2009. február 24., 08:312009. február 24., 08:31
Alapos ellenőrzésre szorul a Kovászna megyében zajló föld- és erdőterületek visszaszolgáltatási folyamata, jelentette ki Codrin Munteanu, a megye nemrég kinevezett prefektusa, aki szerint az önkormányzatok felelősek a restitúciós eljárások lassú üteméért. Mint mondta, az első felmérések azt bizonyítják, hogy a helyi bizottságok az állami tulajdonban levő földeket sem hajlandók az önkormányzat birtokába venni.
„Az Állami Birtokok Ügynöksége még 2002-ben átadott Nagyajta, Nagyborosnyó, Hídvég, Illyefalva, Zágon és Előpatak községeknek összesen közel 300 hektár termőföldet. A területeket már régen kimérhették volna a visszaigénylőknek, az említett települések önkormányzatai keretében működő földosztó bizottságok azonban mindeddig nem állították össze az átvételhez szükséges dokumentációt” – részletezte Codrin Munteanu.
A prefektus szerint, ha a jogosultak visszautasították a földeket, mert nem elég termékenyek, vagy messze vannak a településtől és az úttól, a helyi földosztó bizottságok feladata lett volna, hogy a föld helyett kárpótlásra javasolja őket.
Codrin Munteanu prefektus ugyanakkor elmondta: másik hat háromszéki önkormányzat – a nagyborosnyói, a szentkatolnai, a hídvégi, a vargyasi, a zágoni és a kézdivásárhelyi – még elő sem terjesztette érvényesítésre az Állami Birtokok Ügynökségéhez az összesen 400 hektár, eddig állami kézben lévő termőföld átvételéről készített dokumentációt. Mint mondta, a jogosultak rendszerint a prefektúrához fordulnak panaszaikkal, de a megyei földosztó bizottság nem tehet semmit, míg a helyi bizottságok nem javasolnak valamilyen megoldást.
A kormánymegbízott úgy döntött, öszszehívja az érintett polgármestereket, határidőt szab ezeknek a területeknek a visszaszolgáltatására, és ha addig nem mérik ki a földeket, megbírságolja az elöljárókat. Elődje, György Ervin különbizottság létrehozását javasolta a bonyolultabb ügyek megoldására. A leköszönt kormánymegbízott több alkalommal kifejtette: meglátása szerint a polgármesterek nem veszik elég komolyan a visszaszolgáltatást.
A legnagyobb területek Nagyborosnyón várnak visszaszolgáltatásra: a község önkormányzata összesen 210 hektár mezőgazdasági földterület restitúciójával késlekedik. Szőcs Levente alpolgármester érdeklődésünkre közölte: nem ismeri az ügy részleteit, javaslatára kerestük a jegyzőt, aki nem volt a hivatalban. Mint kiderült, a felső-háromszéki Szentkatolna községben mindössze hat hektár területet kell még visszaadni a tulajdonosoknak.
Tusa Levente polgármester elmondta, a korábban állami tulajdonban levő, terméketlen, vizenyős akácos területnek már megvan a gazdája. Mint mondta, a telekkönyv szerinti volt tulajdonos elfogadja, mert nem bízik benne, hogy valaha is kárpótlást kap. „Amint megkapjuk a területet, azonnal mérjük vissza”, mondta Tusa Levente, aki szerint a bürokrácia miatt késlekednek, „két éve sétáltatják a szükséges dokumentációkat” a polgármesteri hivatal, az Állami Birtokok Ügynöksége és a prefektúra között.
Kiss József, Zágon polgármestere megkeresésünkre elmondta: azért nem tudta átvenni a 30 hektárt az ügynökségtől, mert négy éve nem tudják tisztázni, Buzău megyei illetékesekkel, hogy a két megye határán levő terület közigazgatásilag hova tartozik, s az átiratot prefektusi közbenjárással sem kapták még meg.
Tamás Sándor megyei tanácselnök szerint a prefektúra hatáskörébe tartozó megyei földosztó bizottság gyakran úgy viselkedik, mintha nem is a visszaszolgáltatási folyamat segítése lenne a feladata. „Vannak helyi szinten is megoldásra váró ügyek, de sok esetben a megyei bizottságnál bukik el a visszaszolgáltatás.
Az állami erdészet általában azzal hárít, hogy nincs terület, amit visszamérjen, holott a megyei bizottság feladata lenne, hogy térképekkel és a helyszín pontos megjelölésével segítse a folyamatot, kiszolgálja az embereket” – részletezte a megyei önkormányzat vezetője. Bár pontos adatok egyelőre nincsenek, Tamás Sándor szerint 90 százalékban lezárult a terület-visszaszolgáltatási folyamat Kovászna megyében.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.