Fotó: Pinti Attila
A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban, az RMDSZ pedig a magyar pártokra adott voksok 94 százalékát szerezte meg – derült ki a június 9-i helyhatósági választások végeredményei szerint, melyek az óvások elbírálását követően pénteken váltak elérhetővé a Központi Választási Bizottság (BEC) honlapján.
2024. június 28., 18:172024. június 28., 18:17
2024. június 28., 18:222024. június 28., 18:22
Miután a legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a megyei pártlistákra leadott voksok alig 23 százalékát kapta és második helyen végzett az európai néppárti tagsággal rendelkező, csaknem 30 százalékos Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögött, idén a PSD „visszaelőzte” jelenlegi koalíciós partnerét: a szociáldemokraták megyei pártlistái az érvényes voksok 35,6 százalékát összesítették, a PNL 29,2 százalékával szemben. A harmadik helyen a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) végzett a megyei pártlistás voksok 9,7 százalékával, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) az érvényes voksok 8,8 százalékát kapta – ismertette a sorrendet az MTI.
Érzékeny veszteséget szenvedett el azáltal is, hogy tisztségben lévő jelöltjei néhány száz szavazat különbséggel alulmaradtak a küzdelemben a PSD-PNL kormánykoalíció jelöltjeivel szemben olyan nagy településeken mint Brassó, valamint Bukarest első és második kerülete, amelyek mindegyikében megközelíti vagy meg is haladja a negyedmilliót a lakosok száma.
Az eredmények véglegesítését egyébként éppen az hátráltatta, hogy az USR választási csalással, a jegyzőkönyvek utólagos meghamisításával vádolta kormánypárti ellenfeleit, óvások és bűnvádi feljelentések sorával próbálta megfordítani az eredményt. A BEC azonban elutasította a szavazatok újraszámolására, illetve a választás megismétlésére irányuló USR-beadványokat, úgy ítélve meg, hogy a jelzett apró szabálytalanságok nem befolyásolták a választás kimenetelét.
Az RMDSZ megyei listáira összesen 506 659-en voksoltak, ez az országosan leadott (a bukaresti fővárosi tanácsra adott szavazatokat nem tartalmazó) csaknem 7 millió 882 ezer érvényes voks 6,43 százaléka és 104 mandátumot eredményezett, 12-vel többet, mint 2020-ban, amikor az RMDSZ a megyei pártlistákra adott voksok 5,28 százalékát kapta.
A Magyar Polgári Erő (MPE) megyei jelöltlistáira 1750-en szavaztak (0,02 százalék), így a párt képviselet nélkül maradt a megyei tanácsokban. Valamivel jobb eredményt ért el a két kisebb magyar párt a települési önkormányzatok szintjén, ahol az EMSZ 30 442 (0,35 százalék), az MPE 4793 (0,06 százalék) voksot kapott. Az EMSZ-nek így 172 képviselője lesz a települési önkormányzatokban, az MPE-nek 26. A 2020-as választásokon az erdélyi magyar ellenzéki pártok még együttesen 312 képviselőt juttattak az önkormányzatokba.
A magyar pártok települési tanácsosi listáira adott voksok csaknem 93 százalékát, 471 588 voksot (országosan 5,42 százalék) az RMDSZ kapta, amelynek így 2525 képviselője lesz az önkormányzatokban, 165-tel több, mint az idén véget érő választási ciklusban. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy megyei önkormányzat elnöki tisztégét: Kovászna megyében Tamás Sándort csaknem 70, a román többségű Szatmár megyében Pataki Csabát több mint 44, a szintén román többségű Maros megyében Péter Ferencet közel 37 százalékkal választották újra tisztségébe, míg Hargita megyében az RMDSZ jelöltjeként induló Bíró Barna Botondnak a választók több mint 79 százaléka szavazott bizalmat.
A magyar pártok települési tanácsosi jelöltlistái által összesített csaknem 509 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,8 százalékát teszi ki. A legutóbbi népszámláláson Románia (ismert nemzetiségű) állandó lakosságának 6 százaléka vallotta magát magyarnak.
Győztünk, győztünk, győztünk! – nyomatékosította háromszor is Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) csütörtökön Kolozsváron zajló ülésén elhangzott választási kiértékelőjében.
Emil Boc polgármesterhez és a rendőrséghez hasonlóan a Kolozsvári Universitatea néhány magyar szurkolója, továbbá egy civil szervezet is megkérdőjelezi, hogy nemzetiségük miatt bántalmaztak magyar fiatalokat futballhuligánok Kolozsváron.
Nagy a nyüzsgés a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán épülő alagutak körül és magukban a vájatokban is. A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők immár több tíz méteres előrehaladásról tudnak beszámolni.
Szokatlan helyszínen, a parajdi sóbányában került sor a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválra, amelyen erdélyi, bukaresti és budapesti csúcséttermek ételkínálatát kóstolhatta meg a rendezvényen részt vevő népes vendégsereg.
A Brassó, Kovászna és Hargita megyeiket – és nemcsak őket – célozza az az online felmérés, amely arra kérdez rá, hogy melyek a legnépszerűbb célpontok, ahová az utazók el szeretnének jutni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
szóljon hozzá!