A Szatmárpálfalvát alkotó községben 48 százalékban élnek magyarok, 41 százalékban románok, 11 százalékban pedig romák
Fotó: Szatmárpálfalva Polgármesteri Hivatal
Szatmárpálfalva község relatív többségben lévő magyarsága tehetetlenül nézi, amint Zenoviu Bontea liberális polgármester sorra hozza meg etnikailag megosztó intézkedéseit annak ellenére, hogy a magyarellenes lépések már a parlament plénuma elé is eljutottak. Az elöljáró legutóbb a Soltész János egykori helyi református lelkészről elnevezett ombodi általános iskolát Ion Barbu matematikus nevére keresztelte át, bár utóbbinak semmi köze a javarészt magyarok lakta településhez. Szilágyi Levente helyi RMDSZ-vezető szerint még a kommunizmusban sem zajlott olyan erőszakos elrománosítás, mint most, Bontea „katonai hírszerzési tapasztalattal a háta mögött” nem könnyű ellenfél.
2021. április 08., 19:502021. április 08., 19:50
2021. április 09., 10:372021. április 09., 10:37
Erőltetett elrománosítással, etnikai konfliktus szándékos gerjesztésével vádolja a helyi magyarság Zenoviu Bonteát, Szatmárpálfalva polgármesterét. Ugyanis a liberális elöljáró kezdeményezésére átkeresztelik a Soltész János egykori helyi református lelkészről elnevezett ombodi általános iskolát Ion Barbu matematikus nevére, akinek viszont semmi köze nincs a településhez, a megyéhez. Mindezt olyan körülmények között, hogy
sőt Magyar Lóránd képviselő nemrég a bukaresti parlamentben is felszólalt: politikai nyilatkozatában etnikai konfliktus generálásával vádolta a – magyar érdekképviselethez hasonlóan szintén kormányon lévő – Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott polgármestert.
A második mandátumát taposó Zenoviu Bontea annak ellenére véghez vitte etnikailag megosztó tervét, hogy a románság kisebbségben van a Szatmár megyei közigazgatási egységben: a 2011-es népszámlálási adatok szerint a mintegy 5000 lakossal rendelkező községet 48 százalékban magyarok, 41 százalékban románok, 11 százalékban pedig romák lakják. Csakhogy a magyarság számára kedvező etnikai megoszlás ellenére az RMDSZ-nek egy ideje nem sikerül polgármestert állítania:
Szilágyi Levente, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke 2020-ban csupán 31,5 százalékot kapott a helyhatósági választáson, miközben a cél Pálfalva visszahódítása volt. Hasonló eredményt ért el az RMDSZ listája is, ami öt önkormányzati képviselőt eredményezett a 15 fős helyi tanácsban, és mivel a PNL-nek sikerült nyolc tanácsost bejuttatnia, egyedül is többséget alkot a még két szociáldemokrata (PSD) politikussal kiegészülő testületben.
„Ereje teljében” Zenoviu Bontea az év elején határozattervezetet terjesztett elő a község oktatási intézményeinek átkereszteléséről.
A mintegy ezer lelkes, hetven százalékban magyarok lakta Ombodon 2009-ben ünnepélyes keretek között nevezték el az iskolát a falu neves szülöttéről, Soltész Jánosról (1838–1908), a helyi református egyházközség egykori lelkészéről, a nagybányai református egyházmegye akkori espereséről, aki 36 éves lelkipásztori tevékenysége során parókiát és iskolát építtetett, és megírta a nagybányai református egyházmegye történetét. Az iskolának azonban Ion Barbu néven kell működnie tovább, annak a román matematikusnak a nevén, aki 1895-ben született Câmpulung Muscelen, és 1961-ben halt meg Bukarestben, tehát semmiféle kötődése nem volt nemhogy Ombodhoz, Pálfalvához, de még a megyéhez sem.
Egyébként a Szatmári Friss Újság korábbi beszámolója szerint a határozattervezetben az ombodi iskola névváltoztatásán kívül a község más intézményei is átesnek a keresztelőn, és mind-mind román nevet kapnak: a szatmárpálfalvai Liviu Rebreanu Általános Iskola, az amaci Nicolae Labiș Általános Iskola, a hiripi Anton Pann Általános Iskola, az ombodi magyar tannyelvű Emil Gârleanu-óvoda, a hiripi Petre Ispirescu-óvoda, a pettyéni magyar tannyelvű George Topârceanu-óvoda, valamint az amaci Ştefan Petrescu-sportterem és a Donca Vasiliu-múzeum.
Zenoviu Bontea
Fotó: Szatmárpálfalva Polgármesteri Hivatal
A magyarságot felháborító ombodi átnevezés kapcsán a lakosok semmilyen magyarázatot nem kaptak a kezdeményezés okáról, viszont
Szilágyi Levente, Szatmárpálfalva község RMDSZ-elnöke a Krónikának elmondta, tiltakozásképpen panaszlevelet írtak a polgármesteri hivatalnak és a prefektúrának is. Utóbbitól az a válasz érkezett, hogy amit Zenoviu Bontea tett, teljesen legális, ugyanakkor közigazgatási bíróságon megtámadhatják a döntést, vagy polgári pert indíthatnak ellene. Szilágyi Levente szerint amíg a polgármester nem kap minden szinten törvényességi visszaigazolást, bárki megtámadhatja az átkeresztelést. „Mi mindenképp fontolgatjuk, és az ombodiak is támogatnak ebben” – fogalmazott a politikus.
Elmondása szerint már több éve megromlott a viszonyuk a polgármesterrel, aki mandátuma első évében megszüntette az ombodi magyar iskola önálló jogi státusát, és „hozzácsatolta” Szatmárpálfalvához.
– panaszolta a pálfalvai RMDSZ elnöke. Aki egy régebbi visszaélésről is beszámolt lapunknak, amikor is a polgármesteri hivatal „bekebelezte” az ombodi egyház birtokát. Az akkori állás szerint szüksége volt az RMDSZ jóváhagyására is, viszont ők nem támogatták. Ezek után Zenoviu Bontea azzal vádolta a magyarokat, hogy akadályozzák a település fejlődését. Hat hónap elteltével sikerült érvényteleníteni a tanácsi határozatot, és visszaszolgáltatni a területet az egyháznak.
„2010-ben háromszáz pere futott egyszerre, amiből negyven-ötvenet a családja ellen indított. Ezzel a módszerrel félemlítette meg az embereket, ezért nem mer senki sem tanúskodni ellene. Ő régi PDL-es, még a Vasile Blaga-érából való, illetve a katonai hírszerzéssel a háta mögött nem könnyű ellenfél, ezért is tartott évekig az összeférhetetlenségi ügye.
– állapította meg a Krónikának Szilágyi Levente.
Felidézte, 1992–2016 között Szatmárpálfalvának Nagy József volt a polgármestere, aki függetlenként indult, és 2000-ben az RMDSZ színeiben folytatta munkáját. Elmondása szerint a „régi éra” polgármesterei nem látványos dolgokat valósítottak meg, viszont annál fontosabbakat. Megyei szinten a község ötödik-hatodik helyen állt ivóvíz- és gázellátás szempontjából. Az ingadozó áramellátást is meg kellett oldani.
„Az emberek ezeket elfelejtik, mert ezek nem olyan dolgok, amik látszanak, mert mind a föld alatt történnek. Ezután jön valaki új, és meglovagolja az Európai Unió által adott támogatásokat, az Országos Vidékfejlesztési Programot (PNDL), a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökséget (AFIR). Illetve a legfontosabb, hogy a határőrség berkein belül dolgozott, ott is a »jobbik részen«” – tért át ismét a jelenlegi polgármester bemutatására az RMDSZ helyi vezetője.
Fotó: Szatmárpálfalva Polgármesteri Hivatal
„Jóval kevesebben vagyunk,
és jönnek az avasi románok”
Szilágyi úgy véli, az emberek nem akarnak világmegváltó akciókat, bő húszéves RMDSZ-es vezetés után valami mást akartak kipróbálni.
„Ombod túlnyomó többségben magyarok lakta terület, de a Berek utcában aszfalt nincs, az udvarokon áll a víz, mikor esik az eső. Ám a cigánysoron a romáknál le van aszfaltozva. A romáknak biztosítja a szociális segélyt, amivel kézben tartja őket. Pettyénben, Hiripen, illetve Ombodon is van egy ilyen kinevezett roma vezető: az egyiknek boltja van, a másiknak kocsmája, és Bontea hatással tud lenni a roma vezetőkre. Egy dolgot meg kell érteni: a romák nélkül nem lehet megnyerni a választást” – vonta le a következtetést Szilágyi Levente.
Az RMDSZ politikusa felidézte, a tavalyi polgármester-választás alkalmával az RMDSZ színeiben 816 voksot kapott, mialatt Bontea meggyőzte a többi kisebb pártot és a roma lakosokat, hogy az ő nevére nyomják a pecsétet, így nyerte meg a megmérettetést több mint 1300 szavazattal. „Bár lakcíme Pálfalvára szól, a magyar lakosság huszonöt-harminc százaléka külföldön dolgozik, vagy a városban él. Négy év múlva sem fogok tudni 816-nál több szavazatot gyűjteni, mert a négyhektáros parcella, amelyet belterületté nyilvánítottak, három tömbházzal és ötven-hatvan házzal gazdagabb lesz, ami alapból 350–400-zal több lakost jelent, akik nagy része román lesz.
– vázolta pesszimistán a helyzetet a magyar politikus.
Hamarosan népszámlálás lesz, és kíváncsian várom az eredményeket, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint mennyivel csökkent a magyar lakosság létszáma. Szerintem már most 15 százalékkal kevesebben vagyunk.”
Szatmárpálfalvához még öt falu tartozik: Ombod, Pettyén, Hirip, Amac és Oroszfalva. A polgármesteri hivatal ezek kultúrotthonait felújította. Pálfalva község RMDSZ-elnökének elmondása szerint az ombodiakkal karöltve benyújtottak egy kérvényt, hogy az ombodi kultúrotthont visszaigényeljék a református egyháznak. Három vagy négy éve várják, hogy Bontea elküldjön egy dokumentumot az illetékes bukaresti intézménynek, amely kiadhatna egy iratot, ami segítené az eljárást. „Ő nagyon jól tudja, hogy az ombodi kultúrotthon az egyedüli hely, ami összefogja a magyarságot. Itt megvannak a hagyományok: teabálok, szüreti bálok, tánccsoport és hasonlók. De most nem tudunk hova menni, és a tradíciók őrzése is abbamaradt. A többi faluban hiába vannak felújítva a kultúrotthonok, azok az ő fennhatósága alatt vannak, és soha nem fogja kiadni, hogy bármilyen jellegű bált szervezzünk” – panaszolta Szilágyi Levente.
Elmondása szerint kolozsvári céggel megvizsgáltatták az ombodi kultúrotthon tetőzetét, amely 1960 előttről való – ugyanis Bontea azt állítja, hogy a kommunizmusban építették. „Tanúkat hívtunk a bíróságra, akiknek a 40-es évek végén, 50-es évek elején ott volt a lakodalmuk, tehát nem a kommunizmus ideje alatt lett építve. Most nem tudjuk, mit fogunk tenni, előbb-utóbb civil perre kell mennünk. Ők állítják az övéket, mi a sajátunkat, de így csak az idő múlik” – jellemezte az ellenségeskedést Szilágyi Levente.
Lapunk megkereste az ügyben Szatmárpálfalva polgármesterét is, aki későbbre ígért nyilatkozatot a témában.
Összeférhetetlennek nyilvánították, mégis polgármester maradhatott
Bontea 2012 és 2016 között Pálfalva község alpolgármestereként tevékenykedett. Első évében egy másik munkahelyen is dolgozott, ezt pedig tisztségével összeférhetetlen tevékenységként ítélte meg a feddhetetlenségi ügynökség (ANI). 2018 júniusában prefektusi rendelettel felfüggesztették – akkor már polgármesteri – tisztségéből. Ám Zenoviu Bontea pert indított a prefektusi rendelet ellen, amelyet megnyert a Szatmár megyei törvényszéken. „Egy könyvvizsgáló cégnél dolgozott, amikor még tisztségben volt. Az akkori RMDSZ-tanácsosok meglovagolták ezt a hírt, és »felnyomták« Bonteát. Bukarestben elmarasztalták, de a szatmári bíróságon fellebbezett, és megnyerte a pert. Ki hallott már ilyet?!” – fogalmazott Szilágyi Levente pálfalvi RMDSZ-elnök, kijelentve: „Szatmáron és környékén sem nyerhet senki pert Bontea ellen”. Az ANI egyébként a tavalyi helyhatósági választások után Bontea – és még több mint száz, korábban szintén összeférhetetlennek nyilvánított polgármester – esetében felszólította a hatóságokat, ne igazolják a mandátumát, ez azonban a számára kedvező végleges ítélet alapján mégis megtörtént.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.
,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebook közösségi portálon megosztott videó.
Szatmár megye területén kábítószert forgalmazó bűnbandát számolt fel a rendőrség, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatásba került. A bűnügyi eljárás során 15 házkutatást hajtottak végre a hatóság emberei.
Szolidaritási akciót hirdet az Ökumenikus Segélyszervezet a nehéz helyzetbe került Parajd támogatására – közölte a karitatív szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a megyei közlekedési rendőrséggel közösen megelőző-jellegű ellenőrzési akciót tartottak a sorompó nélküli vasúti átjárók környékén.
A parajdiak megsegítésére indított gyűjtést Török László, Nagyszalonta polgármestere. Közleményében úgy fogalmaz, hogy ,,Nagyszalonta nem felejti el hova tartozik! Parajd, veletek vagyunk!”
Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!