Fotó: Alina Andrei
Spanyol cég nyerte meg a kolozsvári Szamos-part korszerűsítésére kiírt tervrajzpályázatot. A beérkező pályamunkákból kiállítást nyitott a kincses város polgármesteri hivatala. A nyertes megoldás a gyalogosokra összpontosít.
2017. október 04., 12:542017. október 04., 12:54
Tizenegy pályamunka közül egy spanyol tervezőcég nyerte meg a kolozsvári Szamos-part korszerűsítésére kiírt tervpályázatot a polgármesteri hivatal és az Országos Építészkamara erdélyi szervezete által idén júniusban meghirdetett verseny keretében.
A beérkezett munkákat október 2–8. között a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai kiállítóteremben lehet megtekinteni.
A polgármesteri hivatalt képviselő Ovidiu Câmpean a Krónikának elmondta, örültek annak, hogy a tervrajzpályázat nemzetközivé vált – a spanyol cégen kívül egy olasz pályamunka is beérkezett –, ez pedig főleg azzal magyarázható, hogy a zsűriben is neves, Európa-szerte elismert építészek foglaltak helyet.
A zsűri elnöke Dietmar Steiner osztrák építész volt, aki többek közt Barcelonában, Berlinben, Bostonban, a Harvardon is adott elő egyetemi tanárként. Steiner egyébként a projekt kapcsán azt mondta, a verseny színvonala az európai átlag fölött volt.
Szintén az építészekből álló nemzetközi zsűri tagja volt az újvidéki Darko Palics, a franciaországi Alexandre Sorrentino, a spanyolországi Alfonso Vegara is.
A spanyol Práctica tervezőiroda fődíja a kivitelezési szerződés értéke, összesen 1 577 345 lej. A Prácticát vezető José Ramón Sierra Gómez de León elmondta:
Mint részletezte: nem akartak egyedi megoldásokkal előjönni, hanem meg akarták érteni, hogy hogyan lehet a Szamost a város aktív részévé tenni. Dinamikus megoldást javasoltak, azaz olyan városrendezési stratégiát, amely a jövőben felmerülő gondok orvoslatára is alkalmas, mert a város és annak igényei folyamatosan változnak.
Guttmann Szabolcs műépítész, az építészek rendje erdélyi fiókjának elnöke a téma kapcsán úgy fogalmazott, míg a modernisták az autósoknak próbáltak megfelelni,
Fotó: Horváth László
Mint részletezte: a parton lehet gyalogosok számára újabb felületeket kialakítani, hiszen árvízveszély nincs, ugyanis a folyó vízhozama már 10 kilométerrel feljebb szabályozva van.
– fejtette ki Guttmann Szabolcs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!