Zsigmond Barna Pál szerint a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos Archív felvétel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2024. augusztus 30., 21:042024. augusztus 30., 21:04
2024. augusztus 30., 21:212024. augusztus 30., 21:21
Az államtitkár a Vásárhelyi Forgatag keretében tartott Határok nélkül – vagy mégsem? című kerekasztal-beszélgetésen Vincze Lóránttal, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjével elemezte Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának esélyeit. A Frunda Csenge marosvásárhelyi önkormányzati képviselő által moderált beszélgetésen rámutatott: a két ország minden szakmai feltételt teljesített, és szerinte kettős mérce, ahogy az egyes tagállamok húzzák-halasztják a teljes jogú csatlakozásuk kérdését.
„Magyarország ezt feltétel nélkül támogatja, elnökségünk során mindent meg fogunk tenni, hogy ez megvalósuljon” – idézte a Marosvásárhelyen született politikust az MTI. A korábban Magyarország csíkszeredai főkonzuljaként tevékenykedett Zsigmond Barna Pál elmondta: egyre több tagállam látja be, európai érdek a két ország mielőbbi teljes jogú csatlakozása.
Vincze Lóránt aláhúzta: Romániának, állampolgárainak és a vállalkozásoknak is árt gazdaságilag, hogy nem teljes jogú tagja a schengeni térségnek. „A schengeni csatlakozás fontos dinamikát adna a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak, megnőne ennek a volumene” – mondta Magyarországra utalva az EP-képviselő. Az ugyancsak marosvásárhelyi származású RMDSZ-es politikus úgy vélte, a teljes jogú csatlakozás hatására a román vállalatok jobban tekinthetnének a külföldi piac felé, ugyanakkor ez a kevésbé fejlett kelet-magyarországi térségnek is fejlődési lehetőséget biztosítana.
A fideszes politikus aláhúzta: a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, így jó lenne, ha a magyar uniós elnökség alatt következne be. Vincze arra is rámutatott, hogy Ausztria a schengeni övezet reformját szeretné a migrációs nyomás miatt, de nem Románia csatlakozását kellene felhasználnia erre. „Románia önmagában nem része az illegális bevándorlási útvonalaknak” – húzta alá, hozzátéve, nem jellemző, hogy az országon százával vonulnának be az EU-ba az illegális bevándorlók. Szerinte ez politikusi érv, holott a valóság talaján kell maradni, és jogi, biztonsági, határrendészeti feltételeket figyelni.
Zsigmond szerint a migráció az első számú politikai kérdéssé vált sok ország számára, de szerinte Románia mindent megtesz a határai védelme érdekében. Rámutatott: ebben a kérdésben közös európai felelősség van, és a nagy kibocsátó országokat kellene támogatni. Úgy vélte, a migrációs paktum nem megoldás erre, azt közösen kellene megtalálni a tagállamoknak, Romániával és Bulgáriával együtt.
Vincze szerint a kérdésben Bulgária „a gyenge láncszem”, és Romániának is fokoznia kell a diplomácia erőfeszítéseket. Zsigmond úgy vélekedett, a schengeni rendszer épp amiatt „recseg-ropog”, mert az Európai Unió nem képes megvédeni a külső határokat. „Ha nem teszünk meg mindent, hogy megvédjük ezt a vívmányt, előbb-utóbb oda jutunk, ahonnan elindultunk” – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség prioritásai között az európai versenyképesség helyreállítása, az azt szolgáló bővítés mellett az illegális migráció külső dimenzióinak a hangsúlyozása is szerepel.
Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vashídon az útburkolat leaszfaltozásától eltekintve nem végeztek állagmegőrzést az illetékes román hatóságok, így súlyos szerkezeti károsodásokat szenvedett.
Ötállomásos koncertsorozatot tartanak szeptemberben és októberben neves magyar és román zenekarok részvételével a székelyföldi Sóvidéken a térség turizmusának fellendítésére – közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat.
Orvhalászat és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsított három férfit vettek őrizetbe a Bihar megyei rendőrök hétfőn, augusztus 25-én. Az elkövetők illegálisan behatoltak egy halgazdaságba, ahonnan hálóval halat loptak.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb alap- és mesterképzésekkel bővíti kínálatát a szeptemberi felvételire. Az érdeklődők két új magyar nyelvű kettős szakon is tanulhatnak.
Rengeteg szemét hever az Erdélyi-középhegységben, így a hatóságok nagy bírságokat helyeznek kilátásba, a helyiek közül pedig vannak, akik közömbösek a környezetszennyezés iránt.
Illegálisan működő üzemre bukkant a román rendőrség Szeben megyében, Sellenberk (Șelimbăr) településen. Az illegális cigarettagyárat működtető bűnbanda kilenc tagját őrizetbe vette a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon.
Fegyelmi eljárást indított a Bihar megyei orvosi kamara Flavia Groșan nagyváradi orvos ellen az oltottakkal és oltással nem rendelkezőkel kapcsolatban tett meghökkentő kijelentései miatt.
Nem csak járművezetői engedély nélkül, hanem részegen vezetett az a két férfi, akiket a Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szűrtek ki az elmúlt hétvégi ellenőrzéseken. Az egyik gyanúsított rendőrségi fogdába került.
szóljon hozzá!