2011. szeptember 01., 07:282011. szeptember 01., 07:28
Nem etnikumfüggő a magyar népszámlálóbiztosok toborzásának problémája Erdélyben – vélekedett lapunknak nyilatkozva Székely István, az RDMSZ főtitkárhelyettese, a szövetség népszámlálási munkacsoportjának vezetője. Elmondása szerint ugyanis a toborzás olyan településeken is problémát jelent, ahol a magyar nemzetiségűek aránya magas, például Sepsiszentgyörgyön. Hozzátette: az érdeklődés hiánya a nagyvárosokra jellemző, minél nagyobb egy település, annál kevesebben jelentkeznek a feladat elvégzésére. A politikus ennek ellenére úgy véli, a magyar és román kérdezőbiztosok toborzása nagyjából ugyanolyan mértékben halad. A magyar népszámlálóbiztosok jelenlétét azért tartja fontosnak a főtitkárhelyettes, mert véleménye szerint az interetnikai környezetben kényesnek mondható kérdésekben – mint a nemzetiségi és vallási hovatartozás – így biztosítható az őszinte válaszadás. Emellett mivel a népszámlálásnak a személyek mellett a lakások felmérése is célja, ezért több kérdésben is szükséges a pontos, magyar nyelven történő eligazítás – mutatott rá Székely.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való együttműködés a politikus szerint zökkenőmentes lesz. Elmondta: a népszámlálás mindenki számára fontos, így nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is félre kell tenni a politikai jellegű problémákat. Hozzátette: a két párt tagjai folyamatosan tartják a kapcsolatot, illetve tárgyalások zajlanak a szeptember 15-én kezdődő népszámlálási kampányról is. Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője az együttműködéssel kapcsolatban kifejtette: noha a két tábor politikusai folyamatosan egyeztetnek, a kampány során közös akciócsoportokra, szórólapozásokra, plakátolásokra mégsem fog sor kerülni. „Külön kampányprogramot tervezünk, két külön csoportban fognak zajlani a tevékenységek” – részletezte a politikus, aki fontosnak tartja, hogy a két szervezet kampánya ne oltsa ki egymást. Hangsúlyozta: a legfontosabb feladat a népszámlálással kapcsolatban, hogy a magyarok vállalják nemzetiségüket, hiszen a nyelvi jogok nem az anyanyelv, hanem a nemzetiség alapján igényelhetők. Demeter Szilárd szerint a magyar népszámlálóbiztosok jelentkezésében Kolozsváron és Marosvásárhelyen adódik a legnagyobb probléma. A kincses városban a politikus szerint túl későn kezdődött el a toborzás, Marosvásárhelyen pedig egyáltalán nem zajlott ilyen jellegű kampány. Hozzátette: pontos adatokat a következő napokban lehet mondani, miután lezárult a jelentkezési időszak.
A politikusokkal ellentétben a megyei megbízottak úgy vélik, a két nagyvárosban lesz elegendő magyar kérdezőbiztos. Dimény Emese, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnöke és népszámlálási felelőse úgy értékeli, mind a kincses városban, mind vidéken van elegendő jelentkező. Mint elmondta, Kolozsváron már hétfőn túljelentkezés volt, a magyarok számára fenntartott 200 helyre, és Aranyosgyéresen is van elegendő magyar biztos, a megyében pedig a lehetséges 460 magyar helyre 430-an jelentkeztek. Hozzátette: ezek csak előzetes adatok, a leendő magyar kérdezőbiztosok szeptember 2-áig jelentkezhetnek. Dimény emlékeztetett: a kérdezőbiztosok kiválasztása során először a jelentkezéshez benyújtott okiratokat fogják megvizsgálni, és Kolozsváron félő, hogy azokat a fiatalokat, többségben egyetemistákat, akik nem rendelkeznek kolozsvári lakhellyel, sem ideiglenes tartózkodási engedéllyel, ki fogják rostálni. A székelyföldi egyetemisták vonatkozásában ráadásul a román nyelvtudás is gondot jelenthet.
Maros megyében sem lesz gond a magyar anyanyelvű kérdezőbiztosok toborzásával – állítja Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke. A népszámlálási kérdésekkel is foglalkozó tisztségviselő szerint Marosvásárhelyen már most túljelentkezés tapasztalható a magyar pedagógusok részéről, pontos adataik azonban csak később lesznek. Az ügyvezető alelnök szerint a térségben a cigányság identitáskérdése körül lesznek bonyodalmak, hiszen amennyiben a romák őszintén és büszkén viszonyulnak a cenzushoz, több, eddig magyarnak vagy románnak tartott településről kiderülhet, hogy cigánytöbbségű.
Nincs ok a panaszra a magyar kérdezőbiztosok arányát illetően Bihar megyében sem – nyilatkozta Szabó József, a megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke. Nagyváradon több mint 1300-an jelentkeztek, ennek körülbelül egyharmada magyar anyanyelvű. A toborzás lezárult, már a kiképzési folyamatnál tartanak. Székelyudvarhelyen is zökkenőmentesen zajlanak a népszámlálási előkészületek, a 160 kérdezőbiztosi helyre eddig 220-an jelentkeztek – közölte Nagy Enikő, a helyi népszámlálási iroda vezetője. Hozzátette, szeptember 9-éig várják a jelentkezőket, 30 százalékkal több jelentkezőt jegyeznek be, hogy szükség esetén őket is mozgósítani lehessen. Kovászna megyében 1300 biztosra lenne szükség, itt is felírnak tartalékosokat a listára. György Ervin prefektus szerint a következő napokban összesítik a jelentkezőket, ekkor derül ki, lesz-e elég kérdezőbiztos.
Máramarosszigeten is csupán szeptember 10-e után derül ki a magyar kérdezőbiztosok pontos létszáma, miután lejár a jelentkezési határidő, mondta az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezetének elnöke, Béres István. A városban 210 kérdezőbiztos fog járni házról házra, eddig a szükséges létszám 60 százaléka gyűlt össze. Nagybányán a 600 népszámláló közül 40 biztos magyar lesz – tájékoztatta a Krónikát Vida Noémi, az RMDSZ Nagybánya központú területi szervezetének ügyvezető elnöke, aki szerint eddig összesen hétszázan jelentkeztek a feladatra.
A legnagyobb probléma úgy tűnik Szatmárnémetiben van, ahol eddig csupán 15 magyar nemzetiségű személy jelezte, hogy dolgozna a népszámláláson, holott 300-400 magyar kérdezőbiztosra lenne szükség – tudtuk meg Veres Norberttől, az RMDSZ népszámlálásért felelős tisztségviselőjétől. Elmondta: megyei szintű adataik csak néhány nap múlva, az összesítések után lesznek, a jelentkezési határidő szeptember 5. Veres szerint az RMDSZ elsősorban a pedagógusok körében népszerűsítette a munkalehetőséget, de úgy tűnik, nem igazán vonzó az 5-600 lejes bér.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.