Orbán Viktorral szembeni gyűlöletét hozta Erdélybe Márki-Zay Péter

A kincses városi Planetárium Caféban megtartott pódiumbeszélgetést – amelyet eredetileg tavalyra terveztek, ám a koronavírus-járvány miatti korlátozások okán lefújtak – fokozott óvintézkedések közepette rendezték meg kedden este, az előzetes regisztráció alapján beengedett részvevők, sőt az újságírók csomagját is biztonsági őrök vizsgálták át. Mostis Gergő, a kultúrkocsma tulajdonosa egyfajta indoklásként megemlítette, hogy

számos támadás érte a rendezvény megszervezéséért, Márki-Zay meghívásáért, közösségi oldalát a napokban feltörték.

„Bár számomra is vállalhatatlan az erdélyi magyarok szemében mumusnak számító, a magyarországi ellenzék mögött álló Gyurcsány Ferenc, ennek ellenére állítom, hogy egyszer mindenkit meg kell hallgatni” – vezette fel az általa moderált találkozót Mostis, aki többnyire egy zárt körű, erdélyi közéleti témákkal foglalkozó Facebook-csoport által összegyűjtött kérdéseket tett fel Hódmezővásárhely polgármesterének.

Aki bemutatkozásképpen elmondta, hogy a nyolcvanas évektől jár Erdélybe, katolikusként a csíksomlyói búcsúba is, amúgy vitatja, hogy Magyarország igazán keresztény lenne, egyébként pedig nem támogatja a melegházasságot, az abortuszt, de a válást sem. Márki-Zay Péter mindenekelőtt arra használta fel kolozsvári szereplését, hogy magyarországi híveinek üzenjen az április 3-ai országgyűlési választás hajrájában, elismerve, tisztában van vele, hogy az erdélyi magyarok többsége a Fideszt támogatja a megmérettetésen. „Mi akkor is szeretjük és akkor is támogatjuk az itteni magyarok állampolgárságát, szavazati jogát, ha nem ránk szavaznak” – jelentette ki, hozzátéve:

számára is ellenszenves volt, hogy a 2004-es népszavazáson Gyurcsány Ferenc a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése ellen kampányolt.

Hozzátette azonban, ezt a volt kormányfő számításból tette, miután felmérte, hogy a határon túliak úgysem rá szavaznának. Márki-Zay szerint számításból adott állampolgárságot és szavazati jogot a határon túli magyaroknak Orbán Viktor is, miután felmérte, hogy számíthat a szavazatukra.

A hatpárti ellenzéki összefogás kormányfőjelöltje valóságos bírálatcunamit zúdított a jelenlegi kormánypártokra, de mindenekelőtt Orbán Viktorra, aki szerinte Magyarország ezeréves fennállásának legkorruptabb kormányát irányítja, terroristákat, nemzetközileg körözött bűnözőket engedett be az országba, Putyin-párti, szélsőséges államot épít, magát a miniszterelnököt pedig volt kommunistának, liberálisnak, konzervatívnak és fasisztának titulálta.

Márki-Zay – akinek válaszait időnként stábja egyik tagjának tapsa szakította meg – közölte, semmilyen „megalázkodást” nem vár el azoktól az erdélyi, székelyföldi polgármesterektől, akik korábban értésére adták, hogy nem hajlandók fogadni hivatalukban; szerinte az elöljárók ezt a Fidesz nyomására tették. Úgy vélte: meg kell őrizni a határon túli magyar közösségek jelenlegi támogatási szintjét, de ezeket politika- és korrupciómentesen kell adni, arra, amire a magyar közösségek kérik. „Nem úgy, hogy kórházat kérnek, és helyette stadiont kapnak, mint Csíkszeredában” – jelentette ki. Közölte, a magyar állami támogatással elkezdett erdélyi beruházásokat mindenképpen be kell fejezni, azt azonban nem vállalta, hogy a Fidesz „felelőtlen” ígéreteit is megvalósítja.

Megreformálná a választási rendszert, lehetségesnek tartja ugyanis, hogy valaki Erdélyben regisztrál, de bejelentkezik szavazni Magyarországon is.

Márki-Zay a kincses városban is megismételte korábbi, a külhoni „zombiszavazóktól” való félelmét, miszerint akár „több tízezer halott is leadhatja szavazatát, ha tíz éve regisztrált”, sőt olyanról is tud, hogy erdélyi magyar polgármester gyűjti a levélszavazatokat, viszont nem nevezte meg, kiről van szó. Adott pillanatban arra biztatott mindenkit, regisztráljanak, hogy levélben szavazhassanak a választáson, holott a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak március 9-éig kérhették felvételüket a névjegyzékbe.

Amikor a hallgatóság soraiból érkezett kérdések egyike azt firtatta, miként lehet hiteles miniszterelnök-jelölt, ha egyik napról a másikra megváltoztatja az álláspontját, az ellenzéki politikus úgy válaszolt, hogy neki „rendkívül stabil az álláspontja”, s előbb volt keresztény és jobboldali, mint Orbán Viktor. „Soha nem mondtam, hogy magyar katonákat küldenék Ukrajnába, hanem azt, hogy mindenben a NATO-t kell támogatni, akkor is, ha a katonai szövetség úgy dönt, katonákat kell küldeni a szomszédos országba” – jelentette ki Márki-Zay. Saját, valamint az ellenzéki pártok programjáról (vagy ahogy a fórumon nyelvbotlásként elhangzott: az „ellenségi” programról) már kevés szó esett, ami abban foglalható össze, hogy helyre kell állítani a demokráciát, a jogállamiságot és az európai integrációt Magyarországon, továbbá csatlakozni kell az uniós ügyészséghez.

A magyarországi ellenzéki kormányfőjelölt a pódiumbeszélgetésen adott pillanatban úgy fogalmazott: ő, valamint „Orbán Viktor fiának érzékenysége állította le a Fidesz melegellenes gyűlöletkampányát”. Lapunk megkérdezte a politikust, szerinte szabad-e firtatni, szóvá tenni egy demokratikus, toleráns társadalomban valakinek a vélelmezett szexuális orientáltságát. Márki-Zay úgy válaszolt, szerinte sokkal fontosabb ennél az, hogy ne kelljen szégyenkeznie emiatt, ne legyen gyűlöletkampányok tárgya.

„A Fidesz és Orbán Viktor maga tette gyűlöletkampány tárgyává a homoszexualitást, céltáblájává az LGBTQ-közösséget. Ezt állítottuk meg azzal, hogy fölhívtuk a figyelmet arra, akár Orbán Viktor közvetlen környezetében, a pártjában nagyon is jelen van a homoszexualitás” – jelentette ki a kormányfőjelölt, kitartva amellett, hogy ezzel úgymond leállította a kormánypárt „ homofób kampányát”. Amikor megkérdeztük, ő jónéven venné-e, ha hét gyermeke szexuális orientáltságára utalnának politikai ellenfelei, Márki-Zay azzal a példával élt: szerinte akkor érné jogosan bírálat, ha a felesége román lenne, ő pedig gyűlölködne a románokkal szemben. A politikust egyébként hasonló kijelentése miatt már rengeteg bírálat illette Magyarországon, akadt, aki undorítónak nevezte a politikai ellenfeleket gyerekeik révén lejáratni próbáló kampányt. A kedd esti fórumon Rácz Béla Gergely RMDSZ-es önkormányzati képviselő éppen erre utalva szembesítette azzal a meghívottat, hogy megjegyzése hozzájárul a megosztottsághoz, ugyanakkor az ellenzéki pártoktól is hiányolja a „szeretetdiskurzust”.

Lapunk azt is megkérdezte az – erdélyi magyaroknak címzett nyílt levelében többek között a pluralizmus fontosságát emlegető – kormányfőjelölttől, mivel magyarázza, hogy anyaországi ellenzéki politikusok, valamint híveik közül sokan pusztán politikai opciójuk miatt folytatnak gyűlöletkampányt a külhoni magyarok ellen, mert a jelenlegi kormánypártot támogatják. Márki-Zay közölte, ő semmiféle ellenszenvet nem táplál a határon túli, illetve erdélyi magyarság iránt, ezért nem tudja megválaszolni, egyesek miért teszik ezt. Ellenben azt állítja, hogy a Fidesz szavazóinak jelentős része is ellenzi, hogy a határon túli magyarok szavazzanak Magyarországon.

„Én nem ellenzem. Pedig a voksturizmus keretében rengeteg határon túli magyart visznek át és szavaztatnak egyes körzetekben Magyarországon. Én is találkoztam olyan erdélyi cigányokkal, akik ott szavaznak az én körzetemben. Tehát óhatatlan, hogy több mandátumot is befolyásolni tudnak azokban a körzetekben, ahol be tudnak jelenteni embereket” – állította a hódmezővásárhelyi polgármester, aki szerdán Marosvásárhelyen folytatja erdélyi kampánylátogatását.