2009. március 18., 08:582009. március 18., 08:58
A tulajdonosok ehelyett azt javasolják, hogy a rendőrséggel és az önkormányzattal kötött partnerség révén szervezzenek kampányt a civilizált szórakozás érdekében, amelyet készek pénzzel is támogatni. Más városokban az önkormányzatok különböző módon kezelik a problémát: míg Szatmárnémetiben és Gyergyószentmiklóson egységes nyitvatartási időt vezettek be, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön „nem uniformizálnak”.
Ilie Bolojan júniusban megválasztott polgármester nem sokkal beiktatása után bejelentette: fontosnak tartja a szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozását, ugyanis a lakók folyamatosan panaszkodnak a zaj miatt. Egyik sajtótájékoztatóján felvetette az ötletet, hogy megtiltja a lakott területen álló szórakozóhelyek tulajdonosainak, hogy a helységet lakodalmakra vagy más, hajnalig tartó rendezvényekre adják bérbe. A városközpontban már októberben ellenőrzött egy csapat, és három bár tulajdonosát meg is bírságolták, mivel túl hangos volt az éjjeli mulatozás.
Az elmúlt hónapokban a polgármester többször is találkozott a bárok, klubok tulajdonosaival, hogy közösen dolgozzák ki a lokálok nyitva tartásáról, illetve esetleges hangszigeteléséről szóló szabályzatot. Mostanáig háromszor egyeztettek, de még mindig nem jutottak közös álláspontra. Ilie Bolojan három megoldási módot ajánlott, ezek közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Az első szerint hétköznap 23 órakor, pénteken és szombaton pedig éjfélkor be kellene zárniuk a lokáloknak, míg a második variáns szerint az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek külön illetéket kellene fizetniük.
A harmadik javaslat szerint a klubtulajdonosok három hónap türelmi időt kapnának, amelynek során a polgármesteri hivatallal és a rendőrséggel közösen találnának megoldást a jelenlegi tarthatatlan helyzetre. „Megtaláljuk a legjobb megoldásokat, hogy biztosítsuk a közrendet és csendet a városban” – közölte tegnap a Krónika megkeresésére Bolojan.
Mindent megtesznek azért, hogy a központi klubok megőrizhessék megszokott órarendjüket – közölte tegnap Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke. Mint mondta, egyetértenek a polgármesterrel abban, hogy a lakónegyedekben biztosítani kell a csendet és fegyelmet, hiszen ezeken a helyeken sok szórakozóhely a tömbházak földszintjén működik, de szerinte a központi szórakozóhelyeknek megvan a létjogosultságuk. Nekik is érdekük a város biztonságosabbá tétele, ezért egyezményt írnak alá az önkormányzattal és a rendőrséggel, amelynek alapján a következő három hónapban közös reklámkampányt folytatnak a civilizált szórakozás népszerűsítéséért, mondta az elnök.
Eszerint a klubok kötelezik magukat, hogy csakis legális keretek között, minden előírást betartva működnek, vigyázva arra, hogy vendégeik ne zavarják a lakosságot, és a periódus lejártával a városházi illetékesekkel közösen elemzik az eredményt. A vállalkozók szövetségének tegnapi találkozóján 16, főleg a Sas-passzázsban működő klub tulajdonosa vállalta, hogy részt vesz az akcióban, és pénzzel is finanszírozza azt. Ioan Lucian szerint az az elképzelés is felmerült, hogy tiltsák ki a lokálokból a randalírozókat. Mint mondta, egységes intézkedést akarnak bevezetni, mely szerint, ha valakit kitiltanak a Lord’s klubból, a Columbus Caféba se mehessen be. A polgármester és a klubtulajdonosok legközelebb április 15-én találkoznak, a kocsmák nyitva tartására vonatkozó szabályzat csak ezt követően kerül a tanács asztalára.
Szatmárnémetiben tavaly lépett életbe a 284-es számú önkormányzati határozat, amely szerint hétköznap 6 és 23, szombaton 6 és 1, vasárnap 8 és 23 óra között tarthatnak nyitva a vendéglátó-ipari egységek. „Ha valamelyik egységnek rendhagyó nyitvatartási rendre lenne szüksége, kérvényezheti azt. Kérésének feltételeit munkatársaink helyszíni szemlét tartva kiértékelik, és a módosított programot az ingatlan lakóközössége és a szomszédok írásbeli hozzájárulása után ítélik meg” – közölte lapunkkal Szilágyi Andrea, a szatmárnémeti polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájának referense.
Nyáron a vendéglátók módosított órarenddel dolgozhatnak, amely május 1. és október 31. között érvényes, amikor hét közben 6–24 óra, hétvégén 6–2 óra között üzemelhetnek. A zenés lokálokra külön adót rónak ki, és a zeneszóba bele kell egyeznie a környezetüknek is. „Többször érkezett már panasz a zenés bárok miatt. Ilyenkor ellenőrizzük a helyszíneket, és ha azok a figyelmeztetés után sem szigetelik a helyiségeket, vagy csökkentik a zajszintet, komoly büntetéssel számolhatnak” – tette hozzá Szilágyi.
Mint mondta, adataink szerint 65 vendéglő és 140 bár működik engedélyezetten a városban, ezek 30–40 százaléka már érvényesíttette engedélyét az idei évre. Akik ezt nem tették meg, minden egyes napért pótdíjat kell, hogy fizessenek – közölte Florin Maier, a polgármesteri hivatal kereskedelmi és engedélyeztetési irodájának vezetője.
A vendéglátók már megszokták az új szabályzatot, a kliensek még barátkoznak vele. „Már három hónapja a megváltozott szabályzathoz igazítottuk a nyitvatartási rendünket. Eleinte szokatlan volt az átállás, az ügyfeleink kicsit nehezebben szokták meg, sokszor tovább maradnának még. Ki nem dobhatunk senkit, de amikor felhívjuk figyelmüket a megváltozott időbeosztásra, együttműködnek velünk” – mesélte lapunknak Gräf Mercédesz szatmári pincérnő.
Gyergyószentmiklóson szintén tavaly született a 138-as tanácsi határozat, amely a vendéglátó-ipari egységek nyitva tartását szabályozza. Ennek értelmében a gyergyószentmiklósi kocsmák és vendéglők 23 óráig tarthatnak nyitva, de bizonyos alkalmakkor kérésre meghosszabbítható a nyitvatartási idő. „Ha valaki családi mulatság vagy egyéb rendezvény céljából óhajtja, hogy hosszabb ideig üzemeljen az egység, a hivatalnál kérvényezheti ezt, és akár reggelig is jóváhagyjuk” – közölte Zerkula Angelica, a polgármesteri hivatal kereskedelmi szakreferense.
Hozzátette, ha a rendezvényt olyan lokálban tartják, amely tömbház alagsorában van, a kérvényhez a lépcsőházban lakó családok beleegyezését is csatolni kell. Zerkula Angelica az elmúlt öt évben csupán két esetről tud – egyik a Gyilkos-tónál, a másik a városban történt –, amikor a lakók és az üdülők írásos panaszlevelet nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz csendháborítás miatt.
„Szerencsére megbukott a kommunista rendszer, nem fogunk uniformizálni. Amikor kiadjuk a nyilvános helyek működési engedélyét, akkor a vállalkozók meghatározzák, meddig akarják nyitva tartani a vendéglőt, diszkót, és akkor mi kiszállunk a helyszínre, és megállapítjuk, hogy a helyiség, megfelel-e erre a célra” – közölte lapunkkal Giurcanu Felicia, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal működési engedélyeket kiállító és ellenőrző hivatalának vezetője.
A Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőséghez az utóbbi években több panasz érkezett zajszennyezés miatt, de a lakók zöme a Félsziget Fesztiválra panaszkodott – tájékoztatta a Krónikát a felügyelőség vezetője, Gyékény Gertrude. Tavaly a rendőrséggel közösen ellenőrizték a lokálokat, diszkókat, de nem tapasztaltak kihágást. A szakértő szerint nappal 50, éjjel pedig 35 decibel a megengedett zajszint. Marosvásárhelyen 10–12 diszkó működik, de ezek aránylag távol vannak a lakott övezetektől, így nem zavarják a lakók nyugalmát.
Sepsiszentgyörgyön sem korlátozza az önkormányzat a vendéglátó-ipari egységek nyitvatartási idejét. Sztakics Éva alpolgármester lapunknak elmondta, idéntől a vendéglők, kocsmák működését a polgármesteri hivatal is engedélyezi. A folyamodónak be kell írnia a kérésbe, meddig tart nyitva, a lakótelepeken működő egységek esetében kötelező módon mellékelni kell a szomszédok beleegyezését is. A városháza öt évre adja ki az engedélyt, de azt a tulajdonosnak minden évben láttamoztatni kell.
Sztakics szerint ezzel a módszerrel könnyebben tudnak felügyeletet gyakorolni, hisz Sepsiszentgyörgyön is előfordult, hogy a lakók panaszkodtak a hangos zene, a részeg duhajkodók miatt. Ilyenkor a városháza alkalmazottai figyelmeztetésben részesítik a kocsma tulajdonosát, és ha továbbra is panaszra ad okot, nem újítják meg az engedélyét. Eddig az első figyelmeztetés minden esetben hatékonynak bizonyult, tette hozzá az alpolgármester.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.