Zsigmond Barna Pál szerint a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos Archív felvétel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2024. augusztus 30., 21:042024. augusztus 30., 21:04
2024. augusztus 30., 21:212024. augusztus 30., 21:21
Az államtitkár a Vásárhelyi Forgatag keretében tartott Határok nélkül – vagy mégsem? című kerekasztal-beszélgetésen Vincze Lóránttal, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjével elemezte Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának esélyeit. A Frunda Csenge marosvásárhelyi önkormányzati képviselő által moderált beszélgetésen rámutatott: a két ország minden szakmai feltételt teljesített, és szerinte kettős mérce, ahogy az egyes tagállamok húzzák-halasztják a teljes jogú csatlakozásuk kérdését.
„Magyarország ezt feltétel nélkül támogatja, elnökségünk során mindent meg fogunk tenni, hogy ez megvalósuljon” – idézte a Marosvásárhelyen született politikust az MTI. A korábban Magyarország csíkszeredai főkonzuljaként tevékenykedett Zsigmond Barna Pál elmondta: egyre több tagállam látja be, európai érdek a két ország mielőbbi teljes jogú csatlakozása.
Vincze Lóránt aláhúzta: Romániának, állampolgárainak és a vállalkozásoknak is árt gazdaságilag, hogy nem teljes jogú tagja a schengeni térségnek. „A schengeni csatlakozás fontos dinamikát adna a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak, megnőne ennek a volumene” – mondta Magyarországra utalva az EP-képviselő. Az ugyancsak marosvásárhelyi származású RMDSZ-es politikus úgy vélte, a teljes jogú csatlakozás hatására a román vállalatok jobban tekinthetnének a külföldi piac felé, ugyanakkor ez a kevésbé fejlett kelet-magyarországi térségnek is fejlődési lehetőséget biztosítana.
A fideszes politikus aláhúzta: a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, így jó lenne, ha a magyar uniós elnökség alatt következne be. Vincze arra is rámutatott, hogy Ausztria a schengeni övezet reformját szeretné a migrációs nyomás miatt, de nem Románia csatlakozását kellene felhasználnia erre. „Románia önmagában nem része az illegális bevándorlási útvonalaknak” – húzta alá, hozzátéve, nem jellemző, hogy az országon százával vonulnának be az EU-ba az illegális bevándorlók. Szerinte ez politikusi érv, holott a valóság talaján kell maradni, és jogi, biztonsági, határrendészeti feltételeket figyelni.
Zsigmond szerint a migráció az első számú politikai kérdéssé vált sok ország számára, de szerinte Románia mindent megtesz a határai védelme érdekében. Rámutatott: ebben a kérdésben közös európai felelősség van, és a nagy kibocsátó országokat kellene támogatni. Úgy vélte, a migrációs paktum nem megoldás erre, azt közösen kellene megtalálni a tagállamoknak, Romániával és Bulgáriával együtt.
Vincze szerint a kérdésben Bulgária „a gyenge láncszem”, és Romániának is fokoznia kell a diplomácia erőfeszítéseket. Zsigmond úgy vélekedett, a schengeni rendszer épp amiatt „recseg-ropog”, mert az Európai Unió nem képes megvédeni a külső határokat. „Ha nem teszünk meg mindent, hogy megvédjük ezt a vívmányt, előbb-utóbb oda jutunk, ahonnan elindultunk” – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség prioritásai között az európai versenyképesség helyreállítása, az azt szolgáló bővítés mellett az illegális migráció külső dimenzióinak a hangsúlyozása is szerepel.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!