Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 22., 07:432011. szeptember 22., 07:43
Nem kedvez teljes mértékben Nagyváradnak a homlokzattörvényként ismert 2011/153-as számú törvény – véli Ilie Bolojan polgármester. A hamarosan mindenütt életbe lépő törvény kényszerítené az épülettulajdonosokat, hogy újítsák fel és tartsák karban házaik homlokzatát, ám ez sem a műemlék épületekre, sem a műemlékvédelmi övezetekben található ingatlanokra nem vonatkozik. Nagyváradon azonban az igen tág értelemben vett – a városközponton kívül a várat és az állomást is magában foglaló – történelmi belváros már védett övezetnek számít, ráadásul a híres paloták jó része A vagy B kategóriás műemlék. A polgármester azt mondja, tárgyalásokat folytat a művelődésügyi minisztériummal, hogy tisztázzák, ilyen szélsőséges esetben, amikor a városnak ilyen hatalmas része élvez műemlék jellegű védettséget, valóban nem alkalmazható-e a törvény. „Ha csak a perifériára vonatkozhat az új szabályzat, számunkra mit sem ér, hiszen a legsúlyosabb gondjaink itt, a belvárosban vannak” – fogalmazott Bolojan. Az elöljáró elárulta, nemrég informális beszélgetés során pozitív választ kapott kérdésére, de a hivatalos álláspontra még várni kell.
A 2011/153-as törvény egyébként nagyváradi szempontból azért is különösen érdekes, mert kísértetiesen hasonlít egy korábbi nagyváradi tanácsi határozatra, amelyet a prefektus közigazgatási bíróságon támadott meg, és a bíróság végül illegálisnak ítélt, így nem lehetett gyakorlatba ültetni. A határozat alapján (még a per előtt) a belvárosi háztulajdonosok mindegyike felszólítást kapott, hogy újítsa fel homlokzatát, most pedig valószínűleg a törvény alapján újra hasonló leveleket kapnak majd a váradiak, ám ezúttal a műemlék paloták lakói kimaradnak. A városi határozat előtt Nagyváradon Pafka Ernő építész vezetésével részletes leltár készült a belváros összes épületéről, így, bár a törvény előírja a problémás épületek azonosítását, itt erre már nem lesz újra szükség. A leltár szerint Nagyvárad történelmi városközpontjában pontosan 3750 ház található – mondta el Lucia Iacob főépítész.
Azoknak a tulajdonosoknak, akik elhanyagolják házuk homlokzatát, a figyelmeztetéstől számítva egy vagy másfél év alatt kell elvégezniük a munkát – attól függően, hogy egy vagy több tulajdonosa van a háznak. A tulajdonos elvégeztetheti a felújítást saját költségen, vagy választhatja a programban részt vevő, egyelőre meg nem nevezett bankok által nyújtott hitellehetőséget, amellyel legtöbb kilencven százalékban fedezheti a költségeket, és amelynek kamatát a városi önkormányzat állja egy országos alapból – magyarázta el Bolojan. A szociális eseteknél – például család nélküli, nyugdíjas idős emberek esetében – kérés alapján az összes költséget finanszírozhatja a város, de ezeket a kérvényeket esetenként bírálják majd el. A városi költségvetésből emellett el kell majd különíteni egy alapot, amelyből sürgős felújításokat finanszírozhat az önkormányzat, ha a tulajdonos nem hajlandó vagy nem tud lépni, ilyen esetben a ház három évig, a pénz törlesztéséig jelzálog alatt marad. Azok, akik elvégzik a kért felújítást, az eredeti, megsemmisített váradi határozathoz hasonlóan öt évre mentesülnek az ingatlanadó alól. Ilie Bolojan polgármester egyébként azt mondja, a törvény sokkal keményebb, mint az érvénytelenített határozat, hiszen az is szerepel benne, hogy a felszólított tulajdonos házát az önkormányzat felújíttathatja akkor is, ha amaz nem egyezik bele, és a jelzálog a törlesztési kötelezettséggel együtt így is életbe lép.
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.