A betegek érdekvédelmi szervezetei azt nehezményezték, hogy az egészségbiztosítási járulékon felül megsarcolná az embereket az állam.

Látva a véleménycunamit, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter pontosítással rukkolt elő: tulajdonképpen hazugságnak nevezte, hogy pluszpénzt kérnének az orvosi szolgáltatásokért. Kifejtette: a 2023–2030-as időszakra vonatkozó országos egészségügyi stratégia tartalmaz egy kísérleti projektet, amely a munkaidő után nyújtott járóbeteg- szakellátást teszi lehetővé, konkrétan, ha a beteg egy bizonyos orvoshoz szeretne fordulni, fizet azért, hogy munkaidőn kívül ellássa.

Jelenleg az állami szférában foglalkoztatott orvosok jelentős részének úgyis van magánpraxisa. A nyilvános vita tárgyát képező dokumentum szerint az új díjat először kísérleti programként vezetnék be 2026 és 2028 között, és csak az ország bizonyos régióiban.

Most ugyanezért hálapénzt fizetnek

„Tíz éve próbálkoznak a hazai döntéshozók, hogy szabályozzák az orvosválasztást” – idézte fel a Krónika megkeresésére Lorenzovici László egészségügyi elemző. Kifejtette, bár nem mondják ki világosan, egyértelműen az lenne a cél, hogy megszüntessék a „háttérsumákolást”. Nem Románia az egyetlen ország, amely ezekkel a gondokkal küzd, például azzal, hogy az orvos bemegy munkaidőn kívül, és elvégez egy műtétet, vagy levezet egy szülést az állami kórházban hálapénzért, vagy a magánrendelőjén átfuttatott „szürke hálapénzért”, részletezte az egyetemi oktató.

Arra is volt példa, hogy online fiktív foglalt időpontot az orvos vagy egy megbízottja, így a rászorulók kénytelenek lettek volna heteket várni egy konzultációra.

„Bármikor lehet azt mondani, hogy a beteg végül nem jött el a lefoglalt időpontban, mert ez tényleg előfordul. Olyan szabályrendszert kell kidolgozni, hogy azok a betegek, akik nem tudnak vagy nem akarnak pluszba fizetni, ne kerülhessenek hátrányba azokkal szemben, akik tudnak és akarnak fizetni” – szögezte le Lorenzovici László, hangsúlyozva, nem engedhető meg, hogy az egyik beteg a másik kárára vásároljon előnyt, mert akkor csorbul a rendszer méltányossága.

„A folyamatot el kell kezdeni, a gond csak az, hogy az egészségügyi döntéshozók megrekednek a politikai nyilatkozatok szintjén, a most lejáró stratégiából kevesebb mint 5 százalék valósult meg, az évente megkötött keretszerződések is folyamatosan ellentmondanak a célkitűzéseknek” – világított rá a valóságra Lorenzovici László.

A felkapott orvosokra várni kell

Támogatja az elgondolást András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója, aki úgy gondolja, ilyen módon a beteg várakozás nélkül bejutna a legnépszerűbb orvoshoz, a közkórházakban dolgozó orvosok a munkahelyükön túlórázhatnának, és az egészségügyi intézménynek lehetősége lenne ezt javadalmazni.

– mutatott rá kérdésünkre a menedzser.

Ugyanakkor leszögezte: fontosabb lenne, ha a kórházak a minisztériumtól, az egészségbiztosító pénztártól kapnának többletfinanszírozást, hogy több orvost tudjanak alkalmazni, ezzel csökkentve a munkatársaikra nehezedő nyomást, és szélesítve a szolgáltatásaik körét. Másrészt lehetőséget kellene biztosítani a közszférában is a teljesítményalapú javadalmazásra. „Mindig vannak népszerűbb orvosok, mint ahogy más szakmákban is így van, vannak népszerű és kevésbé keresett ügyvédek is. Ez kórházon belül, de országos skálán is megtapasztalható. Lehetőséget kellene biztosítani a közszférában is, hogy ha valaki többet vállal, többet tanul, jobbat teljesít, ez a plusz tükröződjön a fizetésében” – taglalta az igazgató.

„Rendben van az, hogy ha nem akarok várni, fizetek, de a kórházon belül kell még legyen több orvos ugyanazon a szakon belül, hogy ha valaki nem akar fizetni, várakozás nélkül bejusson máshoz” – mondta András-Nagy Róbert. Hangsúlyozta: átlátható szabályzatra van szükség, meghúzva a határt a közszolgáltatás és a pénzért történő, munkaidőn túli ellátás között, hogy egyik részről se történhessenek visszaélések.