Szerintük a probléma forrása a 2017/153-as számú, a közalkalmazottak bérezését szabályozó törvényben keresendő. A jogszabály alapján ugyanis az oktatói tevékenységet folytató dolgozók alapbére az ún. nulladik munkarégiségi alapfokozattól indul, és a szakmai régiség alapján növekszik. Ehhez képest az iskolaigazgatók és helyetteseik, valamint a más, vezető beosztást betöltő tanügyi alkalmazottak fizetését nem igazítják a munkarégiséghez. A pedagógusok ugyanakkor számos pótlékban részesülnek, többek között ha osztályfúnöki teendőket látnak el.

Sokan fontolgatják a lemondásukat

A nagyobb bért követelő alkalmazottak ügyét felkaroló tanügyi szakszervezetek, valamint a Nevelési Értékekért Egyesület (AVE Románia) felhívja a figyelmet, hogy számos iskolaigazgató éppen a néhány éve megoldatlan helyzet rendezésének halogatása miatt megvált tisztségétől, és állítólag sokan készülnek követni a példájukat. „Iskolaigazgatónak lenni luxusnak számít manapság Romániában, amit én nem engedhetek meg magamnak, ezért júliusban benyújtottam a lemondásomat” – idézi az AVE közleménye Simona Elena Voinescut, a Iași megyei Popricani általános iskolájának volt igazgatóját.

A pedagógus ismertetése szerint igazgatóként 5 302 lej volt a nettó fizetése, ehhez képest szeptembertől tanítónőként 6 100 lejt fog keresni, ráadásul miközben a pedagógusok, tanítók évente 62 nap pihenőszabadságra jogosultak, ő igazgatóként tavaly mindössze 25 napot volt szabadságon. Éppen ezért az iskolaigazgatók nevében a szakszervezetek és az AVE a bérezési törvény módosítására szólítja a kormányt annak érdekében, hogy az ő fizetésük kiszámításánál is vegyék figyelembe a munkarégiséget.

Ugyanakkor – szeptemberi hatállyal – havi nettó 1 200 lejes többletjuttatást is kérnek az egységes közalkalmazotti bértörvény hatályba lépéséig. Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezet elnöke szerint a nyár elején rendezett tanügyi sztrájk idején a kormány illetékesei azt ígérték, hogy rendezni fogják a kérdést, ami azonban a mai napig nem történt meg. Megjegyezte, miközben más ágazatokban a menedzseri beosztásban lévő alkalmazottak javadalmazása magasabb a végrehajtó tisztséget betöltőkéhez képest, ez a tanügyben fordítva van, emiatt egyre vonzóbb iskolaigazgatónak lenni.

Okos-Rigó Dénes lapunknak elmondta, számos pedagógus kollégájának magasabb a fizetése az övénél, ha pedig megválna igazgatói tisztségétől, és „csak” fizikatanárként oktatna, többet kersne, mint jelenleg. Közölte, ugyanolyan szakmai régiség és fokozat mellett valamennyi tanár, tanító többet keres az igazgatónál, akinek a fizetése csak akkor emelkedik valamelyest, ha órát is vállal, az viszont pluszmunkával jár.

„Félreértés ne essék, egyetlen kollégától sem sajnálom a fizetést, ellenben nyilvánvalóan kényelmetlen helyzet, amikor például bármelyik tanítónő minimum ezer lejjel többet keres az iskolaigazgatónál, akinek a felelőssége kiterjed az egész tanintézetre. Mondanám, hogy én elsősorban hivatásból dolgozom, nem a pénzért, ám az az igazság, hogy saját magammal tolok ki, ha igazgatóságot vállalok. Országos szinten rendezni kell ezt az áldatlan állapotot, különben odajutunk, hogy senki nem fog vállalni vezető beosztást egy iskola élén” – állapította meg a Krónikának a kalotaszegi oktatási intézmény vezetője.

Bruttó 1500 lejes béremelést adna az RMDSZ

A témára „rárepült” az RMDSZ, amely bejelentette: Szabó Ödön törvénymódosító javaslatot iktatott a törvényhozás tanügyi szakbizottságában azzal a céllal, hogy az iskolaigazgatóknak és az oktatási intézmények vezetőinek méltányos fizetése legyen. Az indítvány bruttó 1500 lejes fizetésemelést ír elő, amelynek nyomán az előterjesztő szerint a legtöbb oktatási intézményben – a jelenlegi helyzettel ellentétben – a vezetőnek lenne a legnagyobb fizetése.

A munkakonfliktus kirobbanása utáni napokban – amikor a Nicolae Ciucă vezette kabinet a tanügyi kisegítő személyzet fizetésének emeléséről döntött – Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy foglalt állást, a kormánynak nincs lehetősége arra, hogy külön bérezési eljárásban növelje a tanárok fizetését, és „amit lehetett, azt a kormány megtette”. „Arra, hogy külön fizetésemelést lehessen adni a tanároknak, az egységes bérezési törvény nem ad lehetőséget. Lesz egy új bértörvény július közepére, szeptemberben fogadja el a parlament, abban lehet és kell is emelni a béreket a tanügyben, ezt én magam is támogattam, mert a kezdő tanárok is többet kell keressenek, egy pedagógusi karrierhez kiszámíthatóbb és magasabb bérezés is szükséges, de az új bértörvény elfogadásáig a kormány nem tudja külön megemelni a tanári fizetéseket” – magyarázta a Maszol portálnak májusban Kelemen Hunor.

A három hetes munkabeszüntetés aztán mégis úgy zárult le, hogy a tanügyi alkalmazottak júniusban azonnali, 25 százalékos béremelésben részesültek, ugyanakkor azt az ígéretet kapták a kormánytól, hogy az év végéig elfogadandó új közalkalmazotti bértörvényben a tanügyi bértáblát az országos átlag fölé emelik, január elsejétől pedig a tanügyi dolgozók megkapják a törvény által előírt (lépcsőzetesen bevezetendő) újabb béremelés 50 százalékát. A jogszabály augusztusra ígért véglegesítése azóta sem történt meg.

A tanügyminiszter már júniusban megígérte

Visszatérve az iskolaigazgatók bérére: Szabó Ödön parlamenti képviselő júniusban Ligia Deca oktatási miniszter szakbizottsági meghallgatásán felkérte a tárcavezetőt, foganatosítson intézkedést annak érdekében, hogy a vezető beosztású tanügyi alkalmazottak ne keressenek kevesebbet a pedagógusoknál. Deca egyetértett a felvetéssel, és megígérte, hogy az új, a pedagógusok bevonásával kidolgozott bérrács megszünteti ezt az egyenlőtlenséget, ennek megfelelően megszűnik az az állapot, hogy egy osztályfőnöki teendőket is ellátó, bizonyos régiséggel, pótlékokkal rendelkező tanár többet keressen a teljes tanintézet menedzselésével, az oktatási intézmény működésének monitorozásával megbízott igazgatóhoz képest. Csakhogy ezt a bérrácsot azóta sem ültették gyakorlatba.

A jelenségre amúgy az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet az év elején kibocsátott, a különböző uniós tagállamok tanügyi alkalmazottainak bérezését vizsgáló jelentésében. A dokumentumban az uniós végrehajtó testület rámutat: az iskolaigazgatóknak nyújtott javadalmazás alapvetően befolyásolja egy pedagógus abbéli döntését, hogy megpályázzon egy vezetői tisztséget. „Egyéb tényezők mellett a pedagógusok és iskolaigazgatók közötti bérkülönbség lényeges gazdasági ösztönző lehet annak érdekében, hogy vállalják egy tanintézet irányításával járó felelősséget” – szerepel az EB jelentésében.

korábban írtuk

Háromezer lejről indul egy kezdő tanító fizetése a magánoktatási rendszerben

A magánoktatási rendszerben dolgozók havi 3000 és 9000 lej közötti összegeket keresnek, a legmagasabb fizetéseket a gimnáziumi tanárok kapják – derül ki egy online munkaerő-toborzási platform által összeállított kimutatásból.