HIRDETÉS
Az RMDSZ semmit nem bízott a véletlenre, és mindenképpen emlékezetessé kívánta tenni a szilágysági megyeszékhelyen megrendezett kongresszust. Már a város bejáratainál óriásplakát köszöntötte a nagygyűlésre érkezőket, a Gheorghe Tadici kézilabdaedzőről elnevezett zilahi sportcsarnokot pedig hatalmas függönyökkel, amfiteátrumszerűen elhelyezett széksorokkal sikerült úgy átalakítani, hogy egyáltalán nem kelt „stadionhatást”. A küldötteket, meghívottakat élő tárogatószóval és szilágysági hagymás pogácsával fogadták. Ennek megfelelően már a kezdés előtt laza volt a hangulat a helyszínen, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök például fideszes meghívottakkal szelfizett.
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnöktől megtudjuk, hogy a résztvevők létszáma meghaladja az ezret, ebből mintegy 800 küldött, több mint száz meghívott, és közel ugyanennyi a sajtós. Porcsalmi kérdésünkre elmondta, valamennyi bukaresti és budapesti parlamenti pártot meghívták a kongresszusra – kivéve a Jobbikot. Házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntőjében leszögezi: nincs az az ár, ami bennünket elsodorna, és ezzel részben a kongresszus „arcára”, báró Wesselényi Miklósra, az árvízi hajósra asszociál. Az RMDSZ egyébként az országgyűlési főrendiház egykori vezérének mondását – Nem hátrálunk meg! – kölcsönözte a rendezvény mottójaként.
Rövid köszöntőjében Kelemen Hunor egyebek mellett elmondta, alakulata fontosnak tartja, hogy Románia és Magyarország viszonya bizalmi legyen, ami most nem ilyen ugyan, ám látja a jelét annak, hogy mindkét ország javítani akar jelenlegi kapcsolatán.
„Ebben szívesen segítünk, mert a románok és a magyarok nem lehetnek egymás ellenségei a 21. században, az egymásra utaltság meg fogja határozni a következő nemzedékek életét” – jelentette ki a szövetségi elnök. A kongresszus koreográfiájához tartozik egyébként, hogy egyfajta showelemként valamennyi meghívottat Kelemen Hunor konferálja fel, a vendégek beszédét pedig gitár riffel aláfestett fényképes bemutató előzi meg.
Laurențiu Ștefan elnöki tanácsos Klaus Johannis üzenetét tolmácsolja. Az államfő szerint ha releváns akar lenni, minden politikusnak stratégiában kell gondolkodnia, az RMDSZ-t a romániai politikai egyik fő pillérének nevezi, és azt kívánja, teljesüljön a szövetség törekvése, a és a legkorszerűbb politikai alakulattá váljék Romániában. „Románok, magyarok, németek valamennyien toleráns társadalomban akarnak élni” – szólt az elnöki szentencia.
Liviu Dragnea azzal kezdi, hogy tiszteli az RMDSZ Markó által megteremtett „hagyományát”, miszerint mindig tartotta magát a megkötött megállapodásokhoz. „Egy kézfogás többet ér a sokoldalas protokollumoknál, ezt a modellt kiterjeszthetnénk az egész társadalomra” – jelentette ki a bukaresti kormánykoalíció fő erejét adó PSD elnöke. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus hatékonynak nevezte a magyar alakulattal a tavalyi parlamenti választások nyomán kötött parlamenti együttműködést, majd hozzátette: el kellene gondolkodni a következő lépésen, még ha a döntésnek nem is feltétlenül ezen a kongresszuson kell megszületnie. Dragnea ezáltal gyakorlatilag kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek.
A PSD elnöke elmondta, szeretné, ha az egyik autópálya áthaladna Hargita és Kovászna megyében, teljesen egyetért az anyanyelvű oktatással, ugyanakkor arra biztatja a magyarokat, hogy a gyerekeiket tanítsák meg az állam nyelvén is, hogy jobb munkahelyekhez jussanak, és ne vándoroljanak el. Az Erdély és a Román Királyság egyesülése közelgő száz éves évfordulójára utalva Dragnea elmondta: közös történelme van a két népnek, főleg itt Erdélyben, és bár a politika sok esetben széthúzást szít, közösen kell dolgozni a következő száz év megvalósításaiért. „Szeretném leszögezni, hogy önök itthon vannak Romániában, amely a tolerancia és a megértés országa marad, amelyik nem ellenségnek tekinti, hanem óvja a nemzeti kisebbségeit” – jelentette ki Liviu Dragnea.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – akit Kelemen Hunor a magyar kormány miniszterelnökeként konferált fel, később viszont az első széksorokban helyet foglaló felesége figyelmeztetésére korrigálta szavait – először is gratulált az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően kötött összefogásért. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szóvá tette az erdélyi magyarság szerzett jogainak „visszavágását”, felemlegetve többek között a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozása ügyében indult ügyészségi eljárást, a szimbólumhasználat akadályozását, a restitúció késlekedését.
„Ha elfogadnánk, hogy léteznek olyan kisebbségi jogok, amelyek az EU-ban más kisebbségeket megilletnek, de a magyarokat nem, elfogadnánk, hogy mi alább valóbbak vagyunk más nemzetekhez képest. Pedig minket is megillet, ami másokat” – szögezte le Semjén Zsolt. A kormányfőhelyettes arra kérte „román barátainkat” a román egyesülés centenáriuma közelgő évfordulóján: kérdezzék meg a külföldön dolgozó románokat, hogy a fogadott hazájukban megvalósult autonómia ártott-e az illető országnak. „Ugyanakkor arra is kérjük még román barátainkat, olvassák, tanulmányozzák a gyulafehérvári nyilatkozatot, és szellemében, betűjében valósítsák meg azt” – hangoztatta az anyaországi politikus.
Semjén elmondta még, hogy a kettős állampolgárságról 2004. december 5-én rendezett népszavazás óta hosszú utat tett meg a magyar nemzet, egyúttal ünnepélyesen bejelentette: idén december 5-ére meglesz az egymillió új magyar állampolgár az Orbán-kormány által bevezetett könnyített honosításnak köszönhetően.
A kétoldalú kapcsolatokról szólva Semjén közölte, volt idő, amikor „szárnyalt” a magyar-román viszony. „Együttműködésre vagyunk ítélve a történelem és a földrajz okán is. Teljes őszinteséggel mondom: ahol lehetett, Magyarország túl tudott lépni a történelmi tehertételeken, Szerbiával például szárnyalnak a kapcsolatok. Akkor miért ne tudnánk megtenni ezt Románia viszonylatában is? A román nemzeti érdek is az, hogy minél szorosabb kapcsolat alakuljon ki a visegrádi négyekkel. A mi kezünk ki van nyújtva, készek vagyunk a mellény újragombolására” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A kongresszusról távozóban a kormányfőhelyettes újságíróknak elmondta még, a magyar állam kész részt vállalni a marosvásárhelyi katolikus gimnázium anyagi fenntartásában, viszont szerinte a DNA által „vegzált" iskola ügye nem anyagi kérdés. Semjén Zsolt továbbá megengedhetetlennek és irracionálisnak nevezte, hogy miközben az EU támogatja és szorgalmazza a migrációt, a szigorított határellenőrzés során a hatóságok – a politikus megfogalmazása szerint – „csesztetik, vegzálják” a becsületes uniós polgárokat a román-magyar határon.
Semjénhez hasonlóan az erdélyi magyar önkormányzati vezetők „meghurcolását" sérelmezte a kongresszust a Fidesz nevében köszöntő Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke is. Az anyaországi politikus szerint Horváth Anna, Antal Árpád, Mezei János, Ráduly Róbert hatósági meghurcolása „jogállami keretben nem értelmezhető", a román korrupcióellenes ügyészség eljárásai „a jogállam működésének súlyos zavarát mutatják".
Sorin Grindeanu román kormányfő üzenetét Molnár Zsolt tanácsos, volt RMDSZ-es parlamenti képviselő tolmácsolta. A miniszterelnök azt hangoztatta, a másság nem teszi se ellenséggé, se vetélytárssá a románokat és magyarokat, akiknek partnerként kell egymásra tekinteniük. „A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét” – üzente magyar nemzetiségű polgártársainak a román miniszterelnök.
Hozzá hasonlóan anyaországi, határon túli és romániai pártok, szervezetek, a történelmi magyar egyházak képviselői méltatták az RMDSZ politikáját. A román politikusok beszédének vissza-visszatérő motívuma volt a már-már klisészerűen emlegetett tézis a szövetség és annak politikusai legendás szavahihetőségéről, megbízhatóságáról. Számos meghívott azzal próbálta bizonygatni az RMDSZ és az erdélyi magyarok iránti tiszteletét, hogy keresztnevén, sőt több alkalommal „kedves Hunornak" szólította a szövetség elnökét.
