A jogászképzésben is nélkülözhetetlen a magyar oktatás

A rendezvény megnyitóján a kolozsvári találkozó szakmai közönségét a magyar kormány nevében Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntötte. Az erdélyi származású politikus úgy fogalmazott, hogy a magyar ügyvédeken van a hangsúly, hiszen egy olyan szakmai körről beszélünk, amelyről elmondható, hogy még mindig hiánycikknek számít az erdélyi és általában a határon túli magyar közösségek jogérvényesítési piacán. A mindössze tizennégy évig működő Bolyai Egyetem képzését leszámítva az utóbbi száz év hiányzó romániai magyar jogászképzése miatt ritka Erdélyben is a magyar ügyvéd.

Brendus Réka szerint a hiányt leginkább akkor érezzük, amikor saját közösségi ügyeinkről esik szó. Hozzátette, hogy szerencsére már vannak lelkes, fiatal ügyvédek, akik érzelmileg is másképpen közelítenek közösségünk dolgaihoz, legyen szó akár a magyar történelmi egyházak vagy magánszemélyek restitúciós pereiről, a kolozsvári táblaperről vagy az úzvölgyi telekkönyvi perről.

,,Amikor 2010-ben beindult a kétnyelvű, magyar-román jogász alapképzés a Sapientián, a történelmi igazságtétel szándéka mellett épp ezen megfontolások vezérelték a döntéshozókat. Bármennyire is jó egy román nyelvű jogi kar, szükség van arra, hogy a jogtudomány iránt érdeklődő magyar fiatalok anyanyelvükön is közel kerüljenek a jog világához, ugyanis ezáltal maradnak közel a magyar közösséghez is” – fogalmazott a budapesti politikus, hangsúlyozva, hogy a feladat nem könnyű.

A közösség érdekérvényesítő képességét segíti a jó ügyvéd

Veress Emőd, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, a Jogtudományi Intézet igazgatója üdvözlő beszédében tömören számba vette a sok száz éves kolozsvári magyar jogászképzés történetét, amely a Báthory István fejedelem által 1581-ben alapított egyetemmel kezdődött, és folytatódott római katolikus és református vonalon 1871-ig, amikor Magyarország területén másodikként létrejött a Kolozsvári Tudományegyetem. Trianonig a jogászképzés több erdélyi városban kiteljesedhetett, aminek az első világháborút követő impériumváltás vetett véget.

Ezek az arányok még gyengébbek lennének, ha a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és a Sapientián az elmúlt másfél évtizedben nem indult volna el a magyar jogászképzés. A kolozsvári egyetemi oktató szerint a közösség erejét, érdekérvényesítő képességét és tárgyalási pozícióját befolyásolja, ha van egy nagy számú, jól felkészült, nyelveket beszélő jogász értelmiség.

A jogászfórum résztvevőit dr. Ambrus Sándor Csaba ügyvéd, a Kárpát-medencei magyar jogásztalálkozó ötletgazdája is köszöntötte, aki úgy fogalmazott: az ügyvédi foglalkozás inkább hivatás, mint szakma. Kiemelten fontosnak tartotta a Kárpát-medencei szakmai kapcsolatépítést, az emberi és a szakmai kapcsolatok elmélyítését. Ambrus kiemelte a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó ügyvédi munka fontosságát is, amely a kolozsvári találkozó egyik kiemelkedő témája.