Kétnapos rendezvénnyel emlékeznek az agyagfalvi székely nemzetgyûlésekre
Kétnapos rendezvénnyel emlékeznek az 1506-os Székely Nemzeti Constitutióra és az 1848-as Székely Nemzeti Gyûlésre szombaton és vasárnap az udvarhelyszéki Agyagfalván. A Bögöz községhez tartozó falu nyílt mezeje a történelem során többször helyszíne volt a székely székek közös dolgairól döntõ gyûléseknek. A hétvégi megemlékezést az RMDSZ és a bögözi önkormányzat szervezi, az udvarhelyszéki RMDSZ-szel és az Agyagfalva 1848 Egyesülettel közösen. Szombaton este nyolc órától tudományos ülésszakkal kezdõdik a rendezvény, történészek világítanak rá az 500, illetve a 158 évvel ezelõtti események összefüggéseire . Vasárnap tíz órától ökumenikus istentisztelettel, majd 12 órától emléktábla-avatással és koszorúzással emlékeznek a résztvevõk.
2006. október 13., 00:002006. október 13., 00:00
„Az agyagfalvi megemlékezés RMDSZ-rendezvény, amelyre mindenkit szívesen látunk résztvevõként. Szemelvények hangzanak el az 1506-os székely Constitutióból, és a Szövetség a Székelyföldért elnevezésû, a székelyföldi polgármesterek szeptember 23-i, csíkszeredai, önkormányzati társulásának létrehozásáról szóló nyilatkozat szövegét is felolvassák” – ismertette a programot Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezetõ elnöke. Ünnepi beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, és a székely székek képviseletében Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyóremete, Szováta és Székelykeresztúr polgármesterei. „Mindenki szívesen látott vendégünk, bárki elhelyezheti koszorúját az emlékmûnél, a program azonban rögzített, ezért másnak már nem biztosíthatunk lehetõséget arra, hogy beszédet tartson” – mondta Sófalvi László. Mint ismeretes, a múlt hét végén Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága azzal bízta meg Csapó József elnököt, hogy mondjon beszédet az agyagfalvi megemlékezésen. Csapó levélben fordult Farkas Mártonhoz, Bögöz polgármesteréhez, ám a válasz szerint: „ünnepi beszéd mondására vonatkozó kérését” a község polgármesterének nem áll módjában teljesíteni. A polgármester elmondta: õ csak házigazdája a rendezvénynek, annak programján nem módosíthat csak a szervezõ, az országos RMDSZ. „A párbeszédet a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Nemzeti Tanáccsal folytatjuk, de ennek nem Agyagfalván, egy méltóságteljes ünnepség keretében kell megtörténnie. Nincs értelme, hogy az eltérõ vélemények, egymás bírálata, rosszabb esetben az egymás mellett elbeszélés beárnyékolja az ünnepséget” – jelentette ki Sófalvi László. A megemlékezésre meghívást kapott az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, ugyanakkor a történelmi egyházak püspökeit, valamint a civil szervezetek képviselõit is várják a szervezõk. Nem hívták meg viszont a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), mert Sófalvi szerint „az MPSZ nem az a szervezet, amellyel párbeszédet lehetne folytatni.” A Krónika információi szerint Szász Jenõ független polgármesterként kapott meghívást. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatala csütörtökön telefonon közölte Farkas Márton polgármesterrel: annak ellenére, hogy a rendezvényre a meghívót október 2-án postázták Kolozsvárról, a püspöki hivatalba csak csütörtökön, október 12-én érkezett meg. A késedelem miatt Tõkés László püspöknek már nem áll módjában elmenni Agyagfalvára.
Agyagfalva: a székek közös döntéseinek helye A székely nemzetgyûlésrõl szóló elsõ írásos emlék 1357-bõl származik; a leggyakrabban Székelyudvarhelyen vagy Udvarhelyszék valamely más településén tartották a gyûléseket. Általában évente, fellebbviteli bíróságként is mûködött a nemzetgyûlés. Az 1505-ös agyagfalvi gyûlésen döntöttek úgy a székek, hogy fõtörvényszéket hoznak létre, mert a rendszertelenül ülésezõ nemzetgyûlés alkalmatlanná vált a felgyûlt ügyek kezelésére. Ekkor elõször vált el a közigazgatás és az igazságszolgáltatás, de csak a székek közti viszonyban, a székbírák továbbra is ítélkeztek, és végrehajtó hatóságként is mûködtek. Az új intézmény, a fõtörvényszék azonban nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. „1506-ban úgy találták, hogy kevés haszna vagyon, azért részletezik a bíróság kötelességeit, és követelik 15 nap alatt a végrehajtást az ítélõbírótól, karhatalmat is rendelvén segítségére” – írja Szádeczky-Kardos Lajos A székely nemzet története és alkotmánya címû könyvében az 1506-os gyûlésrõl. Az 1848-as agyagfalvi nemzetgyûlésen a székelyek kimondták, tevõlegesen is támogatják a magyar forradalmat, és önként lemondtak rendi kiváltságaikról, kinyilvánítva, hogy Székelyföld minden lakója egyenlõ. 1991-ben az október 19-ére tervezett agyagfalvi nagygyûlésen Katona Ádám, az udvarhelyszéki RMDSZ akkori politikai alelnöke a Székelyföldi Politikai Csoport nevében Székelyföld autonómiájáról kért népszavazást. A bejelentést követõen Udvarhelyszéken a 4. Erdélyi Hadsereg páncélos egységei álltak készültségben, az ügyvezetõ román kormány Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-ére tervezett agyagfalvi emlékgyûlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szûk körû részvétellel engedélyezte. Október 17-én a román parlamentben felolvasták a Har–Kov jelentést, a román pártok mindegyike elítélte az autonómiatörekvéseket.
--------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.