Erdély-szerte gondot okoz a mentőorvosok hiánya, s mint kiderült, több megyében nem működik az egészségügyi minisztérium által két éve bevezetett otthoni sürgősségi betegellátás. Szakember hiányában kihasználatlanul állnak az erre a célra szánt mentőautók. A szolgáltatás a háziorvosok bevonásával lenne működtethető, de ezek nem vállalják ezt a munkát.
A rendszernek úgy kellene működnie, hogy a riasztás alapján az orvos eldönti, a beteget kórházba kell szállítani, vagy panasza otthon is orvosolható. Utóbbi esetben kimegy a beteg lakására, és a helyszínen dönti el, kell-e betegszállítót hívni. A szolgáltatást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti, a munkát a mentőállomásnak és az egészségügyi igazgatóságnak kellene megszerveznie. A rendszer azonban nem működik, mivel nincs elegendő szakorvos, aki a munkát elvégezné.
Két éve állnak kihasználatlanul a Szatmár megyei mentőszolgálat otthoni beteggondozó-részlegén azok a mentőautók, amelyekhez a kormányprogram keretében jutott az intézet. Az intézmény vezetői szerint akut emberhiánnyal küzdenek, így nincsen szakszemélyzetük, aki a hiánytalanul felszerelt járműveket használhatná. Mihaela Pop, a mentőszolgálat vezetője szerint a négy, Fiat Punto márkájú járművet két évvel ezelőtt kapták Bukarestből anélkül, hogy az egészségügyi tárca előzetesen konzultált volna a Szatmár megyei hatóságokkal.
| A mentőorvosok hiányának a közalkalmazotti munkahelyek számának zárolása az oka – véli dr. Hadrian Borcea, a Nagyváradi Sürgősségi Kórház és a SMURD mentőszolgálat főorvosa. „Mostanáig a váradi kórház sürgősségi részlege ugródeszkaként szolgált az orvosoknak, mentősöknek és asszisztenseknek, hogy később külföldön vállaljanak munkát. Most inkább egyenesen külföldre mennek” – magyarázta. A szakemberhiány ellenére azonban mindent megtesznek, hogy olajozottan működjék a mentés, bár emiatt sokszor a kevésbé súlyosnak ítélt betegeknek várniuk kell, amíg megjön a mentő. A sürgősségnek és a SMURD-nak összesen 13 mentőautója van, a mentőszolgálat még nagyjából hetvennel rendelkezik a megyében – mondta el Borcea doktor. Szerinte egyébként ahhoz, hogy a városi mentés is jól működjék, 29 fős személyzetre lenne szükség, ám jelenleg mindössze tizenketten vannak, s március óta nem is vehetnek fel orvosokat, mentősöket vagy aszszisztenseket. Nagy Orsolya |
„A gépkocsikat sohasem használta senki, és mi nem kértük ezeket a minisztériumtól. Feltehetően valakinek jól jött akkoriban ez a közbeszerzési eljárás” – fogalmazott a mentőszolgálat vezetője. Mint mondta, Szatmár megye területén csupán nyolc olyan megfelelő képesítéssel rendelkező mentőorvos praktizál, aki használhatná a járműveket.
Ezek az egészségügyi dolgozók négy váltásban látják el a szükséges feladatokat. Pop elmondta: a túlórák miatt kötelezően kiutalandó szabadnapok miatt egyetlen orvos dolgozhat váltásonként. Ez meglehetően kevés, hiszen ennek az egyetlen, szolgálatban lévő orvosnak kell ellátnia a sürgősségi eseteket, így semmi ideje sem marad az otthoni beteggondozásra.
Kovászna megyében sem működik a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye két évvel ezelőtt négy Fiat mentőautót kapott az Egészségügyi Minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. A GPS-szel, rádióval és mobiltelefonnal is felszerelt járműveket azonban egyszer sem használták.
Dr. Tiberiu Poştoacă , a Kovászna megyei mentőállomás igazgatója a Krónikának elmondta, mivel a rendszert nem sikerült megszervezni a négy jármű továbbra is a garázsban áll, viszont a járulékos költségeket, a biztosítást, a kötelező műszaki ellenőrzést kénytelenek ezek után is kifizetni. A szakember szerint a program kudarcba fulladt, mert beindításakor nem vették figyelembe a körülményeket.
„A családorvosok túl kényelmesek, és anyagilag sem motiváltak, hogy éjszakai ügyeletet vállaljanak. A mentőorvosok azért nem tudják vállalni az effajta szolgálatot, mert évek óta szakemberhiánnyal küzdünk” – magyarázta az igazgató. A mentőállomáson a normák szerint 23 orvosnak kellene dolgoznia, jelenleg alig négyen vannak.
„A korábban szervezett versenyvizsgákra is nagyon kevesen jelentkeztek, mert a szakma nem túl népszerű, nagy a közvetlen felelősség és kevés a fizetés” – tette hozzá az igazgató. Tiberiu Poştoacă nemrég az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával, Raed Arafattal is tárgyalt a kihasználatlan autókról, de még nem találtak életképes megoldást.
A ló megkerülte a szekeret – összegezte véleményét a témával kapcsolatban dr. Ambrus József, a Hargita megyei mentőszolgálat igazgatója. Elmondta: Hargita megye is kapott négy új járművet, melyek közül három Csíkszeredában, egy pedig Székelyudvarhelyen áll kihasználatlanul. Az autóvásárlást Ambrus elhamarkodottnak ítéli, hiszen mint mondja, a négy Fiat helyett lehetett volna venni két mentőautót, melyeket sokkal jobban ki lehetett volna használni.
Az elképzelést amúgy a szakember nem tartja rossznak, hiszen egy vesegörcsös vagy derékfájásos esethez, egy lázas gyerekhez bőven elég lenne, ha egy ilyen autóval kimenne a családorvos, s a rohamkocsikat pedig csak a kritikus helyzetekben használnák. „Valóban szükség lenne ilyen típusú ügyeletre, szakemberek, megfelelő törvények hiányában azonban egyelőre kivitelezhetetlen” – fogalmazott dr. Ambrus József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok