Magyarellenes húzások sora Szatmárpálfalván: az ombodi iskola átnevezésével is etnikai konfliktust szít a liberális polgármester

Erőltetett elrománosítással, etnikai konfliktus szándékos gerjesztésével vádolja a helyi magyarság Zenoviu Bonteát, Szatmárpálfalva polgármesterét. Ugyanis a liberális elöljáró kezdeményezésére átkeresztelik a Soltész János egykori helyi református lelkészről elnevezett ombodi általános iskolát Ion Barbu matematikus nevére, akinek viszont semmi köze nincs a településhez, a megyéhez. Mindezt olyan körülmények között, hogy

nemcsak a helyi, de a megyei RMDSZ is tiltakozását fejezte ki,

sőt Magyar Lóránd képviselő nemrég a bukaresti parlamentben is felszólalt: politikai nyilatkozatában etnikai konfliktus generálásával vádolta a – magyar érdekképviselethez hasonlóan szintén kormányon lévő – Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott polgármestert.

A második mandátumát taposó Zenoviu Bontea annak ellenére véghez vitte etnikailag megosztó tervét, hogy a románság kisebbségben van a Szatmár megyei közigazgatási egységben: a 2011-es népszámlálási adatok szerint a mintegy 5000 lakossal rendelkező községet 48 százalékban magyarok, 41 százalékban románok, 11 százalékban pedig romák lakják. Csakhogy a magyarság számára kedvező etnikai megoszlás ellenére az RMDSZ-nek egy ideje nem sikerül polgármestert állítania: 

Bontea 2016-ban 38 százalékkal nyerte meg a polgármester-választást, tavaly pedig már 50 százalék feletti eredményt ért el a Szatmárnémetivel szinte összenőtt községben.

Szilágyi Levente, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke 2020-ban csupán 31,5 százalékot kapott a helyhatósági választáson, miközben a cél Pálfalva visszahódítása volt. Hasonló eredményt ért el az RMDSZ listája is, ami öt önkormányzati képviselőt eredményezett a 15 fős helyi tanácsban, és mivel a PNL-nek sikerült nyolc tanácsost bejuttatnia, egyedül is többséget alkot a még két szociáldemokrata (PSD) politikussal kiegészülő testületben.

„Ereje teljében” Zenoviu Bontea az év elején határozattervezetet terjesztett elő a község oktatási intézményeinek átkereszteléséről.

A tanácsosok többsége pedig természetesen támogatta az ötletet, miszerint a listán szereplő ombodi Soltész János Általános Iskola Ion Barbu néven működjön tovább.

A mintegy ezer lelkes, hetven százalékban magyarok lakta Ombodon 2009-ben ünnepélyes keretek között nevezték el az iskolát a falu neves szülöttéről, Soltész Jánosról (1838–1908), a helyi református egyházközség egykori lelkészéről, a nagybányai református egyházmegye akkori espereséről, aki 36 éves lelkipásztori tevékenysége során parókiát és iskolát építtetett, és megírta a nagybányai református egyházmegye történetét. Az iskolának azonban Ion Barbu néven kell működnie tovább, annak a román matematikusnak a nevén, aki 1895-ben született Câmpulung Muscelen, és 1961-ben halt meg Bukarestben, tehát semmiféle kötődése nem volt nemhogy Ombodhoz, Pálfalvához, de még a megyéhez sem.

Egyébként a Szatmári Friss Újság korábbi beszámolója szerint a határozattervezetben az ombodi iskola névváltoztatásán kívül a község más intézményei is átesnek a keresztelőn, és mind-mind román nevet kapnak: a szatmárpálfalvai Liviu Rebreanu Általános Iskola, az amaci Nicolae Labiș Általános Iskola, a hiripi Anton Pann Általános Iskola, az ombodi magyar tannyelvű Emil Gârleanu-óvoda, a hiripi Petre Ispirescu-óvoda, a pettyéni magyar tannyelvű George Topârceanu-óvoda, valamint az amaci Ştefan Petrescu-sportterem és a Donca Vasiliu-múzeum.

A magyarságot felháborító ombodi átnevezés kapcsán a lakosok semmilyen magyarázatot nem kaptak a kezdeményezés okáról, viszont

sokan arra gyanakodnak, ez többek között azért történhetett, arra lehet „válasz” vagy „bosszú”, hogy 2019-ben a szatmárnémeti 10-es számú tanintézetet átkeresztelték II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának.

Szilágyi Levente, Szatmárpálfalva község RMDSZ-elnöke a Krónikának elmondta, tiltakozásképpen panaszlevelet írtak a polgármesteri hivatalnak és a prefektúrának is. Utóbbitól az a válasz érkezett, hogy amit Zenoviu Bontea tett, teljesen legális, ugyanakkor közigazgatási bíróságon megtámadhatják a döntést, vagy polgári pert indíthatnak ellene. Szilágyi Levente szerint amíg a polgármester nem kap minden szinten törvényességi visszaigazolást, bárki megtámadhatja az átkeresztelést. „Mi mindenképp fontolgatjuk, és az ombodiak is támogatnak ebben” – fogalmazott a politikus.

Elmondása szerint már több éve megromlott a viszonyuk a polgármesterrel, aki mandátuma első évében megszüntette az ombodi magyar iskola önálló jogi státusát, és „hozzácsatolta” Szatmárpálfalvához.

– panaszolta a pálfalvai RMDSZ elnöke. Aki egy régebbi visszaélésről is beszámolt lapunknak, amikor is a polgármesteri hivatal „bekebelezte” az ombodi egyház birtokát. Az akkori állás szerint szüksége volt az RMDSZ jóváhagyására is, viszont ők nem támogatták. Ezek után Zenoviu Bontea azzal vádolta a magyarokat, hogy akadályozzák a település fejlődését. Hat hónap elteltével sikerült érvényteleníteni a tanácsi határozatot, és visszaszolgáltatni a területet az egyháznak.

„2010-ben háromszáz pere futott egyszerre, amiből negyven-ötvenet a családja ellen indított. Ezzel a módszerrel félemlítette meg az embereket, ezért nem mer senki sem tanúskodni ellene. Ő régi PDL-es, még a Vasile Blaga-érából való, illetve a katonai hírszerzéssel a háta mögött nem könnyű ellenfél, ezért is tartott évekig az összeférhetetlenségi ügye.

– állapította meg a Krónikának Szilágyi Levente. 

Felidézte, 1992–2016 között Szatmárpálfalvának Nagy József volt a polgármestere, aki függetlenként indult, és 2000-ben az RMDSZ színeiben folytatta munkáját. Elmondása szerint a „régi éra” polgármesterei nem látványos dolgokat valósítottak meg, viszont annál fontosabbakat. Megyei szinten a község ötödik-hatodik helyen állt ivóvíz- és gázellátás szempontjából. Az ingadozó áramellátást is meg kellett oldani.

„Az emberek ezeket elfelejtik, mert ezek nem olyan dolgok, amik látszanak, mert mind a föld alatt történnek. Ezután jön valaki új, és meglovagolja az Európai Unió által adott támogatásokat, az Országos Vidékfejlesztési Programot (PNDL), a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökséget (AFIR). Illetve a legfontosabb, hogy a határőrség berkein belül dolgozott, ott is a »jobbik részen«” – tért át ismét a jelenlegi polgármester bemutatására az RMDSZ helyi vezetője.

„Jóval kevesebben vagyunk,
és jönnek az avasi románok”

Szilágyi úgy véli, az emberek nem akarnak világmegváltó akciókat, bő húszéves RMDSZ-es vezetés után valami mást akartak kipróbálni.

Esélyt adtak a jelenlegi polgármesternek, „amivel nincs baj”, mert fejlesztette a vidéket, viszont Szilágyi szerint az itt élő magyarokkal nem foglalkozik.

 „Ombod túlnyomó többségben magyarok lakta terület, de a Berek utcában aszfalt nincs, az udvarokon áll a víz, mikor esik az eső. Ám a cigánysoron a romáknál le van aszfaltozva. A romáknak biztosítja a szociális segélyt, amivel kézben tartja őket. Pettyénben, Hiripen, illetve Ombodon is van egy ilyen kinevezett roma vezető: az egyiknek boltja van, a másiknak kocsmája, és Bontea hatással tud lenni a roma vezetőkre. Egy dolgot meg kell érteni: a romák nélkül nem lehet megnyerni a választást” – vonta le a következtetést Szilágyi Levente.

Az RMDSZ politikusa felidézte, a tavalyi polgármester-választás alkalmával az RMDSZ színeiben 816 voksot kapott, mialatt Bontea meggyőzte a többi kisebb pártot és a roma lakosokat, hogy az ő nevére nyomják a pecsétet, így nyerte meg a megmérettetést több mint 1300 szavazattal. „Bár lakcíme Pálfalvára szól, a magyar lakosság huszonöt-harminc százaléka külföldön dolgozik, vagy a városban él. Négy év múlva sem fogok tudni 816-nál több szavazatot gyűjteni, mert a négyhektáros parcella, amelyet belterületté nyilvánítottak, három tömbházzal és ötven-hatvan házzal gazdagabb lesz, ami alapból 350–400-zal több lakost jelent, akik nagy része román lesz.

A külföldön dolgozó avasi románok ide fognak jönni

– vázolta pesszimistán a helyzetet a magyar politikus.

Hamarosan népszámlálás lesz, és kíváncsian várom az eredményeket, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint mennyivel csökkent a magyar lakosság létszáma. Szerintem már most 15 százalékkal kevesebben vagyunk.”

Szatmárpálfalvához még öt falu tartozik: Ombod, Pettyén, Hirip, Amac és Oroszfalva. A polgármesteri hivatal ezek kultúrotthonait felújította. Pálfalva község RMDSZ-elnökének elmondása szerint az ombodiakkal karöltve benyújtottak egy kérvényt, hogy az ombodi kultúrotthont visszaigényeljék a református egyháznak. Három vagy négy éve várják, hogy Bontea elküldjön egy dokumentumot az illetékes bukaresti intézménynek, amely kiadhatna egy iratot, ami segítené az eljárást. „Ő nagyon jól tudja, hogy az ombodi kultúrotthon az egyedüli hely, ami összefogja a magyarságot. Itt megvannak a hagyományok: teabálok, szüreti bálok, tánccsoport és hasonlók. De most nem tudunk hova menni, és a tradíciók őrzése is abbamaradt. A többi faluban hiába vannak felújítva a kultúrotthonok, azok az ő fennhatósága alatt vannak, és soha nem fogja kiadni, hogy bármilyen jellegű bált szervezzünk” – panaszolta Szilágyi Levente.

Elmondása szerint kolozsvári céggel megvizsgáltatták az ombodi kultúrotthon tetőzetét, amely 1960 előttről való – ugyanis Bontea azt állítja, hogy a kommunizmusban építették. „Tanúkat hívtunk a bíróságra, akiknek a 40-es évek végén, 50-es évek elején ott volt a lakodalmuk, tehát nem a kommunizmus ideje alatt lett építve. Most nem tudjuk, mit fogunk tenni, előbb-utóbb civil perre kell mennünk. Ők állítják az övéket, mi a sajátunkat, de így csak az idő múlik” – jellemezte az ellenségeskedést Szilágyi Levente.

Lapunk megkereste az ügyben Szatmárpálfalva polgármesterét is, aki későbbre ígért nyilatkozatot a témában.