Nemcsak a tumort, a teljes embert kell kezelni – Anyagi támogatás nélkül csak ígéretek maradhatnak a rákellenes terv kitételei

Kihirdették szerda délután a román államfő és kormányfő részvételével azt az országos rákellenes tervet, amelyet a jövő évtől kezdenek gyakorlatba ültetni, és hét évre szól. A terv a daganatos megbetegedések megelőzését, hatékony kezelésének javítását célozza.

Számos adat és szakorvosi vélemény utal arra, hogy uniós szinten a következő évtizedben a szív- és érrendszeri megbetegedések és elhalálozások aránya várhatóan háttérbe szorul az onkológiai megbetegedések számával szemben.

Romániában előreláthatóan a következő években mindkét típusú megbetegedés esetében tovább fognak nőni a számok. Ami a betegségek alakulását illeti, felismerve az alaphelyzetet, az Európai Unió 2030-ig az onkológiai megbetegedések korai felismerésére, a megelőzésre, a kezelésre, illetve a palliatív ellátás kiépítésére helyezi a hangsúlyt, törekedve arra, hogy a sok esetben halálos kimenetelű megbetegedések gyógyítható esetekké minősüljenek.

Vass Levente egészségügyi államtitkár megkeresésünkre rámutatott, Romániának a rendszerváltás óta először van országos rákellenes terve, így a cél elsősorban az EU-hoz való felzárkózás. „Európa többi országával szemben Romániában az a cél, hogy felzárkózzunk az uniós átlaghoz. Az országos rákellenes tervről elmondható, hogy világosan megszabja, milyen irányba kell fejleszteni az onkológiai ellátást Romániában, úgy, hogy összhangban legyen az EU-s fejlesztésekkel” – mondta az államtitkár.

„Az országban tapasztalható hiányosságokat a számadatok is tükrözik:

– mutatott rá Vass Levente. Ismertette, hogy a gyermekonkológiai és a ritka daganatos megbetegedések mellett a terv kiemelten foglalkozik az öt, nőknél és férfiaknál egyaránt a legtöbb elhalálozást okozó daganatos betegséggel. Egyúttal meghatározza a betegségek ezen típusainál elérendő célszámokat is: míg a tüdő- és vastagbélráknál 15, a ritka daganatos megbetegedések esetében évente 3 százalékkal kell csökkenteni az elhalálozási arányt.

„A terv azt is kimondja, hogy minden kockázati csoportban levő betegnek ingyenes hozzáférést kell biztosítani a különböző vér-, tomográfiás és radiológiás vizsgálatokhoz, genetikai szűrésekhez, így azonosíthatóvá válnak a munkahelyi foglalkozás vagy genetikai tényezők miatt leggyakrabban megbetegedő korcsoportok” – mondta az államtitkár.

Kifejtette, a terv világosan rögzíti, hogy a román állampolgárok számára 2030–2035-ig személyre szabott és genetikai vizsgálatokkal alátámasztott kezeléseket kell biztosítani, és elérhetővé kell tenni az EU-ban alkalmazott, legmodernebb kezeléseket.

„Arról is értekezik, hogy az innovatív onkológiai gyógyszerek befogadását serkenteni kell” – tette hozzá. Mint mondta, a terv többek közt azt is előírja, hogy a közkórházak szintjén több mint 2000 ágyat kell létrehozni a végstádiumban levő, gondozásra szoruló megbetegedettek számára, illetve arra is kitér, hogy a következő 7–8 évben a biztosítópénztárnak 4000 ággyal kell növelnie a szerződések mennyiségét a palliatív ellátást biztosító intézményekkel.

Az egészségügyi államtitkár meglátása szerint a tervben olyan újszerű, Románia számára eddig ismeretlen tételek lettek lefektetve, amelyekhez ha nem társul anyagi támogatás, könnyen az elképzelés szintjén maradhatnak. A beruházások finanszírozásához, a jelenlegi számítások szerint több forrás is rendelkezésre áll: az országos helyreállítási terv 2,5 milliárd eurót különít el a megelőzés érdekében tett infrastrukturális fejlesztésekre és képzésekre, a törvény ugyanakkor azt is előírja, hogy a megelőzésre fordított összeg 20 százalékát az onkológia területére kell fordítani. Ezen felül pályázható az EU által, erre a célra elkülönített 5 milliárd eurós keretösszeg is, valamint számítani lehet egy évente meghatározott, állami költségvetésre is, amely a terv megvalósítását fogja szolgálni.

– tette hozzá a politikus.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a pénzügyi vonatkozásnál fontosabb a terv kidolgozására szabott határidők kérdése, amelyek betartásához a képviselőház határozottan ragaszkodik. Véleménye szerint ha az egészségügyi minisztérium által kialakított szakmai csoportoknak sikerül kidolgozniuk a módszertant, amely perspektívát ad a következő mandátumra, talán sikerül megvalósítani a tervben foglaltakat.

Másképp vélekedik a kérdésről Dégi László Csaba egyetemi docens, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság és az Európai Rákszervezet igazgatója. A Krónikának elmondta, mindenképp előrelépés, hogy megszületett egy átfogó dokumentum, amely legalább harminc éve várat magára, ez azonban olyan tételeket is tartalmaz, amelyek kivitelezéséhez sem szükséges hálózat, sem szakemberek nincsenek az országban. Az egyetemi docens, aki korábban az európai rákellenes terv kidolgozásában is részt vett, kiemelte, a gond ebben az esetben elsősorban a dokumentum milyenségével, illetve a daganatos betegnek és a hozzátartozóknak tett ígéretekkel van.

„A terv elején rögtön lefektetik, hogy minden Romániában élő, daganatos betegség által érintett személynek joga van testi, lelki, társas, munkahelyi támogatásra, valamint magas szintű ellátásra, beleértve a pszichoonkológiai ellátást is.

– vázolta fel a szakember.

Dégi László Csaba kétkedve fogadja a tervbe foglalt kijelentést, miszerint a betegeknek 2023-tól joguk van igénybe venni a pszichoszociális támogatásokat, miközben nincsenek szakemberek, és egyelőre a támogatás kidolgozásához szükséges keret sem létezik. Mint mondta, nagyon veszélyes ilyen jellegű kijelentéseket tenni az ennyire kiszolgáltatott és sérülékeny helyzetben levő érintettek felé. Szerinte a merész állítások helyett sokkal inkább a jelenlegi erőforrások, illetve a szakemberek fejlesztésére, illetve a konkrét szakma létrehozására lett volna szükség a terv összeállításakor. „Nem lehet azt mondani egy integrált rákellenes tervről, ami hét évre szól, és megközelítőleg 800 000 új beteg életét fogja érinteni 2030-ig, hogy valóban hiteles dokumentum, ha kizárólag orvosok dolgozták ki, orvosi megközelítésből” – tette hozzá Dégi László Csaba.

Rámutatott, hogy az onkológiák világszinten már több évtizede a teljes, kiegészítő kezelés elvét képviselik: az érintett betegre nem csupán egy tumorként, hanem olyan személyként tekintenek, akinek magánélete, munkahelye és szociális kapcsolatai vannak.

„Az sem volt rendben, hogy harminc évig magukra hagytuk a betegeket a pszichoszociális szenvedésüket illetően. Az elmúlt húsz év alatt rengeteg adatot gyűjtöttünk, így óramű pontossággal tudjuk, mi történik ezen a területen. Erre most meghirdetnek egy dokumentumot, amiben kimondják, a betegeknek joga van mindezekhez, közben egyetlen pszichoszociális szakember sem vesz részt a terv kidolgozásában, és erre vonatkozó célfejezet sincs” – mutatott rá a szakember.

Kifejtette, a terv kihirdetését követően arra fogja biztatni a betegeket, éljenek a törvény által előírt jogaikkal.

Elmondta, örül, hogy a pszichoonkológia kifejezés 20 év következetes munkája után egyáltalán bekerült az állam hivatalos dokumentumába, a szó puszta jelenléte azonban nem fogja az érintett betegek szenvedését enyhíteni, illetve megváltoztatni sem fogja azok életét, amíg ehhez nem igazítanak tételesen büdzsét.

„Nem egy újabb papír” – Jóváhagyták az országos rákellenes tervet

Jóváhagyta szerdai ülésén a képviselőház a nemzeti rákellenes tervet. A tervezetet 260 támogató szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el az alsóház.