az erdőmegújítási munkálatok.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.