Nemcsak a magyar, a külföldi és román híveket is megszólítják széleskörű tevékenységükkel a kolozsvári piaristák

A segesvári születésű

A kincses város szívében található piarista templom és az épülethez tartozó egyetemi lelkészség színhelyén megtekinthettük azokat a termeket is, ahol a vallásos életbe bekapcsolódó egyetemistákkal, fiatalokkal foglalkoznak a piaristák.

Történeti visszatekintés és a piaristák küldetése

A katolikus tanító szerzetesrendet (régebbi magyar elnevezése: kegyestanítórend vagy kegyesrend) Kalazanci Szent József (1557–1648) spanyol származású pap alapította, aki munkatársaival együtt „kegyes”, azaz ingyenes és vallásos iskolát (scholae piae) nyitott Rómában, elsősorban szegény családok gyermekei számára.

„A pius szó kegyelmet, kegyességet, istenfélelmet jelent.

Emlékeztetett, hogy a piaristák 1776-ban érkeztek Kolozsvárra, és azóta – leszámítva 20 évnyi megszakítást – folyamatosan tevékenykedtek a kincses városban. „Az utolsó kolozsvári piarista a régiek közül 2002 novemberében halt meg, és mi Sárközi Sándorral ketten 2022 szeptemberében érkeztünk. Tehát jövőre ünneplejük a piaristák kolozsvári jelenlétének a 300. évfordulóját” – emelte ki Molnár Lehel.

Elmagyarázta azt is, hogy amikor a kolozsvári egyetemet (ma Babeș-Bolyai Tudományegyetem) megalapították, már akkor a piaristákra bízták az egyetemi ifjúság lelki gondozását. „Az 1930-as években a piaristák jelezték az egyházmegyének, hogy baj van, mert a magyar diákság körében nagyon erősödik a marxizmus ideológiája, és kellene egy jól felkészült szónok. Így nevezték ki Márton Áront egyetemi lelkésznek, hiszen kiváló szónok volt, felkészült, jó szervező, úgyhogy meghatározóvá vált az egyetemisták körében. Tehát ilyen jeles személyiség is vezette az egyetemi lelkészséget” – mondta el Molnár Lehel.

Hozzátette,

Molnár Lehel elmondta,

Mint mondta, a Kolozsvári Egyetemi Lelkészségnek, de a piaristáknak is van külön Facebook-oldala, ez is fontos a kapcsolattartás szempontjából.

A fiatalok kérdésfelvetése a fontos

Mivel tanítórendről van szó – a kolozsvári piaristák nemcsak az egyetemistákkal, de iskolásokkal is foglalkoznak – , megkérdeztük a szerzetest arról is, hogy mi a tapasztalata, miként lehet leginkább megszólítani az ifjú nemzedékeket. „E tekintetben nem is annyira a hívószó a lényeges, hanem azok a kérdéseik, amelyekkel minket hívnak.

Hozzátette, az egyetemisták időnként maguk gyűjtenek ötleteket, igényfelmérést végeznek a felmerülő kérdésekről, és beépítik ezeket a foglalkozásokba. „Kérdéseik általában szorosan kapcsolódnak az élethelyzetükhöz: ez lehet életvitelbeli szempont, például hogy miként pihenjenek, hogyan osszák be az idejüket, és mindennek miként van kapcsolata az Istennel.

A hétköznapi élet spirituális vonatkozásai

Molnár Lehel elmondta, a fiatalok igénylik, hogy hétköznapi életük spirituális vonatkozásai előtérbe kerüljenek. Példaként hozta fel, amikor egy első éves egyetemista október 20-án azt mondja, hogy annyira hálás azért, hogy három hét stressz után itt most öt perc csendet élhetett át. „És ő ezért fog visszajönni elsősorban. A nagyszerű csapatért, az elfogadó társakért, a megtartó közegért, meg ezért a csendért. Amire itt lel rá, mert három hét alatt sehol máshol erre nem volt lehetősége” – mondta az egyetemi lelkészség vezetője.

Az egyetemi lelkészség terei

Ottjártunkkor Molnár Lehel Chris diakónussal együtt mutatta be nekünk az egyetemi lelkészség helyszíneit. Többek közt egy hangulatosan, ötletesen és kreatívan berendezett termet, ahol az egyetemisták klubtevékenységet folytatnak, ide bármikor bejöhetnek a fiatalok. Hétfőtől csütörtökig minden este 8-tól szerveznek valamilyen közösségi programot, beszélgetnek, pingpongoznak, csocsóznak is.

Kérdésünkre, hogy hányan kapcsolódnak be a lelkészség tevékenységeibe, Molnár Lehel azt mondta, csak saccolni lehet a számokat.

Az épületnek a templomhoz „ragadó”, emeleti részén is több tevékenységet szerveznek a diákok számára – a helyiségben számos hangszer sorakozik. Hétfőnként este gólyakört tartanak itt az első évesek számára, keddenként zenecsoport működik – mindkét tevékenységbe több tucatnyi fiatal kapcsolódik be. Szerdán a Mécses közösség tagjai gyűlnek össze, csütörtökön a KELesztő nevezetű ifjúsági csoport.

Iskolásokkal is foglalkoznak a piaristák

Az iskolásokkal folytatott tevékenységekről is kérdeztük az egyetemi lelkészt. Mint kifejtette, a Báthory István Elméleti Líceum jezsuita iskolaként indult, de aztán piarista iskola lett, és nagyon szépen őrzik a piarista hagyományokat: a szimbólumaik is ezt tükrözik, az iskolazászló, az iskola himnusza.

„Amikor 2022-ben visszajöttünk, örömmel láttuk, hogy szívesen fogadnak minket, főleg lelki programokkal jelentkeztünk be az iskolába, reggeli imákkal, lelki napokkal, és aztán most az idei évtől, mióta az intézmény keretében elindult a vallásturizmus osztály, tanítok is kilencedikben” – mondta el Molnár Lehel. Hozzátette,

„És van egy önkéntes programunk, amelynek keretében Kolozson foglalkozunk gyerekekkel, nem is a katolikus plébánián, hanem a református parókián. Kolozs szórványvidéknek számít, ezt a kis szórványközösséget próbáljuk mi az egyetemistákkal támogatni, hetente egyszer segítünk a tanulásban, házi feladatokban. És most Chris angolra is tanítja a kolozsi gyerekeket” – mondta el Molnár Lehel.

Erdély első barokk temploma

Molnár Lehellel és Chris-szel természetesen megtekintettük a patinás – akadémiainak is nevezett – templomot, amely a város első barokk stílusú épülete, egyben az első erdélyi barokk templom. Az Egyetem (korábban Belső-Torda) utcában álló épületben – amit Erdély egyik legszebb barokk templomának tartanak – majdnem minden berendezési tárgy eredeti: 300 évesek a bútorok, a padok, a gyóntatószékek is. Molnár Lehel elmondta,

Román nyelvű szentmisék

A piarista templomban nemcsak a magyar híveknek és a külföldi egyetemi hallgatóknak tartanak szentmiséket, de a román anyanyelvű római katolikus híveknek is – naponta. Molnár Lehel elmondta, a román római katolikusok története nem új keletű, amikor a kommunista rezsim hivatalosan beszüntette a görögkatolikusok működését, a hívek egy része ortodox lett, másik részük pedig inkább a katolikusokhoz csatlakozott. Idén májusban a Szent Mihály -plébánia egyháztanácsa közleményben tudatta, hogy folyamatosan növekszik a román anyanyelvű római katolikus hívek száma.

Látogatásunkkor természetesen hosszabban elbeszélgettünk az angolul kitűnően tudó Chris-szel, aki a magyar nyelv tanulásában is szépen halad előre. Korábban Magyarországon is szaktanár irányításával tanulta nyelvet, Kolozsváron is szakoktató tanítja. Az 1997-ben született kameruni diakónus elmondta, hogy ötgyerekes családból származik, és az egész közeg, ahol felnőtt, a piarista lelkiség jegyében éli meg vallását.

„Nagyon korán elkezdtem érezni az elhívást, hogy pap legyek. Azt hiszem, ennek legfontosabb része, hogy mi, a piaristák az egyszerűségre fektetjük a hangsúlyt. Mivel tanító rend vagyunk, a gyerekek lelkét igyekszünk irányítani, és a gyermeki tisztaság, őszinteség az, amire nekünk, felnőtteknek is mindig törekednünk kell” – mondta a diakónus. Chris először Kamerunban tanult teológiát, aztán idén nyáron egy piarista képzés végén Rómában szentelték diakónussá. Molnár Lehel elmondta, ők jelezték az egyetemes rendnek – amelynek összesen 1300 tagja van az egész világon – hogy Kolozsváron sok a franciául, angolul beszélő egyetemista, tehát ez jó pasztorális lehetőség lenne egy olyan rendtársnak, aki aki tud angolul és franciául. „És akkor a piarista egyetemes rend Christ jelölte ki, hogy Kolozsvárra jöjjön” – mondta el Molnár Lehel. Chris kérdésünkre arról is beszélt, hogy

Kérdésünkre azt is elmondta,