2011. szeptember 23., 08:192011. szeptember 23., 08:19
A restaurálást egy szakosodott sepsiszentgyörgyi cég végzi a csernátoni önkormányzat megbízásából. Tavaly már a megyeszékhelyi Székely Nemzeti Múzeum régészei által végzett feltárásokat követően elkészült a restaurálás kivitelezési terve, mely elsősorban a torony megerősítéséről szól. Háromszék legnagyobb alapterületű várának restaurálása Fekete Márta és Bodor Csaba mérnökök irányításával zajlik: a munkások klasszikus malterrel dolgoznak (homok, kőpor és mész felhasználásával, cement nem kerül a kötőanyagba), mely ellenáll az időjárás viszontagságainak. Bölöni Dávid csernátoni polgármester a Krónikának elmondta: szívügyüknek érzik az Ika vára megmentését, melyre nemcsak a helybéliek büszkék. A vár restaurálása idegenforgalmi szempontból is jelentős előrelépést és fellendülést jelentene a háromszéki település számára.
Ika vára a Nagy- és az Ika-patak által közrefogott Várbércen áll, egyetlen megmaradt zömtorony henger alakú formájában. A történészek szerint a 13–14. században épülhetett. A keskeny gerincen egykor egy 10 méter széles és 200 méter hosszú orsó alakú várfalat emeltek, mindkét végén kör alakú toronnyal. Ma már csak az egyik, a restaurálás alatt levő, henger alakú torony áll, a várfal is elpusztult. Az egykori, emeletes beosztású építménybe csak felvonóhíd, illetve mozdítható lépcső segítségével lehetett feljutni. Ma a várhoz meredek emelkedő vezet, gyalog lehet megközelíteni. A várhoz és építéséhez számos legenda is fűződik. A vár környéki molnárok körében még él a legenda, miszerint a torony alatti pincékben kádakban áll a kincs, amit két – egy vörös és egy fekete – kakas őriz, s mikor az egyik alszik, a másik ébren van. Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az őrkakas kukorékolni kezd, és a vasajtó rögtön becsapódik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Látogatottsági adatok