Az ozsdolaiak ügyvédje a tárgyaláson a per áthelyezését kérte a Kovászna megyei törvényszékre, arra hivatkozva, hogy a 2900 hektár erdő hatalmas értéket jelent. Pál István, a közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, a kézdivásárhelyi bíróság szerdán hozza nyilvánosságra döntését.

Mintegy százan tüntettek – a rendőrség beléjük kötött

Közben a bíróság épülete előtt mintegy százan gyűltek össze az újraállamosítási kísérlet ellen tiltakozva.

Pál István rámutatott, csendben, fegyelmezetten tiltakoztak, ennek ellenére a rendőrség „beléjük kötött”: a tüntetés megtartására kibocsátott engedélyt követelték, és bírsággal fenyegetőztek. „Nem kértünk engedélyt, mert attól tartottunk, hogy megtagadják tőlünk. Ha megbüntetnek, megfellebbezzük” – mondta Pál István. Hozzátette, következő alkalommal még többen vonulnak utcára, mozgósítják a teljes, közel ezres tagságot.

– mondta elkeseredve az elnök.

Újabb félelmek a 17 évvel ezelőtti visszaszolgáltatás után

Az ozsdolaiak értetlenül állnak a per előtt, hiszen 17 évvel ezelőtt kapták vissza az erdőket, és aggódnak, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, jogosan igényelték vissza a tulajdonukat. Amikor a keresetet a pénzügyminisztérium tavaly októberben benyújtotta, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke áttanulmányozta a periratot. Kiderült, a minisztérium arra hivatkozva indított eljárást, hogy az 1921-es földreform alapján a román állam 1923–1924-ben kisajátította az ozsdolai közbirtokosság erdőit, és ezekért kártérítést fizetett.

Ugyanis a közbirtokosság a két világháború között pert indított, és meg is nyerte azt: a brassói táblabíróság elismerte, hogy túl kevés volt a román állam által felajánlott kártérítés összege. Így a telekkönyvben mindvégig a közbirtokosság maradt feltüntetve tulajdonosként, abba nem került be sohasem a román állam, sem pedig Ozsdola mint közigazgatási egység, bár az állam a község javára próbálta kisajátítani az erdőt. Több dokumentum bizonyítja a közbirtokosság tulajdonjogát, például az, hogy 1948-ban a közbirtokosságtól vették el.

amikor a 2000/1-es földtörvény alapján legtöbb húsz hektárt lehetett visszakérni. Amikor a 2005/247-es számú törvény már lehetővé tette, hogy mindenki visszakapja a teljes tulajdonát, az ozsdolaiaknak már nem volt miből kimérni az erdőt – évekig hiába pereltek, hogy megszerezzék jogos tulajdonukat.

Laczkó-Dávid Géza, a közbirtokosság ügyvédje az MTI-nek úgy nyilatkozott, a pénzügyminisztérium több olyan iratot benyújtott a bíróságra, amelyek látszólag azt igazolják, hogy a román állam az 1921-es földtörvény értelmében kisajátította a közbirtokosság vagyonát, és különböző állami hatóságok 1938-ig több közbirtokossági tagnak is állítottak ki erre vonatkozó iratokat. A minisztérium olyan iratokat is benyújtott, amelyek egyes közbirtokossági tagoknak kifizetett kártérítésre utalnak. Szerinte azonban ezek az iratok nem igazolják, hogy a kisajátítási folyamat lezárult. A folyamat befejezetlenségét jelzi az is, hogy nem jegyezték be a telekkönyvbe az állam tulajdonjogát.

Felfüggesztették a kitermelést

A Láros közbirtokosság egyébként vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az elmúlt év pénzügyi mérlegét ismertették, hogy mennyi osztalékot adtak készpénzben és fában. Közölték a tagokkal, hogy a kitermelést meghatározatlan időre felfüggesztették. A tagok közül néhányan felvetették, hogy talán azért indított ellenük pert a pénzügyminisztérium, mert tavaly újabb kérést nyújtottak be további 32 hektár erdő visszaigénylésére, és „ez szúrta az állam szemét”. Laczkó-Dávid Géza ügyvéd rámutatott,

Különben az ozsdolai Láros az egyik legnagyobb háromszéki közbirtokosság: 986 tagja van, eredményesen működik, megélhetés-kiegészítést biztosít a tagjainak a pénz- és tűzifaosztalékkal. Amint arról beszámoltunk, a magyar kormány is aggódva figyeli az ozsdolai erdők visszaállamosítására tett kísérletet, az ügy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tavaly novemberi ülésén is szóba került.