Kicsúszik a föld a kolozsvári skanzen alól

A szükséges 13 millió lej helyett csupán egymilliót utalt ki a Kolozs megyei önkormányzat az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri részlegét fenyegető földcsuszamlás megállítására.

Pengő Zoltán

2009. március 19., 09:022009. március 19., 09:02

A skanzent a szomszédságában létrehozott Tetarom I ipari park megépítése miatt fenyegeti földcsuszamlás, ugyanis a létesítmény kialakítása során jelentős léptékű földmunkát végeztek, hogy növeljék a park területét, a domb jó részét legyalulták. A folyamatos talajmozgás miatt a skanzenben kiállított több ingatlan, Erdély különböző tájairól származó parasztporta megrongálódott, és hogy a súlyosabb károsodást megelőzzék, ezeket lebontották, és csak a megelőző munkálatok után állítanák fel újra.

Kolozsvár ugrásszerű gazdasági fejlődésének issza a levét az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri részlege. A Hójában található, Romulus Vuia etnográfusról elnevezett skanzenben három éve kezdődtek a gondok, azt követően, hogy beindultak a munkálatok a megyei önkormányzat tulajdonában levő Tetarom I ipari parkban. A létesítmény kialakítása során jelentős léptékű földmunkát végeztek, a domboldalból jókora területet hasítottak ki, hogy növeljék az ipari park méretét.

Zilah: a kormánytól várják a megoldást
A Szilágy megyei prefektúra úgy döntött, hamarosan kitelepítik a Zilahhoz tartozó Vártelek elnevezésű városrészben lakó 19 családot, akiknek otthonait évek óta földcsuszamlás veszélyezteti – jelentette be Claudiu Cârsan alprefektus. Első lépésként a zilahi önkormányzat családonként 300 négyzetméteres telkeket bocsátott a károsultak rendelkezésére a városhoz tartozó Ón-kertben. Ugyanakkor a városvezetés dokumentációt küldött a kormányszervekhez, melynek alapján 2 504 610 összértékű állami támogatást kérnek új otthonok építésére az említett telkeken. A helyi Cemacon Rt. nevű téglagyártó vállalat felvállalta, hogy finanszírozza az egyik költözni kényszerülő család új otthonának felépítését az Ón-kerti telken. Mint ismeretes, az elmúlt napokban újabb földmozgást észleltek a Zilahhoz tartozó Várteleken. A 19 lakóház bármikor összeomolhat, és legalább hatvan személy válhat hajléktalanná a helység egy részét 1972 óta érintő, de 2007 elején felgyorsult földmozgás miatt. A mintegy tízhektáros talajrész nemcsak a várteleki Porolissum utcai lakosok otthonát, hanem a város egyik vízgyűjtőjét és az említett városrész közvetlen közelségében elhaladó megyei utat is veszélyezteti. A helyi önkormányzat szerint az elmúlt években több felmérést is végeztek, hogy kiderítsék, mi okozza a földcsuszamlást, és intézkedések is születtek ez ügyben, de ezek nem hoztak megoldást. Gyergyai Csaba

A szakszerűtlen munkálatok nem maradtak következmény nélkül, a Hóján elkezdett mozogni a föld, s a földcsuszamlás a szabadtéri kiállítást is veszélyezteti, közölte a Krónikával Remus Lăzărescu, az Erdélyi Néprajzi Múzeum munkatársa. Mint mondta, bár a földcsuszamlás nem hirtelen következett be, a folyamatos talajmozgás miatt több kiállított ingatlan, Erdély különböző tájairól származó parasztporta megrongálódott. Hogy a súlyosabb károsodást megelőzzék, ezeket lebontották, és a későbbiekben, a földmozgás megfékezését követően vissza fogják állítani őket. Remus Lăzărescu szerint ezidáig 900 000 lejt költöttek a további földcsuszamlás megakadályozására, ám egy szakértői tanulmány szerint további 13 millió lejre lenne szükség.

A Kolozs megyei önkormányzat azonban ennél jóval kevesebbet, mindössze egymillió lejt különítettek el idei költségvetéséből a földcsuszamlás megállítására – nyilatkozta lapunknak Fekete Emőke alelnök. Mint mondta, ezen összegből a legsürgősebb munkálatokat fogják elvégezni, a szabadtéri kiállítás rongálódását megelőzendő. „Az elkövetkező években a megcsúszott domb végleges konszolidációjára is pénzt fogunk kiutalni” – szögezte le az alelnök.