Világhálós felmérés. Varga Szilvia és Toró Tibor ismertette az eredményeket
Fotó: Bálványos Intézet
Egyedülálló és hiánypótló felmérést végzett a Bálványos Intézet az erdélyi magyarság körében. Mint az internethasználati szokásokat vizsgáló kutatás első eredményeiből kiderül, csupán a megkérdezettek 16 százaléka nem internetezett még soha, és a vidéki lakosság csak kevéssel marad le a városi mögött.
2021. december 16., 15:432021. december 16., 15:43
2021. december 16., 16:162021. december 16., 16:16
Az erdélyi magyarok internethasználati szokásait és online közéleti részvételét kutatta a Bálványos Intézet 2020 decembere és 2021 márciusa között. A felmérés eredményeinek egy részét sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön Kolozsváron. A Bálványos Intézet kérdőíves felmérése az általános internethasználat, a digitális kompetenciák, a biztonságos eszközhasználat, online vásárlás, közösségi média használata és az online közéleti részvétel témaköröket érintette; a csütörtöki sajtótájékoztatón az első két aspektusra tértek ki, januárban további ismertetők következnek.
Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy az Országos Statisztikai Intézet 2020-ban végzett egy hasonló tematikájú kutatást, illetve az Erdélystat statisztikai portál egy nagyobb kutatás keretein belül részlegesen érintette a témát,
A felmérés aktualitását a járványhelyzet, illetve az ezzel felerősödő digitalizációs folyamatok jelentették, de tárgya tágabb és komplexebb, mint az elmúlt két év viszonyai. A kutatásban három szakember vett részt: Toró Tiboron kívül Varga Szilvia doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója és Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia oktatója. Csütörtökön előbbi kettő ismertette az eredményeket.
Fotó: Bálványos Intézet
A felmérésben közel 2000, 18 év feletti erdélyi magyar vett részt összesen hetven településről. A válaszok alapján az erdélyi magyarok 70 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során, azaz a megkérdezettek 16 százaléka nem internetezett még soha. Az is kiderült, hogy
A megkérdezettek 87 százaléka rendelkezik otthon internetkapcsolattal, illetve az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele 2006–2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Azon válaszadók több mint fele (60 százalék), akiknél nincs otthon internet, azt nyilatkozták: ennek oka, hogy nincs szükségük rá. Az is kiderült, hogy az internethasználók 17-18 százaléka egész nap „online van”, illetve az internethasználók összesen fele legalább három órát internetezik naponta (az időintervallum nagyjából ugyanolyan hétköznap és hétvégén).
Fotó: Bálványos Intézet
Közel negyven százalék pedig az eszközök, az internethozzáférés hiányát nevezte meg indokként. A nem internetezők kevesebb mint 10 százaléka gondolja úgy, hogy az elkövetkező egy évben nekifogna internetezni.
Az eszközhasználat kapcsán az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége okostelefonnal rendelkezik (85 százalék), amit a laptop (62 százalék), okostévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és táblagép (30 százalék) követ. A nem internetezők 29 százaléka is rendelkezik okostelefonnal. Minden korcsoport, társadalmi csoport a telefont részesíti előnyben internetezéskor; szembetűnő, hogy a laptopot a diákok, a szellemi munkát végzők, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők használják leginkább.
Fotó: Bálványos Intézet
A megkérdezettek többsége jól, elég jól vagy nagyon jól érzi magát internetezés közben, ellenben a kompetenciák terén nem mindenki magabiztos:
Ennek ellenére az elmúlt egy évben az internethasználó csupán negyede végzett el valamilyen képzést a témában (10 százalék vett részt a munkaadó által szervezett kurzuson, 9 százalék ingyenes, 6 százalék pedig saját költségű képzésen). A megkérdezetteknek egyébként a biztonsági beállítások alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást – csak 39 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben tudja, hogyan kell ezeket kezelni. A válaszadók közel 40 százaléka a gyerekeitől szokott segítséget kérni.
A fiatalok, illetve a diákok és a szellemi munkát végzők a legelégedettebbek tudásukkal, míg a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek. Az is érdemes kiemelni, hogy akiknek van bármilyen alapszintű angoltudása, magabiztosabbnak érzik magukat az internet világában. A jövő év eleji tájékoztatókon a Bálványos Intézet munkatársai részletesen kitérnek majd olyan szokásokra és kompetenciákra is, mint az online banking, az online ételrendelés vagy az üzenetküldő/chat programok használata.
Újabb három F-16 Fighting Falcon típusú vadászgép szállt le csütörtökön az aranyosgyéresi légi támaszponton azok közül, amelyeket Norvégiától vásárolt Románia – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Újrázhat Béres Csaba, a Bihar megyei Székelyhíd jelenleg is regnáló polgármestere, a margittai bíróság ugyanis elutasította az Erdélyi Magyar Szövetség és jelöltje, Boros Dávid fellebbezését.
A kimutatások szerint Kolozs megye kezdi elveszíteni turisztikai vonzerejét, a statisztikák arra utalnak, hogy az utóbbi időszakban csökkent a kincses városba és a környékre látogatók száma.
Személygépkocsit sodort el csütörtökön a vonat a Máramaros megyei Zazár település közelében levő vasúti átjárón; a járműben ülő két személy életét vesztette.
Veszélyes vegyi anyagokat, hamis pénzt és divatárut foglaltak le többek között a rendőrök a szerdán Arad és Temes megyében tartott razzia során.
Különösen nagy tétje van a romániai parlamenti és államfőválasztásnak, és az RMDSZ jó szereplése a garanciája a jó román–magyar kapcsolatoknak is – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Cáfolta csütörtökön a marosvásárhelyi sürgősségi megyei kórház azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint egy oszlásnak indult holttestet találtak néhány hete az intézmény lépcsőjén.
Milánói járattal bővíti nagyváradi kínálatát a HiSky légitársaság, amely októberben indította el a londoni és bukaresti repülőjáratait – jelentette be csütörtökön a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér sajtóosztálya.
Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!