Naponta netezik az erdélyi magyarok többsége, csupán 16 százalék nem használta soha a világhálót

Világhálós felmérés. Varga Szilvia és Toró Tibor ismertette az eredményeket •  Fotó: Bálványos Intézet

Világhálós felmérés. Varga Szilvia és Toró Tibor ismertette az eredményeket

Fotó: Bálványos Intézet

Egyedülálló és hiánypótló felmérést végzett a Bálványos Intézet az erdélyi magyarság körében. Mint  az internethasználati szokásokat vizsgáló kutatás első eredményeiből kiderül, csupán a megkérdezettek 16 százaléka nem internetezett még soha, és a vidéki lakosság csak kevéssel marad le a városi mögött.

Tóth Gödri Iringó

2021. december 16., 15:432021. december 16., 15:43

2021. december 16., 16:162021. december 16., 16:16

Az erdélyi magyarok internethasználati szokásait és online közéleti részvételét kutatta a Bálványos Intézet 2020 decembere és 2021 márciusa között. A felmérés eredményeinek egy részét sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön Kolozsváron. A Bálványos Intézet kérdőíves felmérése az általános internethasználat, a digitális kompetenciák, a biztonságos eszközhasználat, online vásárlás, közösségi média használata és az online közéleti részvétel témaköröket érintette; a csütörtöki sajtótájékoztatón az első két aspektusra tértek ki, januárban további ismertetők következnek. 

Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy az Országos Statisztikai Intézet 2020-ban végzett egy hasonló tematikájú kutatást, illetve az Erdélystat statisztikai portál egy nagyobb kutatás keretein belül részlegesen érintette a témát,

ám az erdélyi magyarság vonatkozásában ez a felmérés így is egyedülálló és hiánypótló, éppen ezért nincsenek korábbi adatok, amelyekkel a számokat össze lehetne vetni.

A felmérés aktualitását a járványhelyzet, illetve az ezzel felerősödő digitalizációs folyamatok jelentették, de tárgya tágabb és komplexebb, mint az elmúlt két év viszonyai. A kutatásban három szakember vett részt: Toró Tiboron kívül Varga Szilvia doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója és Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia oktatója. Csütörtökön előbbi kettő ismertette az eredményeket.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Kétezer fős minta

A felmérésben közel 2000, 18 év feletti erdélyi magyar vett részt összesen hetven településről. A válaszok alapján az erdélyi magyarok 70 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során, azaz a megkérdezettek 16 százaléka nem internetezett még soha. Az is kiderült, hogy

elenyésző a különbség internethasználat tekintetében a városi és a vidéki, falusi lakosság között. Toró Tibor itt kiemelte, hogy az országos eredmények ismeretében, Erdélyben kisebb a lakóhely szerinti eltérés, mint az ország más régióiban.

A megkérdezettek 87 százaléka rendelkezik otthon internetkapcsolattal, illetve az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele 2006–2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Azon válaszadók több mint fele (60 százalék), akiknél nincs otthon internet, azt nyilatkozták: ennek oka, hogy nincs szükségük rá. Az is kiderült, hogy az internethasználók 17-18 százaléka egész nap „online van”, illetve az internethasználók összesen fele legalább három órát internetezik naponta (az időintervallum nagyjából ugyanolyan hétköznap és hétvégén).

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Azoknak a többsége (73 százalék), akik nem interneteznek, elzárkózik a lehetőség elől (a válaszok között olyanok szerepelnek, hogy nem érdekel, nincs szükségem rá, időpazarlás), illetve 68 százalék úgy gondolja, nem rendelkezik a kellő kompetenciákkal.

Közel negyven százalék pedig az eszközök, az internethozzáférés hiányát nevezte meg indokként. A nem internetezők kevesebb mint 10 százaléka gondolja úgy, hogy az elkövetkező egy évben nekifogna internetezni.

Az eszközhasználat kapcsán az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége okostelefonnal rendelkezik (85 százalék), amit a laptop (62 százalék), okostévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és táblagép (30 százalék) követ. A nem internetezők 29 százaléka is rendelkezik okostelefonnal. Minden korcsoport, társadalmi csoport a telefont részesíti előnyben internetezéskor; szembetűnő, hogy a laptopot a diákok, a szellemi munkát végzők, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők használják leginkább.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Kezdő és profi internetezők

A megkérdezettek többsége jól, elég jól vagy nagyon jól érzi magát internetezés közben, ellenben a kompetenciák terén nem mindenki magabiztos:

9 százalék teljesen kezdőnek vallja magát, 23 százalék úgy gondolja, hogy sok mindent nem tud még, 39 százalék szerint átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál több tudása, illetve 8 százalék értékeli teljesen profinak magát az internetezés terén.

Ennek ellenére az elmúlt egy évben az internethasználó csupán negyede végzett el valamilyen képzést a témában (10 százalék vett részt a munkaadó által szervezett kurzuson, 9 százalék ingyenes, 6 százalék pedig saját költségű képzésen). A megkérdezetteknek egyébként a biztonsági beállítások alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást – csak 39 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben tudja, hogyan kell ezeket kezelni. A válaszadók közel 40 százaléka a gyerekeitől szokott segítséget kérni.

A fiatalok, illetve a diákok és a szellemi munkát végzők a legelégedettebbek tudásukkal, míg a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek. Az is érdemes kiemelni, hogy akiknek van bármilyen alapszintű angoltudása, magabiztosabbnak érzik magukat az internet világában. A jövő év eleji tájékoztatókon a Bálványos Intézet munkatársai részletesen kitérnek majd olyan szokásokra és kompetenciákra is, mint az online banking, az online ételrendelés vagy az üzenetküldő/chat programok használata.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán
2025. június 02., hétfő

Magyarország segítségnyújtásának módjáról tájékoztatta a parajdiakat Nacsa Lőrinc államtitkár

A parajdiak számíthatnak a magyar kormány, Magyarország támogatására – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn ellátogatott a katasztrófa sújtotta Hargita megyei településre.

Magyarország segítségnyújtásának módjáról tájékoztatta a parajdiakat Nacsa Lőrinc államtitkár
2025. június 02., hétfő

Kalotaszegen a fiatalok „egyházi nagykorúsítása” is pompás ünnep

Erdély valamennyi református gyülekezetében ünnepnek számít a konfirmálás, ám Kalotaszegen igazán különleges alkalom a fiatalok „egyházi nagykorúsítása”.

Kalotaszegen a fiatalok „egyházi nagykorúsítása” is pompás ünnep