Medvevadászat. 2025. végéig 426 nagyvadat lőhetnek ki a vadászegyesületek, további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A hegyvidéki megyékben országszerte elkezdődött a medvék vadászata. Az idén nyáron elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Közben környezetvédő szervezetek bírósági keresetekkel próbálják akadályozni a törvény alkalmazását. Szakemberrel jártuk körül a vadgazdálkodás új kihívásait, a vadgazdálkodási mérnök a civilek vádjaira is válaszol.
2024. október 21., 19:042024. október 21., 19:04
2024. október 21., 19:202024. október 21., 19:20
Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény melléklete megyékre lebontva tartalmazza a 2024–2025-ös évre szóló medvekilövési kvótát. A nyolc év után módosított jogszabály megelőzési kvóták alapján ismét lehetővé tette a medvevadászatot Romániában. 2025. december végéig a törvény 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára, ugyanakkor további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani.
A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról.
Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.
A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke.
A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.
A vadásztársaságok vadkamerái hűen tükrözik a medveállomány túlszaporodását
Fotó: vadasztarsulat.ro
A vadászegyesületek és a vadgazdálkodási szakemberek által „méregzöldnek” titulált szervezetek máris támadásba lendültek az idén nyáron módosított 2006/407-es számú törvény alkalmazása ellen. A brassói székhelyű, Visszaélések Ellen Harcoló Egyesület (ACA) máris beperelte a román környezetvédelmi minisztérium több megyei igazgatóságát, követelve a bíróságtól, hogy jogerős döntéssel függessze fel a medvék kilövésére kibocsátott hatósági engedélyeket. A több tárgyalást is megért beadvány elfogadása ellen a megyei környezetvédelmi ügynökség mellett érdekelt félként perbe lépett a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület is, arra kérve a bíróságot, hogy tekintse semmisnek a brassói szervezet jogi keresetét.
Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt. Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani.
„A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember.
A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.
Benke József vadgazdálkodási szakember az elejtett vaddal
Fotó: vadasztarsulat.ro
Az idén ősztől újra vadászható medvén kívül a bukaresti szakminisztérium egyelőre nem adott engedélyt a szintén túlszaporodott farkasállomány vadászattal történő ritkítására. 2024-ben Romániában összesen három ragadozót lőttek ki speciális engedéllyel, nemrég azonban az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára engedélyezte, hogy a szigorúan védett kategóriából a farkas átkerülhessen a kevésbé védett kategóriába. Ez
„Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.
Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, Benke József mérnök lobbimunkája is benne van a törvényben, amely idéntől ismét vadászhatóvá teszi Romániában a medvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vashídon az útburkolat leaszfaltozásától eltekintve nem végeztek állagmegőrzést az illetékes román hatóságok, így súlyos szerkezeti károsodásokat szenvedett.
Ötállomásos koncertsorozatot tartanak szeptemberben és októberben neves magyar és román zenekarok részvételével a székelyföldi Sóvidéken a térség turizmusának fellendítésére – közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat.
Orvhalászat és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsított három férfit vettek őrizetbe a Bihar megyei rendőrök hétfőn, augusztus 25-én. Az elkövetők illegálisan behatoltak egy halgazdaságba, ahonnan hálóval halat loptak.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb alap- és mesterképzésekkel bővíti kínálatát a szeptemberi felvételire. Az érdeklődők két új magyar nyelvű kettős szakon is tanulhatnak.
Rengeteg szemét hever az Erdélyi-középhegységben, így a hatóságok nagy bírságokat helyeznek kilátásba, a helyiek közül pedig vannak, akik közömbösek a környezetszennyezés iránt.
Illegálisan működő üzemre bukkant a román rendőrség Szeben megyében, Sellenberk (Șelimbăr) településen. Az illegális cigarettagyárat működtető bűnbanda kilenc tagját őrizetbe vette a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon.
Fegyelmi eljárást indított a Bihar megyei orvosi kamara Flavia Groșan nagyváradi orvos ellen az oltottakkal és oltással nem rendelkezőkel kapcsolatban tett meghökkentő kijelentései miatt.
Nem csak járművezetői engedély nélkül, hanem részegen vezetett az a két férfi, akiket a Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szűrtek ki az elmúlt hétvégi ellenőrzéseken. Az egyik gyanúsított rendőrségi fogdába került.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!