Király András (állva), a Szabadság-szobor Egyesület elnöke a bemutatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négyrészes monográfia-sorozatban foglalta össze a város magyarságtörténetét, helyi történészek írásai alapján. Ez felkeltette a román értelmiségiek figyelmét is, és az egymás történelmének, illetve történelemszemléletének jobb megismerésének szándékával kezdeményezték a könyvek román nyelvű fordítását.
2024. május 21., 19:532024. május 21., 19:53
2024. május 22., 07:302024. május 22., 07:30
Az Arad halad című első kötet román változatát tavaly nyáron mutatták be, pünkösdhétfőn pedig a második, az Arad, a név marad! című könyv román kiadását is kézbe vehették az olvasók. Ez a rész a két világháború közötti időszakban ismerteti Arad gazdasági, társadalmi és kulturális életének változásait, a kisebbségi létbe szorult magyarság önszerveződési törekvéseit.
„Hiába írják meg a magyar kollégák a történelmet magyarul, ha a románok nem értik. Legfeljebb azok, akik beszélik a magyar nyelvet” – indokolta a kezdeményezést az alprefektus. Felidézte, hogy korábban román–magyar történészkonferenciát is tartottak Aradon, az ott elhangzott előadásokat pedig közös kötetbe is szerkesztették. Ebbe a sorba illeszkedik a Szabadság-szobor Egyesület monográfiasorozatának a lefordítása – mondta, hozzátéve, hogy igyekeztek olyan nyelvezetet használni, ami nemcsak a szakma, hanem az átlagolvasó számára is könnyen emészthető.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az alprefektus elismerte, hogy a magyar közösség számára fájdalmas időszakot dolgoz fel a könyv, amely románul a Numele rămâne Arad! címet kapta. „Az aradi magyarság történelméről beszélni, rögtön a románok nagy egyesülését követően – nehéz dolog. Traumák, családok szétzilálása, az új állammal szemben elutasító vagy kevésbé elutasító magatartás jellemezte ezt a korszakot. Úgyhogy ez a munka segít az ő helyükbe képzelnünk magunkat, ami nem könnyű” – fogalmazott Doru Sinaci.
Továbbá a fordítók közül hárman is (Román Gábor, Gabriel Constantinescu és Molnar-Sólya Emília, míg Wittman Anikó hiányzott). Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke úgy vélte: az utóbbi időben „enyhül a levegő” a román és magyar történelemszemlélet körül, az pedig pozitívum, hogy a románok kezdeményezték a helytörténeti kiadványok lefordítását. „Ha előszeretettel hangoztatjuk, hogy Arad multikulturális város, akkor el kell fogadni a tényt, hogy ebben a magyar kultúrának vezető szerepe volt. Szükség van ezekre a román nyelvű fordításokra, mert így talán többség jobban megérti a kisebbség fájdalmát” – értékelt kérésünkre Király András.
Doru Sinaci (állva) kezdeményezte a fordítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bognár Levente RMDSZ-es képviselőtestületi tag, korábbi aradi alpolgármester is ezen a véleményen volt, s felidézte, hogy míg a végrehajtásban töltött be pozíciót, több magyar helytörténeti kiadvány román fordítása jelent. „Az volt az elvem, hogy ne csak magunkat tájékoztassuk, hanem a többséggel is ismertessük meg a történelmünket, mert a románok nem tudják, hogy az aradi magyarok mi mindennel járultak hozzá a város mai arculatához. Amikor Salacz Gyula szobrát felállítottuk, sokan kérdezték, hogy ki is volt ő. Nem tudták, hogy a városépítő polgármesternek, aki 26 évig állt Arad élén, állítottunk szobrot. Ez adta a végső lökést, hogy a románokkal is megismertessük a történelmünket” – magyarázta.
„Nem utolsó sorban szembesülhetnek azzal, hogy míg az Osztrák-Magyar Monarchia idején ők voltak kisebbségben, úgymond elnyomás alatt, az első világháború után ők hogyan viszonyultak a kisebbségekhez” – fogalmazott. Szerinte a románok körében is „reneszánszát éli” az Osztrák-Magyar Monarchia, sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, amikor a város gazdasági, ipari és kulturális fejlődése felfelé ívelt.
Megtelt a terem érdeklődőkkel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad, a név marad! című monográfia román nyelvű változata digitalizált formában megtalálható a megyei könyvtár honlapján, mert a téka vezetőségének szándéka, hogy szabadon hozzáférhető, a történészek által forrásmunkaként használható legyen. A Szabadság-szobor Egyesület által kiadott harmadik és negyedik kötet címe: A remény útvesztőjében (a kommunizmus időszakát taglalja), illetve Járható utakon (ez az 1989-es rendszerváltás után aradi magyarságtörténettel foglalkozik). Elhangzott, hogy ezek fordítását is tervezik, sőt Román Gábor már elkészítette az első kötet angol nyelvű változatát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van-e logika Donald Trumpnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének a vonalvezetésében? A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán tartott kedd délutáni pódiumbeszélgetés résztvevői szerint nem könnyű ezt felfedezni, de minden bizonnyal van.
Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.
Munkagépekből mintegy 2000 liter gázolajat lopott el az az öt Bihar megyei fiatal, akik ellen minősített lopás vádjával nyomoz a rendőrség. Valamennyiüket őrizetbe vették.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Fehér, Kolozs és Szeben megyei folyókra.
A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.
Szíriai születésű kolozsvári városi közgyűlési tag vette védelmébe a feszületet, miután szerinte a nemrég lezajlott Untold fesztiválon egy fellépő meggyalázta a feszületet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!