Fotó: Népszámlálás.ro print screen
Közös érdek, hogy a vegyes házasságokban, a szórványban, a nagyvárosokban élő, a külföldön tanuló vagy dolgozó romániai magyarok is nemzeti identitásukat vállalva vegyenek részt a népszámláláson – közölte csütörtökön az RMDSZ.
2021. szeptember 02., 16:462021. szeptember 02., 16:46
2021. szeptember 02., 21:222021. szeptember 02., 21:22
Csütörtökön tartotta alakuló ülését az RMDSZ országos népszámlálási munkacsoportja, amely a történelmi magyar egyházak, országos intézmények és civil szervezetek képviselőinek részvételével dolgozza ki a következő félév cselekvési prioritásait, hogy előkészítse a 2022-es romániai népszámlálást.
A találkozó legfontosabb célja az volt, hogy a résztvevők tudatosítsák: a kérdőív saját kitöltésének újdonságként bevezetett lehetősége, lehetőség a nemzetiségi és felekezeti hovatartozás megfelelő rögzítésére, másrészt veszélyes is, hiszen a rendszer nem bejáratott.
A romániai magyar érdekvédelmi szervezet közleménye emlékeztetett, hogy mivel a megszerzett nyelvi és kulturális jogok, az egyházaknak, önkormányzatoknak visszaosztott állami támogatások, de a mindenkori kormányok magyarokat érintő politikája is a magyarok számától függ, közös érdek, hogy a vegyes házasságokban, a szórványban, a nagyvárosokban élő, a külföldön tanuló vagy dolgozó romániai magyarok is nemzeti identitásukat vállalva vegyenek részt a népszámláláson.
Az elkövetkező hetek legfőbb feladataként a megyei és települési szintű koordinátorok nevesítését, a helyi munkacsoportok megalakítását, valamennyi érdekelt társadalmi szereplő bevonását és hálózatba szervezését jelölte meg az országos munkacsoport. Kelemen Hunor szövetségi elnök Horváth Anna ügyvezető alelnököt bízta meg a munkacsoport koordinálásával.
interneten kitöltheti a saját kérdőívét, bemehet a településen az összeíró pontokra, vagy hagyományos módon otthonában fogadhatja a számlálóbiztost. A hatályban lévő népszámlálási törvény értelmében az összeírás magyar nyelven is történhet mind a kérdőív kitöltése, mind a személyes lekérdezés esetében.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható – derült ki vasárnap este.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
szóljon hozzá!