Nem létezik mindenkire egyformán hatékony diéta

Óraműpontossággal szabadulhatnak meg a fölösleges kilóktól a különleges diéta követői, melynek lényege, hogy szinte bármilyen élelmiszert szabadon lehet fogyasztani egy meghatározott, nyolcórás időintervallumban – állítja a 8 órás diétát népszerűsítő David Zinczenko és Peter Moore, akik a módszerről könyvet is írtak.

A korlátozásokat mellőző, időszakos böjt sokak számára szimpatikus és kényelmes megoldásnak tűnhet a túlsúly ellen, a táplálkozás szakértőinek azonban – mint a legtöbb diétával kapcsolatban – ebben az esetben is vannak fenntartásaik. Nagy Bea marosvásárhelyi klinikai dietetikus a Krónika megkeresésére elmondta,

hogy évtizedes praxisa során számtalan fogyókúrás trendet és étkezési tendenciát megismert, de olyan diétával, amely az egészség megőrzése szempontjából megfelelő lenne, még nem találkozott.

„Nincs olyan módszer, amellyel az elért eredményt meg is tudjuk tartani, ha azt élelmiszercsoportok kihagyásával, nagyon kevés energiabevitellel, léböjtkúrával, vagy éppen extrémbe vitt sportolással érjük el” – mutatott rá a dietetikus.

Mint mondta, az étkezésbe bevezetett bármilyen jellegű változtatás előtt érdemes feltenni a kérdést, hogy fél év után mennyire lesz követhető, illetve mérlegelni, hogy fenntartható lesz-e akkor is, ha a kezdeti lelkesedés csökken.

A legtöbb fogyókúrával ellentétben a nyolcórás diéta nem szabja meg, hogy mely élelmiszereket ajánlott fogyasztani, és melyeket érdemes kerülni: az egyetlen feltétel, hogy a napi táplálékot kizárólag egy nyolcórás időintervallum keretében fogyasszuk el, a maradék 16 órában pedig csak cukormentes folyadék kerüljön a szervezetbe.

A módszert kidolgozó szakemberek azt is ajánlják, hogy a megszabott intervallumban a reggelinek, az ebédnek és a vacsorának is legyen meg az ideje,

ami akár kivitelezhetőnek is tűnhet, ám mint a szakember hangsúlyozta, a táplálkozást illetően a bevitt energia mennyisége és annak minősége a legfontosabb – amelyre a nyolcórás diéta nem terjed ki.

„Nem lehet esztelenül bármit elfogyasztani az evési ablakban sem, a fogyás ugyanis a kalóriadeficitből (az elhasznált energia nagyobb, mint a bevitt energia) fog származni, bármilyen módszerhez folyamodjunk” – tette hozzá Nagy Bea.

A táplálkozási szakember szerint egyáltalán nem biztos, hogy veszíteni fog testtömegéből az, aki csak 11 és 19 óra között fogyaszt táplálékot, főként, ha a bevitt energiája magasabb, mint az, amit felhasznál.

Mint mondta, a gyors fogyás legnagyobb hátránya az izomtömeg elvesztése, amely hatással van az anyagcserére is, így idővel kevesebb energiabevitellel is gyarapodhat az adott személy testsúlya.

Kiemelte, hogy a fogyás akkor esik az egészséges tartományba, ha nem haladja meg a heti 500–700 grammot, ami havi 2,5–3 kilogramm súlyveszteséget jelent. Ez egyénenként és a kezdeti súly függvényében változik, ezért is fontos a különböző méréseket elvégezni az új étrend kialakítása előtt – tette hozzá.

A nyolcórás diéta egyfajta időszakos böjtnek számít, hiszen az étkezési időn kívül nem jut táplálék a szervezetbe. Az időszakosan megejtett böjtölést számos szakember is javasolja, a szervezetnek ilyenkor ugyanis nem az emésztésre kell fordítania a legtöbb energiát, hanem marad ideje megújulni, regenerálódni.

Az, hogy ez a módszer mennyire számít megfelelő választásnak, egyénenként változik: nem létezik egyetemes, mindenkire egyformán alkalmazható szabály. A szakember szerint a nyolcórás diéta nem számít szélsőségesnek, egyes esetekben pedig hatásos is lehet. Az időszakos böjt extrémebb változata – amelyet a dietetikus semmiképp nem javasol –, amikor csak négy órában lehet étkezni, a böjtölés pedig húsz órára terjed ki.

– mutatott rá a dietetikus, majd kiemelte, elsőként az elkészítési módra kell külön hangsúlyt fektetni: érdemes egy hétre előre tervezni az étkezést, ez ugyanis nagyon sokat segíthet a terv betartásában. A tervezéssel ugyanakkor az élelmiszer-pazarlás, illetve a falási rohamok is megelőzhetők.

„Próbáljuk elemezni, hogyan néz ki egy-egy napunk, mikor vagyunk éhesebbek, mikor van szükségünk több energiára, illetve mi az, ami hosszú távon is alkalmazható és fenntartható” – egészítette ki. Felhívta a figyelmet, hogy az étrend kialakítása esetén érdemes hiteles forrásból tájékozódni:

véleménye szerint téves elképzelés, hogy az időszakos böjtöt alkalmazva nem számít az elfogyasztott energia mennyisége,

minősége és annak makrobiotikus felosztása, valamint, hogy minden, amit a nyolcórás idősíkon kívül fogyaszt a személy, kizárólag a zsírsejtekben fog raktározódni.

A hosszú távon fenntartható, egészséges életmód szempontjából Nagy Bea szerint a legmegfelelőbb olyan étrendet kialakítani, amely az ünnepek, a hétvégék, egy kirándulás, illetve a hétköznapi életvitelünktől eltérő eseményekkor is alkalmazható.

A dietetikus kiemelte, abban hisz, hogy az étrend nem teher, hanem olyan étkezési terv, amely jól illeszkedik a hétköznapokhoz, és megszorítások helyett megoldásokat kínál. Ajánlja ezért, hogy kerüljük a meghatározott étkezési órákat, a teljes élelmiszercsoportok kihagyását, illetve a csodát ígérő táplálékkiegészítők fogyasztását.

Ehelyett az egyensúlyra, a változatosságra, a fizikai aktivitás beiktatására és a megfelelő pihenésre helyezzük a hangsúlyt

– mutatott rá Nagy Bea. „Jó diéta nincs, viszont egészséges életmóddal, az élelmiszerekkel való pozitív kapcsolat kialakításával, illetve a határaink felmérésével nagyon jól haladhatunk a kitűzött cél elérésében” – tette hozzá a táplálkozási szakember.