Ottjártunkkor Molnár Lehel piarista szerzetes Chris diakónussal együtt mutatta be nekünk az egyetemi lelkészség helyszíneit
Fotó: Orbán Orsolya
A piarista katolikus tanítórend tagjai 1776-ban érkeztek Kolozsvárra, és azóta – leszámítva 20 évnyi megszakítást – folyamatosan tevékenykedtek, ma is jelen vannak a kincses városban. A kincses város szívében található piarista templomban és a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség tereiben beszélgettünk Molnár Lehel SchP piarista szerzetessel, valamint tevékenységét októbertől segítő Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP kameruni diakónussal.
2024. december 08., 08:582024. december 08., 08:58
A több mint 30 éves Kolozsvári Egyetemi Lelkészség, egyszersmind a lassan 300 éve a városban működő piaristák mindennapjaiba, szerteágazó tevékenységükbe, gyönyörű templomukba, Erdély legrégebbi barokk istenházába nyerhettünk betekintést.
A ma Szentháromság-templomnak nevezett istenházát 1718-1724-ben a jezsuiták építették
Fotó: Orbán Orsolya
A segesvári születésű
Kolozsvár belvárosában, a piarista templom előtt újra eredeti helyén áll Erdély második legrégebbi fogadalmi szobra, a barokk Mária-oszlop
Fotó: Orbán Orsolya
A kincses város szívében található piarista templom és az épülethez tartozó egyetemi lelkészség színhelyén megtekinthettük azokat a termeket is, ahol a vallásos életbe bekapcsolódó egyetemistákkal, fiatalokkal foglalkoznak a piaristák.
Történeti visszatekintés és a piaristák küldetése
A katolikus tanító szerzetesrendet (régebbi magyar elnevezése: kegyestanítórend vagy kegyesrend) Kalazanci Szent József (1557–1648) spanyol származású pap alapította, aki munkatársaival együtt „kegyes”, azaz ingyenes és vallásos iskolát (scholae piae) nyitott Rómában, elsősorban szegény családok gyermekei számára.
Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP diakónus franciául is mond prédikációt a piarista templomban
Fotó: Orbán Orsolya
„A pius szó kegyelmet, kegyességet, istenfélelmet jelent.
Molnár Lehel SchP: „a fiatalok igénylik, hogy hétköznapi életük spirituális vonatkozásai előtérbe kerüljenek”
Fotó: Orbán Orsolya
Emlékeztetett, hogy a piaristák 1776-ban érkeztek Kolozsvárra, és azóta – leszámítva 20 évnyi megszakítást – folyamatosan tevékenykedtek a kincses városban. „Az utolsó kolozsvári piarista a régiek közül 2002 novemberében halt meg, és mi Sárközi Sándorral ketten 2022 szeptemberében érkeztünk. Tehát jövőre ünneplejük a piaristák kolozsvári jelenlétének a 300. évfordulóját” – emelte ki Molnár Lehel.
Az egyetemi lelkészség egyik tere
Fotó: Orbán Orsolya
Elmagyarázta azt is, hogy amikor a kolozsvári egyetemet (ma Babeș-Bolyai Tudományegyetem) megalapították, már akkor a piaristákra bízták az egyetemi ifjúság lelki gondozását. „Az 1930-as években a piaristák jelezték az egyházmegyének, hogy baj van, mert a magyar diákság körében nagyon erősödik a marxizmus ideológiája, és kellene egy jól felkészült szónok. Így nevezték ki Márton Áront egyetemi lelkésznek, hiszen kiváló szónok volt, felkészült, jó szervező, úgyhogy meghatározóvá vált az egyetemisták körében. Tehát ilyen jeles személyiség is vezette az egyetemi lelkészséget” – mondta el Molnár Lehel.
Pingpongozásra is lehetőség nyílik az egyetemi lelkészség egyik helyiségében
Fotó: Orbán Orsolya
Hozzátette,
Aztán 1993-ban az egyetemisták kezdeményezésére az egyházmegye létrehozta az egyetemi lelkészséget intézményként.
Szerteágazó tevékenység a hét minden napján
Molnár Lehel 2022-től szolgál Kolozsváron, idén nyárig Sárközi Sándor Schp szerzetessel közösen folytatták a tevékenységeket. A magyarországi születésű Sárközi atya Kecskemétre való hazaköltözése után a Kamerunból érkezett, angolul és franciául nagyszerűen beszélő, de már magyarul is intenzíven tanuló diakónus segíti Molnár Lehel szolgálatát.
Chris diakónus: „nagyon korán elkezdtem érezni az elhívást, hogy pap legyek. Azt hiszem, ennek legfontosabb része, hogy mi, a piaristák az egyszerűségre fektetjük a hangsúlyt”
Fotó: Orbán Orsolya
Molnár Lehel elmondta,
Ebből a lelki támogatói munkába nemcsak papok, hanem szerzetesek és szerzetesnővérek – a Szociális Testvérek, vagyis segítő nővérek – is bekapcsolódnak. „Több csoport működik, a csoportoknak vannak vezetői, akik a tevékenységeket megtervezik, előkészítik, lebonyolítják. Ezek a vezetők is egyetemisták. Működik nálunk többek közt kommunikációs munkacsoport, forrásszervezés munkacsoport, vannak, akik azért dolgoznak, hogy a fiatalok közössége összehangolt legyen, és azon is dolgoznak, hogy a többi egyetemisták számára, de kicsit az egyházi nyilvánosság előtt is látható legyen a tevékenységünk” – fejtette ki Molnár Lehel.
Az egyetemi lelkészség szervezésében több helyiségben tartanak találkozókat
Fotó: Orbán Orsolya
Mint mondta, a Kolozsvári Egyetemi Lelkészségnek, de a piaristáknak is van külön Facebook-oldala, ez is fontos a kapcsolattartás szempontjából.
A fiatalok kérdésfelvetése a fontos
Mivel tanítórendről van szó – a kolozsvári piaristák nemcsak az egyetemistákkal, de iskolásokkal is foglalkoznak – , megkérdeztük a szerzetest arról is, hogy mi a tapasztalata, miként lehet leginkább megszólítani az ifjú nemzedékeket. „E tekintetben nem is annyira a hívószó a lényeges, hanem azok a kérdéseik, amelyekkel minket hívnak.
A kicsik esetében például ha olyan mesét viszünk nekik, ami kapcsolódik az életükhöz, a családhoz, az apával, testvérrel való kapcsolathoz, akkor meg tudják fogalmazni azt, ami őket foglalkoztatja. A nagyobbaknál is olyan témát veszünk terítékre, ami megint csak »hajaz« az élethelyzetükre, így elő tudnak jönni a kérdéseik” – mondta Molnár Lehel.
Molnár Lehel SchP piarista szerzetes és Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP diakónus a templomban
Fotó: Orbán Orsolya
Hozzátette, az egyetemisták időnként maguk gyűjtenek ötleteket, igényfelmérést végeznek a felmerülő kérdésekről, és beépítik ezeket a foglalkozásokba. „Kérdéseik általában szorosan kapcsolódnak az élethelyzetükhöz: ez lehet életvitelbeli szempont, például hogy miként pihenjenek, hogyan osszák be az idejüket, és mindennek miként van kapcsolata az Istennel.
Fotó: Orbán Orsolya
A hétköznapi élet spirituális vonatkozásai
Molnár Lehel elmondta, a fiatalok igénylik, hogy hétköznapi életük spirituális vonatkozásai előtérbe kerüljenek. Példaként hozta fel, amikor egy első éves egyetemista október 20-án azt mondja, hogy annyira hálás azért, hogy három hét stressz után itt most öt perc csendet élhetett át. „És ő ezért fog visszajönni elsősorban. A nagyszerű csapatért, az elfogadó társakért, a megtartó közegért, meg ezért a csendért. Amire itt lel rá, mert három hét alatt sehol máshol erre nem volt lehetősége” – mondta az egyetemi lelkészség vezetője.
Hangulatosan, kreatívan berendezett terekben szervezik a piaristák a fiatalok számára a tevékenységeket
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyetemi lelkészség terei
Ottjártunkkor Molnár Lehel Chris diakónussal együtt mutatta be nekünk az egyetemi lelkészség helyszíneit. Többek közt egy hangulatosan, ötletesen és kreatívan berendezett termet, ahol az egyetemisták klubtevékenységet folytatnak, ide bármikor bejöhetnek a fiatalok. Hétfőtől csütörtökig minden este 8-tól szerveznek valamilyen közösségi programot, beszélgetnek, pingpongoznak, csocsóznak is.
Chris az angolul és franciául értő egyetemisták, hívek számára tart misét
Fotó: Orbán Orsolya
Kérdésünkre, hogy hányan kapcsolódnak be a lelkészség tevékenységeibe, Molnár Lehel azt mondta, csak saccolni lehet a számokat.
„Úgy számolok, hogy 200-250 fiatal meg szokott fordulni a templomban. Változó, hogy kik jönnek, de 200 fölött van azoknak a száma, akik rendszeresen járnak az egyetemista-misére vasárnap este. És ez nagy öröm számunkra. De a városban máshová is járnak a fiatalok: a Szent Mihály-templomba, valamint a ferencesekhez. Chris egyébként a franciául és angolul beszélő, Kolozsváron tanuló egyetemistákkal fog foglalkozni” – fejtette ki Molnár Lehel.
Fotó: Orbán Orsolya
Az épületnek a templomhoz „ragadó”, emeleti részén is több tevékenységet szerveznek a diákok számára – a helyiségben számos hangszer sorakozik. Hétfőnként este gólyakört tartanak itt az első évesek számára, keddenként zenecsoport működik – mindkét tevékenységbe több tucatnyi fiatal kapcsolódik be. Szerdán a Mécses közösség tagjai gyűlnek össze, csütörtökön a KELesztő nevezetű ifjúsági csoport.
Iskolásokkal is foglalkoznak a piaristák
Az iskolásokkal folytatott tevékenységekről is kérdeztük az egyetemi lelkészt. Mint kifejtette, a Báthory István Elméleti Líceum jezsuita iskolaként indult, de aztán piarista iskola lett, és nagyon szépen őrzik a piarista hagyományokat: a szimbólumaik is ezt tükrözik, az iskolazászló, az iskola himnusza.
Az Egyetem (korábban Belső-Torda) utcában áll az épület, amelyet Erdély egyik legszebb barokk templomának tartanak
Fotó: Orbán Orsolya
„Amikor 2022-ben visszajöttünk, örömmel láttuk, hogy szívesen fogadnak minket, főleg lelki programokkal jelentkeztünk be az iskolába, reggeli imákkal, lelki napokkal, és aztán most az idei évtől, mióta az intézmény keretében elindult a vallásturizmus osztály, tanítok is kilencedikben” – mondta el Molnár Lehel. Hozzátette,
A piarista templomban majdnem minden berendezési tárgy eredeti: 300 évesek a bútorok, a padok, a gyóntatószékek is
Fotó: Orbán Orsolya
„És van egy önkéntes programunk, amelynek keretében Kolozson foglalkozunk gyerekekkel, nem is a katolikus plébánián, hanem a református parókián. Kolozs szórványvidéknek számít, ezt a kis szórványközösséget próbáljuk mi az egyetemistákkal támogatni, hetente egyszer segítünk a tanulásban, házi feladatokban. És most Chris angolra is tanítja a kolozsi gyerekeket” – mondta el Molnár Lehel.
Erdély első barokk temploma
Molnár Lehellel és Chris-szel természetesen megtekintettük a patinás – akadémiainak is nevezett – templomot, amely a város első barokk stílusú épülete, egyben az első erdélyi barokk templom. Az Egyetem (korábban Belső-Torda) utcában álló épületben – amit Erdély egyik legszebb barokk templomának tartanak – majdnem minden berendezési tárgy eredeti: 300 évesek a bútorok, a padok, a gyóntatószékek is. Molnár Lehel elmondta,
A piaristák 1776-ban érkeztek azzal a céllal, hogy azt az iskolát, templomot, amit a jezsuiták vittek korábban, ők vegyék át.
Az oltár a barokk piarista templomban
Fotó: Orbán Orsolya
Román nyelvű szentmisék
A piarista templomban nemcsak a magyar híveknek és a külföldi egyetemi hallgatóknak tartanak szentmiséket, de a román anyanyelvű római katolikus híveknek is – naponta. Molnár Lehel elmondta, a román római katolikusok története nem új keletű, amikor a kommunista rezsim hivatalosan beszüntette a görögkatolikusok működését, a hívek egy része ortodox lett, másik részük pedig inkább a katolikusokhoz csatlakozott. Idén májusban a Szent Mihály -plébánia egyháztanácsa közleményben tudatta, hogy folyamatosan növekszik a román anyanyelvű római katolikus hívek száma.
A meglévő gyakorlat már „személyi plébánia” jellegét mutatja. A közösség fejlődését az elmúlt esztendők számadatai tanúsítják” – olvasható a közleményben. Mint szerepel, a piarista templom a magyar nyelvű szentmisék, az egyetemi lelkészség és román közösség liturgiái mellett, kiegészülve az olasz, francia, angol és német nyelvű pasztorációval, továbbra is a „népek templomaként” működik. Molnár Lehel azt is elmondta, hogy Mișu Cristian, a Szent Mihály plébánia segédlelkésze – aki egyébként román anyanyelvű, de tökéletesen megtanult magyarul érettségi után és magyarul végezte el a teológiát – tartja a román miséket.
A piarista templomban nemcsak a magyar híveknek és a külföldi egyetemi hallgatóknak tartanak szentmiséket, de a román anyanyelvű római katolikus híveknek is
Fotó: Orbán Orsolya
Látogatásunkkor természetesen hosszabban elbeszélgettünk az angolul kitűnően tudó Chris-szel, aki a magyar nyelv tanulásában is szépen halad előre. Korábban Magyarországon is szaktanár irányításával tanulta nyelvet, Kolozsváron is szakoktató tanítja. Az 1997-ben született kameruni diakónus elmondta, hogy ötgyerekes családból származik, és az egész közeg, ahol felnőtt, a piarista lelkiség jegyében éli meg vallását.
A Katolikus Egyetemi Lelkészség tereibe is betekintést nyertünk
Fotó: Orbán Orsolya
„Nagyon korán elkezdtem érezni az elhívást, hogy pap legyek. Azt hiszem, ennek legfontosabb része, hogy mi, a piaristák az egyszerűségre fektetjük a hangsúlyt. Mivel tanító rend vagyunk, a gyerekek lelkét igyekszünk irányítani, és a gyermeki tisztaság, őszinteség az, amire nekünk, felnőtteknek is mindig törekednünk kell” – mondta a diakónus. Chris először Kamerunban tanult teológiát, aztán idén nyáron egy piarista képzés végén Rómában szentelték diakónussá. Molnár Lehel elmondta, ők jelezték az egyetemes rendnek – amelynek összesen 1300 tagja van az egész világon – hogy Kolozsváron sok a franciául, angolul beszélő egyetemista, tehát ez jó pasztorális lehetőség lenne egy olyan rendtársnak, aki aki tud angolul és franciául. „És akkor a piarista egyetemes rend Christ jelölte ki, hogy Kolozsvárra jöjjön” – mondta el Molnár Lehel. Chris kérdésünkre arról is beszélt, hogy
Arról is kérdeztük, hogy milyen különbségeket lát az afrikai meg az itteni szentmise között. „A liturgia ugyanaz, de a zenei kíséret mindenképpen teljesen más: nálunk Kamerunban ritmusosabb, gyorsabb dobbal kísért a zene, sőt, a résztvevők mozognak is kicsit a ritmusra – de hát ez természetes a mi kultúránkban. Viszont nekem az itteni, Gregorián-szerű lassú zene is tetszik” – fejtette ki.
Fotó: Orbán Orsolya
Kérdésünkre azt is elmondta,
Arról is beszélt, hogy nagyon másnak tűnik számára az itteni kultúra, mint amihez otthont hozzászokott – Kolozsvár nagyon „sokféle” város, rengetegféle embert látni az utcán, nemcsak európai arcokat, de sok ázsiait is – mondta a sok vendégmunkásra, turistára utalva. Ehhez képest Kamerunban nagyon egységes a kultúra és lakosság – mondta a fiatal diakónus, aki reményét fejezte ki, hogy sokáig maradhat Kolozsváron.
Először állt szolgálatba Afrikából érkezett diakónus Erdélyben, a fiatal piarista az első afrikai a Gyulafehérvári Főegyházmegyében.
Kibertámadás érte a Príma Press Kft. által birtokolt oldalakat – közöttük a Krónikát – pénteken késő este. A szolgáltatónk azonnal közbelépett és leállította a behatolási kísérleteket.
Jövő héten avatják fel a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetének acélszerkezetre épített többszintes parkolóházát Kolozsváron. A 330 férőhelyes létesítmény építési engedélyére hosszú éveket kellett várni, de a működési engedély is még várat magára.
Négy erdélyi síterep jelentette be, hogy december 7-től várják a lesiklás szerelmeseit: a Hunyad megyei Sztrázsa (Straja), a járabányai Buscat, a Brassó megyei Predeal és a Hargita megyei Maroshévíz síterepein csatolhatják fel a léceket a síelők.
Kényszerítéssel tudtak csak kihallgatásra kísérni két, betöréssel gyanúsított férfit az Arad megyei Lippán a rendőrök, akik ellen belső vizsgálat indult, mert a szemtanúk szerint „aránytalan” eszközöket vetettek be az intézkedés során.
Köszönjük a külhoni magyarok megbocsátását a húsz évvel ezelőtti bűnért és az elmúlt 15 év nagyszerű együttműködését – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Közös felhívást intéztek híveikhez az erdélyi magyar egyházak vezetői a romániai államelnök-választás tárgyában; a megmérettetés második fordulóját december 8-án, vasárnap rendezik.
Helyi népszavazást tartanak vasárnap, az elnökválasztás második fordulójával egy időben a Maros megyei Koronkán, ahol a helyi lakosok kifejezhetik véleményüket: akarják-e vagy sem, hogy a tartozó községben lakótelepet építsen egy ingatlanfejlesztő cég.
Gyerekének játszótársát verte meg egy felsőbányai férfi, miután a két fiú összeszólalkozott. A bántalmazott fél édesanyja a rendőrségen tett feljelentést, a férfi ellen bűnvádi eljárás indult.
Közös Európa-párti demonstrációt tartanak csütörtök este Kolozsváron a hallgatói szervezeteket tömörítő országos szövetség (ANOSR) tagjai, a filmvetítéssel egybekötött tüntetésre legalább 14 romániai városból várnak küldöttségeket.
Csapadékra, jegesedésre és megélénkülő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia egész területére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!