A Hója-erdő kolozsváriak ezrei számára fontos érték
Fotó: Asociatia SOS
Nyílt levélben fordult Emil Boc polgármesterhez a kolozsvári egyetemi szféra több jeles képviselője, biológusok, ökológusok, geológusok, környezetvédelmi aktivisták a Hója-erdő védelmét kérve. A szakemberek felróják az elöljárónak, hogy nem tartotta be korábbi ígéreteit.
2022. augusztus 29., 16:082022. augusztus 29., 16:08
2022. augusztus 29., 16:352022. augusztus 29., 16:35
A Hója-erdő védelmében tett, de be nem tartott ígéreteire emlékezteti Emil Boc polgármestert a kolozsvári egyetemi szféra számos jeles képviselője, biológusok, ökológusok, geológusok, környezetvédelmi aktivisták, zöldszervezetek képviselői.
„Hat hónappal ezelőtt 100 000 lejt ígért egy, a Hója-Bácsi-erdő és a hozzá tartozó legelők biodiverzitását felmérő tanulmány elkészítésére” – kezdődik a szakemberek, egyetemi oktatók szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levele. Eszerint a tanulmány lenne az alapja annak, hogy kidolgozhassanak egy menedzsmenttervet a Hója-erdő védelme érdekében, hiszen egyre inkább veszélyezteti a kincses város külvárosaira jellemző ingatlanpiaci és infrastrukturális káosz.
Mint emlékeztetnek, Emil Boc az év elején azt nyilatkozta, hogy a Kolozs megyei önkormányzattal közösen megteszik a szükséges lépéseket a zöldövezet védelme érdekében, és hogy ki is utaltak 100 000 lejt a költségvetésből a célra. 2021-ben ennél is nagyobb támogatást ígért a civil szféra és a helyi tanácsosok nyomására – emlékeztetik Bocot –, akkor egyetértett azzal, hogy az önkormányzat anyagilag finanszírozza az erdő megmentésére tett erőfeszítéseket.
– hívják fel a figyelmet a környezetvédők, kérve a városvezetőt, hogy utaljon ki pénzt a költségvetésből a célra. Azt is kérik, állítson fel egy egyetemi oktatókból, a környezetvédelmi szervezetek, a helyi és megyei önkormányzat, az erdészet, illetve a környéken érdekelt magánszféra képviselőiből álló vegyesbizottságot, mely együttműködik annak érdekében, hogy az erdőt több mint ezer hektáros védett területté nyilvánítsák.
– fogalmaznak az aláírók arra is utalva, hogy egyesek szerint a Hója-erdő paranormális jelenségek helyszíne, ezért számos turista is kíváncsi rá. Emlékeztetnek, hogy hétvégente kolozsváriak ezrei látogatnak ki a Donát út feletti erdőbe, és korábban több mint 12 000 kolozsvári lakos írta alá a fák védelme és a zöldövezet jobb kezelése érdekében indított petíciót.
Tavaly márciusban százak vonultak fel a védelme érdekében
Fotó: Ioan Pan
„Ahhoz a perchez érkeztünk, amikor választani kell a különböző érdekek között: a tulajdonosok egyéni érdeke között, akik azonnali profitot akarnak, és az ingatlanfejlesztők érdekei között, akik luxusnegyedeket álmodnak a letarolt erdő helyére, illetve egy több százezer fős jóérzésű közösség érdekei között” – hívják fel a figyelmet a nyílt levél aláírói.
A szakemberek pontokba szedve mutatnak rá a Hója-erdő ökológiai, történelmi és kulturális értékeire. Emlékeztetnek, hogy nagyon értékes ökoszisztéma, mivel az erdő- és legelőrész egyensúlyban van, így inkább ellenáll az éghajlatváltozásnak, természeti katasztrófáknak. Ráadásul azáltal, hogy a természetes élőhelyek nincsenek utak vagy építkezések által felszaggatva, ökológiai folyosóként is szolgálnak, lehetővé teszik az élőlények vándorlását. Emellett hatalmas vízmennyiség őrzésére is képesek, ami a klímakatasztrófa közepette fontos szempont.
Az élőhelyek változatossága szintén fontos, ezt oktatási és kulturális szempontból is hasznosítani lehetne – teszik hozzá az aláírók, akik szerint a Hója számos értékes és ritka fafajtát is őriz. Egy részük védett, mutatnak rá, ahogy a madarak, állatok egy része is. Geológiai szempontból is érdekes: számos olyan kőzet megtalálható itt, ami eltűnt a környékről.
A Kisbács községig nyúló erdő szociokulturális, oktatási és terápiás okból is értékes – nem véletlenül keresik fel ezrek, számukra nagy hiányt jelentene a tönkretétele.
– hangsúlyozzák a szakemberek. Nyílt levelükben úgy vélik, az önkormányzatoknak a Hója védelmébe és a látogatók nevelésébe kellene fektetni, meg kellene őrizni a jövő generációk számára.
Úgy vélik, miközben Kolozsvár erőfeszítéseket tesz a légszennyezés csökkentésére, nem mondhat le a szén-dioxidot leginkább lekötő erdejéről. Főleg, hogy a civil szféra elkötelezett a védelme mellett, tudományos érvekkel támasztja azt alá, így csak önkormányzati támogatásra és elköteleződésére van szükség, hogy ne lehessen tönkretenni – zárul a nyílt levél.
A Hója-erdőben tavaly megjelent kövezett út
Fotó: Facebook/Adrian Dohotaru
Ezt 13, a természettudományok terén tevékenykedő neves szakember, egyetemi tanár, környezetvédelmi aktivista írta alá, többek között magyar szakemberek is, mint Hartel Tibor biológus és Silye Lóránd geológus, mindketten a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatói.
Mint ismeretes, nem ez az első civil kezdeményezés a Hója-erdő megmentése érdekében: tavaly márciusban több százan tiltakoztak a Donát út feletti erdőben az ellen, hogy a zöldövezeten egy közeli ingatlanberuházásokhoz vezető kövezett út jelent meg. Az illegális beruházásért egymást okolták az illetékesek, de semmit sem tettek a felszámolása érdekében, így tavaly ősszel újabb tiltakozásokra került sor.
Újabb tüntetést szerveznek a Hója erdő védelmében a kolozsvári civilek, így tiltakozva az ellen, hogy korábbi kéréseikkel ellentétben a hatóságok nem akadályozták meg a tervezett ingatlanberuházásokat.
Fokozott védettséget kér a kolozsvári Hója-erdőnek a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja alkotta koalíció (USR–PLUS), miután az elmúlt időszakban egy ingatlanprojekt miatt veszélybe került a kincses város lakosai körében népszerű zöldövezet.
Mintegy négyszázan tettek eleget környezetvédők felhívásának szombaton, és személyesen tiltakoztak a kolozsvári Hója-erdőben illegálisan kiépített út, illetve az ehhez kapcsolódó ingatlan-beruházás ellen.
Tiltakozni készülnek kolozsvári polgárok szombaton, miután egy közeli ingatlanberuházás folyományaként aszfaltos út „jelent meg” a Hója-erdőben. A civilek attól tartanak, hogy a közkedvelt kirándulóhely az ingatlanbefektetők és a Szászfenes felé vezető gépkocsiforgalom áldozatává válik.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.
Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!