2008. december 08., 07:002008. december 08., 07:00
Az erdélyi macska című produkció azáltal került már műsorra tűzése előtt az érdeklődés középpontjába, hogy magyarországi sajtóforrások szerint a film készítői politikai mérlegelés nyomán jutottak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) támogatásához. A testületben működő döntési mechanizmusokról a Magyar Narancs folyóirat közölt terjedelmes írást szeptemberben, példaként éppen a Markó-film támogatásának a történetét említve. A cikkíró felidézte, hogy az ORTT élére márciusban került Majtényi László megválasztásakor azt ígérte, megszünteti a testület döntéshozatalának a túlzott átpolitizáltságát. Ezért a Nyugat-pályázat bírálóbizottságának az élére is – a korábbi hagyományoktól eltérően – nem egy hozzá közel álló személyt nevezett ki, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetéből kért a témában jártas szakértőt. Így lett Angyalosi Gergely irodalomtörténész a bizottság elnöke. Angyalosi a Narancsnak elmondta, a Markó-portré nyilvánvalóan ellenkezett a pályázat szellemiségével, de a meglehetősen pontatlan pályázati kiírás miatt nehéz lett volna kizárni. A közleményben ugyanis az állt: az ORTT „pályázati felhívást bocsátott ki a Nyugat megjelenésének 100. évfordulója alkalmából tévés portréműsorok készítésének támogatására.”
A kiírás betű szerinti értelmezése valóban tág teret engedett a pályázóknak. Ez alapján akár a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről, vagy a Talmácsi Gábor motoros világbajnokról készült portréfilmet sem lehetett volna kizárni.
Erdélyben is vitát váltott ki a költészet és a politika választási összekapcsolása. A Transindex portálon Selyem Zsuzsa kifogásolta, hogy négy nappal a választások előtt szerveztek Kolozsváron Markó Béla költői estet. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom előadótanára úgy vélte, az RMDSZ elnökével a választási kampány hajrájában a politikáról: oktatási reformról, felsőoktatásról, kultúrpolitikáról, annak modernizációjáról kellene beszélgetni. Az est szervezője, Orbán János Dénes válaszában arra utalt, hogy fontos a politikummal való együttműködés. „Ha nincs mozgás a fiatal irodalmi prérin, én vagyok a felelős, ha nincsenek kötetek, én vagyok a felelős. Ehhez pedig segítség kell” – tárta fel motivációit az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. |
„Nem szerencsés pártpolitikai kötődésű személyeket támogatni – nyilatkozta a Narancsnak Angyalosi – még akkor se, ha nekem magával Markóval nincs bajom.” A bizottság többsége viszont úgy vélte, Markó valamilyen módon kapcsolódik a Nyugat hagyományához. „Valamilyen módon persze nincs olyan író, aki ne kapcsolódna” – állapította meg Angyalosi. A lap más forrásból arról értesült, hogy az egyik bíráló szájából el is hangzott: Markót annyi támadás éri, ezért a bizottságnak egyfajta „anyaországi morális kötelessége” megtámogatni őt.
Mind a bírálóbizottság elnöke, mind Majtényi László ORTT-elnök a Markó-film támogatása ellen érvelt és szavazott, a testületek mégis a film támogatásáról döntöttek. Majtényi László a HVG-nek adott interjúban elmondta, nem kifogásolja, hogy az ORTT pénzt ad a Markóról és egy másik kortárs íróról, Körösi Zoltánról szóló portréfilmre, „de van egy pályázati kiírás, amelynek abszolút nem felelnek meg. Nem kaptam választ arra, hogy az illetők vajon a Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoznak” – nyilatkozta a HVG-nek Majtényi László.
„A mai magyar irodalomban tulajdonképpen mindenki a Nyugat költészetének az örököse – ismételte el Markó Béla a Krónika kérdésére a kolozsvári Bulgakov kávéházban tartott irodalmi talkshow után. Hozzátette, a kötött formák egyik művelőjeként szűkebb értelemben is a Nyugat költészete örökösének tekinthető. A költő-politikus ugyanakkor hangsúlyozta, semmi köze nincsen az ORTT-pályázat elbírálásához. A pályázatot a film készítői nyújtották be, ők nyerték meg a testület támogatását. Neki csak utólag szóltak arról, hogy milyen forrásból próbáltak támogatást szerezni a produkcióra. „Erről a támogatásról őket kell megkérdezni” – nyilatkozta Markó Béla.
A költő-politikus állítását Nagy Gábor, a film producere is megerősítette: nem mondták Markó Bélának, hogy a Nyugat 100 pályázaton próbálnak támogatást szerezni a film készítéséhez. Úgy emlékezett, hogy nyáron beszéltek először terveikről Markó Bélával. „Csak mondtuk, hogy filmet szeretnénk készíteni róla, és ő azt mondta, ennek semmi akadálya” – nyilatkozta a Krónikának a Pilot Stúdió Kft. vezetője. Hozzátette: a pozitív választ szinte természetesnek tekintették, hiszen 15 éve fűzi barátság Markóhoz. Ráadásul a stáb már egy évtizede az erdélyi témákra szakosodott. „Imádom Erdélyt, nem tehetek róla – vallotta a producer. – A hetvenes évek óta járok oda a gyermekeimmel.” Azt is hozzátette, 1999 óta számos film elkészítéséhez kaptak támogatást az ORTT-től. Készítettek már filmet az autonómiáról, a Teleki Tékáról. A tavaly támogatott produkciójuk, a Kászonban forgatott Az utolsó borvizes díjat is nyert a lakiteleki fesztiválon.
Az erdélyi macska filmezései egyébként az őszi hónapokban zajlottak. A filmnek az a kerete, hogy Marosvásárhelyen a Teleki Tékában és Maros menti külső helyszíneken egy fotós fényképezi Markó Bélát. A költő pedig maga mond el részleteket Az erdélyi macska című esszékötetéből.
Az ORTT egyébként áprilisban hirdette meg a Nyugat 100 pályázatot, a pályamunkákat május 6-áig lehetett benyújtani. A 29 pályázó közül végül 13-an kaptak 2,3 millió és hatmillió forint közötti támogatást. Az Erdélyi Macska elkészítését hárommillió forinttal támogatta a testület. Kérdésünkre, hogy miként jutott eszébe, hogy a Markó-portréfilmre a Nyugat 100 pályázaton próbáljanak támogatást szerezni, azt hangsúlyozta, semmilyen előírás nem szerepelt a kiírásban arra vonatkozóan, hogy a portréfilmnek valamilyen módon kötődnie kell a Nyugathoz. Az ORTT elnökének az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát úgy kommentálta: „Sajnos Majtényi László nem olvasta el a saját felhívását.”
Nagy Gábor határozottan cáfolta, hogy politikai hátszéllel pályázott volna. „Senki nem súgta nekem azt, hogy közelednek a romániai választások, és jól jönne egy Markó Béláról szóló film; itt van egy pályázat, mozduljatok rá – ecsetelte. – Ha lett volna hátsó gondolat, akkor erőltettük volna, hogy még a választások előtt műsorra kerüljön a film. De nem volt politikai hátszél.” A producer nem kívánt becslésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy nyerhettek volna-e támogatást, ha valamely hasonlóan értékes, de politikai szerepet nem vállalt erdélyi költőről szerettek volna filmet készíteni.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.