„Nincs olyan módszer, amellyel az elért eredményt meg is tudjuk tartani, ha azt élelmiszercsoportok kihagyásával, nagyon kevés energiabevitellel, léböjtkúrával, vagy éppen extrémbe vitt sportolással érjük el” – mutatott rá a dietetikus.

Mint mondta, az étkezésbe bevezetett bármilyen jellegű változtatás előtt érdemes feltenni a kérdést, hogy fél év után mennyire lesz követhető, illetve mérlegelni, hogy fenntartható lesz-e akkor is, ha a kezdeti lelkesedés csökken.

Bármit fogyaszthatunk a nyolc órában?

A legtöbb fogyókúrával ellentétben a nyolcórás diéta nem szabja meg, hogy mely élelmiszereket ajánlott fogyasztani, és melyeket érdemes kerülni: az egyetlen feltétel, hogy a napi táplálékot kizárólag egy nyolcórás időintervallum keretében fogyasszuk el, a maradék 16 órában pedig csak cukormentes folyadék kerüljön a szervezetbe.

ami akár kivitelezhetőnek is tűnhet, ám mint a szakember hangsúlyozta, a táplálkozást illetően a bevitt energia mennyisége és annak minősége a legfontosabb – amelyre a nyolcórás diéta nem terjed ki.

„Nem lehet esztelenül bármit elfogyasztani az evési ablakban sem, a fogyás ugyanis a kalóriadeficitből (az elhasznált energia nagyobb, mint a bevitt energia) fog származni, bármilyen módszerhez folyamodjunk” – tette hozzá Nagy Bea.

A táplálkozási szakember szerint egyáltalán nem biztos, hogy veszíteni fog testtömegéből az, aki csak 11 és 19 óra között fogyaszt táplálékot, főként, ha a bevitt energiája magasabb, mint az, amit felhasznál.

Kiemelte, hogy a fogyás akkor esik az egészséges tartományba, ha nem haladja meg a heti 500–700 grammot, ami havi 2,5–3 kilogramm súlyveszteséget jelent. Ez egyénenként és a kezdeti súly függvényében változik, ezért is fontos a különböző méréseket elvégezni az új étrend kialakítása előtt – tette hozzá.

Szükség van étkezések közti szünetre

A nyolcórás diéta egyfajta időszakos böjtnek számít, hiszen az étkezési időn kívül nem jut táplálék a szervezetbe. Az időszakosan megejtett böjtölést számos szakember is javasolja, a szervezetnek ilyenkor ugyanis nem az emésztésre kell fordítania a legtöbb energiát, hanem marad ideje megújulni, regenerálódni.

Az, hogy ez a módszer mennyire számít megfelelő választásnak, egyénenként változik: nem létezik egyetemes, mindenkire egyformán alkalmazható szabály. A szakember szerint a nyolcórás diéta nem számít szélsőségesnek, egyes esetekben pedig hatásos is lehet. Az időszakos böjt extrémebb változata – amelyet a dietetikus semmiképp nem javasol –, amikor csak négy órában lehet étkezni, a böjtölés pedig húsz órára terjed ki.

– mutatott rá a dietetikus, majd kiemelte, elsőként az elkészítési módra kell külön hangsúlyt fektetni: érdemes egy hétre előre tervezni az étkezést, ez ugyanis nagyon sokat segíthet a terv betartásában. A tervezéssel ugyanakkor az élelmiszer-pazarlás, illetve a falási rohamok is megelőzhetők.

„Próbáljuk elemezni, hogyan néz ki egy-egy napunk, mikor vagyunk éhesebbek, mikor van szükségünk több energiára, illetve mi az, ami hosszú távon is alkalmazható és fenntartható” – egészítette ki. Felhívta a figyelmet, hogy az étrend kialakítása esetén érdemes hiteles forrásból tájékozódni:

minősége és annak makrobiotikus felosztása, valamint, hogy minden, amit a nyolcórás idősíkon kívül fogyaszt a személy, kizárólag a zsírsejtekben fog raktározódni.

Megszorítás helyett megoldások

A hosszú távon fenntartható, egészséges életmód szempontjából Nagy Bea szerint a legmegfelelőbb olyan étrendet kialakítani, amely az ünnepek, a hétvégék, egy kirándulás, illetve a hétköznapi életvitelünktől eltérő eseményekkor is alkalmazható.

A dietetikus kiemelte, abban hisz, hogy az étrend nem teher, hanem olyan étkezési terv, amely jól illeszkedik a hétköznapokhoz, és megszorítások helyett megoldásokat kínál. Ajánlja ezért, hogy kerüljük a meghatározott étkezési órákat, a teljes élelmiszercsoportok kihagyását, illetve a csodát ígérő táplálékkiegészítők fogyasztását.

– mutatott rá Nagy Bea. „Jó diéta nincs, viszont egészséges életmóddal, az élelmiszerekkel való pozitív kapcsolat kialakításával, illetve a határaink felmérésével nagyon jól haladhatunk a kitűzött cél elérésében” – tette hozzá a táplálkozási szakember.