Megmenekülhet Erzsébet királyné egykori fürdőhelye

Letűnt korok omladozó büszkesége. A Szapáry-fürdő egykoron az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülőhelye volt •  Fotó: Facebook / Herculane Project

Letűnt korok omladozó büszkesége. A Szapáry-fürdő egykoron az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülőhelye volt

Fotó: Facebook / Herculane Project

Több évtizedes nemtörődömség, majd hónapokig tartó huzavona után úgy tűnik, mégis sikerül menteni a menthetőt Herkulesfürdőn. A Szapáry-fürdő állagmegőrzésén fáradozó civilek megegyeztek az önkormányzattal, és heteken belül hozzáfognak a legsürgősebb munkálatokhoz a februárban beomlott műemlék épületen.

Pap Melinda

2019. október 21., 12:082019. október 21., 12:08

2019. október 21., 13:122019. október 21., 13:12

Egykoron császárok, királyok látogatták, napjainkban a romániai katasztrófaturizmus kedvenc célpontja: a gyógyvize miatt már a rómaiak által is kedvelt Herkulesfürdőn semmi sem emlékeztet a dicső időkre. Lassan már a múltra sem, februárban ugyanis beomlott a Krassó-Szörény megyei üdülőváros monarchia korabeli fürdőjének, a Szapáry-fürdő szalonjának a tetőzete. 

Végveszélyben. A Szapáry-fürdő tetőzetének egy része beomlott •  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Végveszélyben. A Szapáry-fürdő tetőzetének egy része beomlott

Fotó: Facebook / Herculane Project

Az értékes ingatlan egykoron az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb fürdője volt, sok más koronás fő mellett Ferenc József császár és felesége, a csak Sissiként emlegetett Erzsébet is megfordult benne, amire tábla is emlékeztet.

Most fiatal temesvári építészek próbálják megmenteni az enyészettől, és úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzat akadékoskodása ellenére sikerrel járnak.

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Összegyűjtötték a pénz felét

A Locus Egyesület hónapokkal ezelőtt indított gyűjtést annak érdekében, hogy elvégezhessék a sürgős állagmegőrzési munkálatokat az országos jelentőségű műemlék épületben. A Herculane Project néven futó kezdeményezésnek számos támogatója akadt, magánszemélyek és cégek egyaránt, és

pár hónap alatt 40 ezer eurót sikerült összegyűjteni a munkálatokhoz szükséges 100 ezer euróból.

Az adományozott összeg a napokban újabb 18 ezer euróval nőtt, amit az egyik barkácsáruház ajánlott fel – adták hírül Facebook-oldalukon a projekt működtetői.

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Akik annak ellenére sem tudtak nekilátni a munkának, hogy a pénz egy része már a nyáron biztosítva volt: a helyi polgármesteri hivatal az épület tulajdonosaként nem akarta átengedni nekik a terepet, azt állítva, hogy nem kormányzati szervként (NGO) nem végezhetik el a munkát. Sőt a hivatal azt kérte, hogy az egyesület adja át nekik az épület megmentésére összegyűjtött pénzt, amit azonban megtagadtak, az adományozókkal szemben táplált felelősségérzet által vezérelve – vázolta fel a Krónikának az előzményeket Oana Chirilă projektkoordinátor, a Locus Egyesület elnöke.

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Feloldották a patthelyzetet

Erre a nyár óta tartó patthelyzetre sikerült most megoldást találni az országos örökségvédelmi hatóság közreműködésével, amely közvetítőként lépett fel a civilek és az önkormányzat közötti konfliktusban. A projekt vezetője szerint egyezségre jutottak a polgármesteri hivatallal, miszerint rendelkezésükre bocsátják az egyesület igazoló iratait, melyekkel bizonyítják, hogy nekikezdhetnek a munkának, és képesek véghez is vinni azt. Többek között az egyesület statútumát, a bankszámlájuk kivonatát, illetve a kivitelező céggel kötött szerződést mutatják fel, melyet a napokban írtak alá.

Idézet
Az önkormányzat pedig rendkívüli tanácsülésen hoz majd egy tanácsi határozatot, miszerint megengedi, hogy beavatkozzunk, szerződést kössünk a kivitelezővel, és átengedjük neki a munkálatot”

– vázolta a további lépéseket Oana Chirilă. A civil szervezet ugyanis végül azt a megoldást választotta, hogy a pénz helyett magát a munkálatot engedi át egy erre alkalmas cégnek. A projektkoordinátor szerint a több hónapos huzavona után heteken belül elkezdődhet a tulajdonképpeni munka.

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Tavaszra elkészülnek?

„A szükséges összeg nincs meg teljesen, csak egy része, így a kivitelezővel folytatott megegyezés értelmében egyelőre csak a nagyon sürgős munkálatokat végezzük el. Mivel az épület egy része, az egykori szalon tetőzete februárban beomlott, itt fogunk a legtöbbet dolgozni. Bár maga a projekt egésze a sürgősségi beavatkozásra vonatkozik, most a sürgős munka halaszthatatlan részére összpontosítunk” – magyarázta az illetékes. Aki szerint hátráltathatja őket, hogy már ősz van, ráadásul decemberben az ünnepek miatt sok a szabadnap, ám mégis

azt remélik, hogy tavaszra elkészülnek a legsürgősebb tennivalókkal.

Melyeket a meglévő pénzből próbálnak megvalósítani, és csak később indítanák újabb adománygyűjtést. „Dolgozni szeretnénk: be akarjuk bizonyítani, hogy végig tudjuk vinni azt, amit ígértünk. És csak utána kérni ismét pénzt” – mondta Oana Chirilă arra utalva, hogy nagy felelősséggel tartoznak a projektre pénzt áldozók felé.

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Jogi bonyodalmak gátolják a pályázást

A fiatal építészeket az országos örökségvédelmi hatóság segíti a műemlékmentésben, az elmúlt hónapokban utóbbi közvetített a polgármesteri hivatallal való konfliktusban is. „Ők adják az építőtelep vezetőjét is, így szakmailag biztosítva vagyunk. Ez arra is bizonyíték, hogy az állam is részt vesz a mentésben, van együttműködés a civil és a közszféra között” – magyarázta a projektkoordinátor.

A bukaresti hatóság mást nagyon nem is tehet a műemlék megmentése érdekében – tette hozzá, ennek ugyanis

nem tisztázott a tulajdonjogi helyzete, így sem állami, sem uniós támogatásra nem számíthat.

Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, módosítani kellene a műemlékvédelmi törvényt, amire korábban ígéretet is tett a művelődési minisztérium. Hiszen a Szapáry-fürdő helyzete nem egyedi, országszerte számos műemlék van hasonló helyzetben. De a kormányváltás miatt nem tudni, hogy megvalósulhat-e a rég várt módosítás.

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

A műemlékfelújítási programok jelenleg előírják, hogy az ingatlan tulajdonjogi háttere tisztázott kell hogy legyen. „Mivel az ingatlan alatti földterület per tárgyát képezi, mi nem felelünk meg ezeknek az előírásoknak. Amíg ezek a perek nem oldódnak meg és nincs jogerős bírósági ítélet, nem pályázhatunk finanszírozásra” – magyarázta Oana Chirilă. – Az egyetlen lépés, amelyre jogilag lehetőségünk van, a sürgősségi beavatkozás, hiszen országos jelentőségű műemlék épületről van szó, melyet nem hagyhatunk tönkremenni. Ez mind a mi kötelességünk, amit minden lehetséges módon felvállaltuk, mind pedig az önkormányzaté. A polgármesteri hivatal finanszírozhatná a munkálatot, hiszen ő a tulajdonos, így kötelessége konzerválni és restaurálni a műemléket.”

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

Egész üdülőtelep lett a privatizáció áldozata

A Szapáry-fürdőnek a herkulesfürdői önkormányzat csak az egyik tulajdonosa, az alatta lévő terület két magánszemély (Valeriu Verbiţchi és Alexandru Gavrilescu) birtoka, ráadásul zár alá van véve korábbi privatizációs ügyletek miatt – magyarázta Oana Chirilă. Herkulesfürdő emblematikus műemlék épületét – sok egyéb értékes romániai ingatlanhoz hasonlóan – a sajtóbeszámolók szerint még a 90-es évekbeli privatizációs folyamat során játszották át Iosif Armaș magánvállalkozónak.

A szállodai portásból lett kalandor-üzletember 2001-ben nemcsak a fürdőt, hanem az egész Hercules vállalatot – a herkulesfürdői szállodákat, gyógyfürdőket és a műemlék épületeket – aprópénzért vásárolta meg a turizmusért felelős minisztériumtól, és még jelentős kormánytámogatást is kapott a fejlesztésükre.

Melyet egyéb vállalkozásaira költött, az ingatlanokat pedig kölcsönökkel terhelte, így miután csődbe ment, ezek hitelezőihez kerültek. Emiatt sok ingatlan jogi helyzete máig nem tisztázódott.

•  Fotó: Facebook / Herculane Project Galéria

Fotó: Facebook / Herculane Project

A Szapáry-fürdő megmentéséhez a Herculane Project mögött álló fiatal építészek nemzetközi partnereket is keresnek: a Bécsben a világ épített örökségének védőhálójaként ismert világszervezet, az Icomos osztrák megbízottjaival tárgyaltak arról, hogy ezt felvegyék az UNESCO Európa nagy fürdői (The Great Spas of Europe) listájára. Azt is szeretnék, ha az osztrákok – akárcsak a monarchia idején – hosszú távú fejlesztésekbe kezdenének Herkulesfürdőn.


Császárok és királyok üdülőhelye

„Herkulesfürdő Magyarország legnagyszerűbb s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal el. (...) Központja a Domogled tövében épült nagyszerű gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rezső- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílű Szapáry-fürdő hatalmas épülete. Az ezektől körülzárt tér nagyszerűségét Közép-Európa egyik fürdője sem múlja felül” – írta az üdülővárosról 120 éve a Pallas Nagy Lexikona. Eszerint a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a melegforrások isteneként tisztelt Herkulesnek. Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Nemcsak katonák, császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sissiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király. A monumentális Szapáry-fürdő a 19. században, Alpár Ignác tervei alapján épült francia reneszánsz stílusban. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek

Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek
2025. április 02., szerda

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus

Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus
2025. április 02., szerda

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen

Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen
2025. április 02., szerda

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal

Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal
2025. április 02., szerda

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot

Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot
2025. április 02., szerda

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét

Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét
2025. április 02., szerda

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt

Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt
2025. április 02., szerda

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel

Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel
2025. április 02., szerda

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából

Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából
2025. április 02., szerda

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica

Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica