„Elő tudjuk mozdítani. Hogy sikerre tudjuk-e vinni az elnökségünk alatt, most nem bocsátkoznék jóslatokba, ez nagyon sok mindentől függ. Az uniós elnökség fontos fórum, lehetőség arra, hogy a tisztséget betöltő ország megjelenítsen bizonyos témákat, de azért nem szabad túlbecsülni sem, nem arról van szó, hogy évek vagy évtizedek óta nyitva lévő dossziékat hirtelen lezárunk. Nagyot fogunk rajta lendíteni, de hogy mikor érünk oda, ahová mindannyian el szeretnénk jutni, erre nincs válaszom” – jelentette ki a Krónika kérdésére Magyar Levente.

A külügyi tárca parlamenti államtitkára hozzátette, Magyarország és Románia között megépült tíz új, határ menti falvakat és városokat összekötő útkapcsolat, de ezeket évek óta nem lehet használni, mert nem lehetett rájuk határellenőrzést telepíteni. Mégpedig Bukarest álláspontja miatt, amely szerint az ország úgy is csatlakozik majd Schengenhez, és szabaddá válik a mozgás.

Úgy értékelte: változásra van szükség, mert az európai vezetés sokkal többet tudna tenni, hogy az Európában harmadik éve dúló háborút a békés végkifejlet felé vigye, de ma nem ez történik. Szerinte Brüsszel a gazdasági fejlődést is gátolta, ezért az uniónak egy vállalkozáspárti vezetésre van szüksége. Magyar Levente kifejezte reményét, hogy az idei választások alkalmával az erdélyi magyarság is erősíti politikai pozíciót az önkormányzatokban, Bukarestben és Brüsszelben, mert ez Magyarország és az erdélyi magyarság szövetségét is erősíti.

Felidézte: néhány hónapja ezt kis híján saját bőrén is tapasztalta, csak a csendőrség közbelépése mentette meg attól, hogy a bukaresti parlament előtt megverjék. Megállapította: a 2020 óta parlamenti képviselettel rendelkező Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) folyamatosan gyűlöletet szít, és a feszültség nem marad a parlament falai között. „Ez ellen kell nekünk, erdélyi magyaroknak fellépnünk, meg kell védenünk a közösséget az AUR-tól!” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője. Kifejtette: nem tudják megakadályozni azt, hogy az AUR bekerüljön az Európai Parlamentbe és a bukaresti törvényhozásba, de ha az erdélyi magyarságnak erős a politikai képviselete, akkor meg tudja akadályozni, hogy a két világháború közötti vasgárdista ideológiából táplálkozó AUR kormányra kerüljön és megvalósítsa „agyament elképzeléseit”.

Csoma Botond szerint az EP-választásnak az a tétje, hogy lesz-e hangja az erdélyi magyarságnak Brüsszelben, vagy átengedi Erdély képviseletét a magyargyűlölő, a magyar jelképek ellen perek százait indító, AUR-os Dan Tanasának. „Nem fogjuk mi az Európai Uniót vezetni, de bele tudunk szólni abba, hogy milyen irányba változzon az Európai Unió. Mi egy olyan Európai Uniót akarunk, amely az őshonos nemzeti kisebbségekre is odafigyel” – hangsúlyozta az RMDSZ szóvivője, Kolozs megyei tanácselnökjelöltje, felidézve: a jelenlegi Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az 1,2 millió európai polgár által beterjesztett Minority SafePack kisebbségvédelmi csomagot, amelyet az Európai Parlament is háromnegyedes többséggel támogatott.