Megmenekülhet Erzsébet királyné egykori fürdőhelye

Megmenekülhet Erzsébet királyné egykori fürdőhelye

Letűnt korok omladozó büszkesége. A Szapáry-fürdő egykoron az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülőhelye volt

Fotó: Facebook / Herculane Project

Több évtizedes nemtörődömség, majd hónapokig tartó huzavona után úgy tűnik, mégis sikerül menteni a menthetőt Herkulesfürdőn. A Szapáry-fürdő állagmegőrzésén fáradozó civilek megegyeztek az önkormányzattal, és heteken belül hozzáfognak a legsürgősebb munkálatokhoz a februárban beomlott műemlék épületen.

Pap Melinda

2019. október 21., 12:082019. október 21., 12:08

2019. október 21., 13:122019. október 21., 13:12

Egykoron császárok, királyok látogatták, napjainkban a romániai katasztrófaturizmus kedvenc célpontja: a gyógyvize miatt már a rómaiak által is kedvelt Herkulesfürdőn semmi sem emlékeztet a dicső időkre. Lassan már a múltra sem, februárban ugyanis beomlott a Krassó-Szörény megyei üdülőváros monarchia korabeli fürdőjének, a Szapáry-fürdő szalonjának a tetőzete. 

Galéria

Végveszélyben. A Szapáry-fürdő tetőzetének egy része beomlott

Fotó: Facebook / Herculane Project

Az értékes ingatlan egykoron az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb fürdője volt, sok más koronás fő mellett Ferenc József császár és felesége, a csak Sissiként emlegetett Erzsébet is megfordult benne, amire tábla is emlékeztet.

Most fiatal temesvári építészek próbálják megmenteni az enyészettől, és úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzat akadékoskodása ellenére sikerrel járnak.

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Összegyűjtötték a pénz felét

A Locus Egyesület hónapokkal ezelőtt indított gyűjtést annak érdekében, hogy elvégezhessék a sürgős állagmegőrzési munkálatokat az országos jelentőségű műemlék épületben. A Herculane Project néven futó kezdeményezésnek számos támogatója akadt, magánszemélyek és cégek egyaránt, és

pár hónap alatt 40 ezer eurót sikerült összegyűjteni a munkálatokhoz szükséges 100 ezer euróból.

Az adományozott összeg a napokban újabb 18 ezer euróval nőtt, amit az egyik barkácsáruház ajánlott fel – adták hírül Facebook-oldalukon a projekt működtetői.

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Akik annak ellenére sem tudtak nekilátni a munkának, hogy a pénz egy része már a nyáron biztosítva volt: a helyi polgármesteri hivatal az épület tulajdonosaként nem akarta átengedni nekik a terepet, azt állítva, hogy nem kormányzati szervként (NGO) nem végezhetik el a munkát. Sőt a hivatal azt kérte, hogy az egyesület adja át nekik az épület megmentésére összegyűjtött pénzt, amit azonban megtagadtak, az adományozókkal szemben táplált felelősségérzet által vezérelve – vázolta fel a Krónikának az előzményeket Oana Chirilă projektkoordinátor, a Locus Egyesület elnöke.

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Feloldották a patthelyzetet

Erre a nyár óta tartó patthelyzetre sikerült most megoldást találni az országos örökségvédelmi hatóság közreműködésével, amely közvetítőként lépett fel a civilek és az önkormányzat közötti konfliktusban. A projekt vezetője szerint egyezségre jutottak a polgármesteri hivatallal, miszerint rendelkezésükre bocsátják az egyesület igazoló iratait, melyekkel bizonyítják, hogy nekikezdhetnek a munkának, és képesek véghez is vinni azt. Többek között az egyesület statútumát, a bankszámlájuk kivonatát, illetve a kivitelező céggel kötött szerződést mutatják fel, melyet a napokban írtak alá.

Idézet
Az önkormányzat pedig rendkívüli tanácsülésen hoz majd egy tanácsi határozatot, miszerint megengedi, hogy beavatkozzunk, szerződést kössünk a kivitelezővel, és átengedjük neki a munkálatot”

– vázolta a további lépéseket Oana Chirilă. A civil szervezet ugyanis végül azt a megoldást választotta, hogy a pénz helyett magát a munkálatot engedi át egy erre alkalmas cégnek. A projektkoordinátor szerint a több hónapos huzavona után heteken belül elkezdődhet a tulajdonképpeni munka.

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Tavaszra elkészülnek?

„A szükséges összeg nincs meg teljesen, csak egy része, így a kivitelezővel folytatott megegyezés értelmében egyelőre csak a nagyon sürgős munkálatokat végezzük el. Mivel az épület egy része, az egykori szalon tetőzete februárban beomlott, itt fogunk a legtöbbet dolgozni. Bár maga a projekt egésze a sürgősségi beavatkozásra vonatkozik, most a sürgős munka halaszthatatlan részére összpontosítunk” – magyarázta az illetékes. Aki szerint hátráltathatja őket, hogy már ősz van, ráadásul decemberben az ünnepek miatt sok a szabadnap, ám mégis

azt remélik, hogy tavaszra elkészülnek a legsürgősebb tennivalókkal.

Melyeket a meglévő pénzből próbálnak megvalósítani, és csak később indítanák újabb adománygyűjtést. „Dolgozni szeretnénk: be akarjuk bizonyítani, hogy végig tudjuk vinni azt, amit ígértünk. És csak utána kérni ismét pénzt” – mondta Oana Chirilă arra utalva, hogy nagy felelősséggel tartoznak a projektre pénzt áldozók felé.

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Jogi bonyodalmak gátolják a pályázást

A fiatal építészeket az országos örökségvédelmi hatóság segíti a műemlékmentésben, az elmúlt hónapokban utóbbi közvetített a polgármesteri hivatallal való konfliktusban is. „Ők adják az építőtelep vezetőjét is, így szakmailag biztosítva vagyunk. Ez arra is bizonyíték, hogy az állam is részt vesz a mentésben, van együttműködés a civil és a közszféra között” – magyarázta a projektkoordinátor.

A bukaresti hatóság mást nagyon nem is tehet a műemlék megmentése érdekében – tette hozzá, ennek ugyanis

nem tisztázott a tulajdonjogi helyzete, így sem állami, sem uniós támogatásra nem számíthat.

Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, módosítani kellene a műemlékvédelmi törvényt, amire korábban ígéretet is tett a művelődési minisztérium. Hiszen a Szapáry-fürdő helyzete nem egyedi, országszerte számos műemlék van hasonló helyzetben. De a kormányváltás miatt nem tudni, hogy megvalósulhat-e a rég várt módosítás.

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

A műemlékfelújítási programok jelenleg előírják, hogy az ingatlan tulajdonjogi háttere tisztázott kell hogy legyen. „Mivel az ingatlan alatti földterület per tárgyát képezi, mi nem felelünk meg ezeknek az előírásoknak. Amíg ezek a perek nem oldódnak meg és nincs jogerős bírósági ítélet, nem pályázhatunk finanszírozásra” – magyarázta Oana Chirilă. – Az egyetlen lépés, amelyre jogilag lehetőségünk van, a sürgősségi beavatkozás, hiszen országos jelentőségű műemlék épületről van szó, melyet nem hagyhatunk tönkremenni. Ez mind a mi kötelességünk, amit minden lehetséges módon felvállaltuk, mind pedig az önkormányzaté. A polgármesteri hivatal finanszírozhatná a munkálatot, hiszen ő a tulajdonos, így kötelessége konzerválni és restaurálni a műemléket.”

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Egész üdülőtelep lett a privatizáció áldozata

A Szapáry-fürdőnek a herkulesfürdői önkormányzat csak az egyik tulajdonosa, az alatta lévő terület két magánszemély (Valeriu Verbiţchi és Alexandru Gavrilescu) birtoka, ráadásul zár alá van véve korábbi privatizációs ügyletek miatt – magyarázta Oana Chirilă. Herkulesfürdő emblematikus műemlék épületét – sok egyéb értékes romániai ingatlanhoz hasonlóan – a sajtóbeszámolók szerint még a 90-es évekbeli privatizációs folyamat során játszották át Iosif Armaș magánvállalkozónak.

A szállodai portásból lett kalandor-üzletember 2001-ben nemcsak a fürdőt, hanem az egész Hercules vállalatot – a herkulesfürdői szállodákat, gyógyfürdőket és a műemlék épületeket – aprópénzért vásárolta meg a turizmusért felelős minisztériumtól, és még jelentős kormánytámogatást is kapott a fejlesztésükre.

Melyet egyéb vállalkozásaira költött, az ingatlanokat pedig kölcsönökkel terhelte, így miután csődbe ment, ezek hitelezőihez kerültek. Emiatt sok ingatlan jogi helyzete máig nem tisztázódott.

Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

A Szapáry-fürdő megmentéséhez a Herculane Project mögött álló fiatal építészek nemzetközi partnereket is keresnek: a Bécsben a világ épített örökségének védőhálójaként ismert világszervezet, az Icomos osztrák megbízottjaival tárgyaltak arról, hogy ezt felvegyék az UNESCO Európa nagy fürdői (The Great Spas of Europe) listájára. Azt is szeretnék, ha az osztrákok – akárcsak a monarchia idején – hosszú távú fejlesztésekbe kezdenének Herkulesfürdőn.


Császárok és királyok üdülőhelye

„Herkulesfürdő Magyarország legnagyszerűbb s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal el. (...) Központja a Domogled tövében épült nagyszerű gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rezső- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílű Szapáry-fürdő hatalmas épülete. Az ezektől körülzárt tér nagyszerűségét Közép-Európa egyik fürdője sem múlja felül” – írta az üdülővárosról 120 éve a Pallas Nagy Lexikona. Eszerint a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a melegforrások isteneként tisztelt Herkulesnek. Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Nemcsak katonák, császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sissiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király. A monumentális Szapáry-fürdő a 19. században, Alpár Ignác tervei alapján épült francia reneszánsz stílusban. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 08., hétfő

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén

Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén
2024. április 08., hétfő

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos

A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos
2024. április 08., hétfő

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot

Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot
2024. április 08., hétfő

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit

Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit
2024. április 08., hétfő

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak

A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak
2024. április 08., hétfő

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron

Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron
2024. április 08., hétfő

Nyakon szúrta élettársát, majd felgyújtotta magát egy férfi Temes megyében

A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.

Nyakon szúrta élettársát, majd felgyújtotta magát egy férfi Temes megyében
2024. április 08., hétfő

Viperaveszélyre figyelmeztetnek a hegyimentők

A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.

Viperaveszélyre figyelmeztetnek a hegyimentők
2024. április 08., hétfő

Egy buli idején zuhant ki a nyolcadikról a brassói lány, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt zajlik vizsgálat

A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.

Egy buli idején zuhant ki a nyolcadikról a brassói lány, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt zajlik vizsgálat
2024. április 08., hétfő

Új polgármestere lehet Gyergyószentmiklósnak, Székelyudvarhelyen is előválasztáson döntöttek az RMDSZ jelöltjéről

Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.

Új polgármestere lehet Gyergyószentmiklósnak, Székelyudvarhelyen is előválasztáson döntöttek az RMDSZ jelöltjéről