Ortodoxoké a Mülleráj?

Radu Ţârle megyei tanácselnök azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az ingatlant természetben szolgáltassák vissza a görögkeleti egyháznak. A megyei elöljáró már tárgyalt erről az ortodox püspökség képviselőivel, közölte lapunknak Dumitru Crăciun, a megyei tanács szóvivője. Mint mondta, a görögkeleti egyház tárgyalásokat kezdeményezett az ingatlan átvétele érdekében. Az elmúlt hónapban az önkormányzat 30 napos türelmi időt kért, hogy áttekinthesse a költségvetést, ebben ugyanis nem szerepelt egy esetleges bérleti díj kifizetése az Ady-múzeumért, fejtette ki Crăciun. A szóvivő szerint a tanácselnök amellett foglalt állást, hogy az egyház természetben kapja vissza az ingatlant.

Cristian Rus, az ortodox püspökség szóvivője lapunknak eljuttatott közleményében megerősítette, hogy az egyház igényt tart az épületre, és várja, hogy a tanács tegye meg a szükséges lépéseket annak visszaszolgáltatása érdekében. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ortodox egyház „vigyáz tulajdonára”, így kezdeményezte már az átvételi szerződés összeállítását, és csak a megyei tanács javaslatát várja a bérleti díj összegére és kifizetési módjára vonatkozóan.

„Az Ady-múzeum Ady-múzeum marad” – jelentette ki a Krónika kérdésére Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki nem kívánta részletesebben kommentálni a közgyűjtemény ügyét.

Tóth János, az Ady-emlékmúzeum igazgatója kérdésünkre kifejtette, semmiféle hivatalos értesítést nem kapott az épület birtokbavételéről. Mint mondta, jómaga utánanézett az épület történetének, és telekkönyvi, levéltári adatok segítségével, ha hiányosan is, de rekonstruálta annak sorsát. Ezek szerint 1869-ben emelték, az építtető özvegyét vette feleségül Müller Sámuel, és 1895-ben már a jelenlegi formájában állt a kávéház, amelyet tulajdonosáról Müllerájnak neveztek. A következő adat egy 1937-es irat, amely szerint az akkor már városi tulajdonban lévő épületet és a körülötte lévő telket az ortodox egyháznak ajándékozta a városvezetés. Ezt a döntést 1941-ben a magyar bíróság hatálytalanította, ám 1945-ben ismét az ortodox egyháznak telekkönyvezték az ingatlant, amelyet a görögkeletiek az 1948-as államosításkor veszítettek el.