Műhelymunkákat is szerveztek a magyar orvosok, egészségügyi szakemberek számára szervezett marosvásárhelyi konferencia keretében
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Elindult egy hullám az orvostudományban, az egészségtudományokban: nagyon sok betegség kialakulásában, lefolyásában, vagy a kezelés hatékonyságában is egyre több szerepet vélnek tulajdonítani a mikrobiomnak (az emberi testben élő mikroorganizmusok rendszerének) – összegezte a Szent Balázs Alapítvány által februárban szervezett nagyszabású marosvásárhelyi orvosi konferencia következtetéseit dr. Marton László diabetológus. A rezidens orvos, doktorandusz, a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumának tagja, a konferencia főszervező csapatának tagja értékelte a Krónikának a magyar orvosok részételével lezajlott rendezvényt, amely egyre inkább Kárpát-medencei szintűvé kezd válni.
2025. március 04., 13:592025. március 04., 13:59
Kiemelten aktuális témát járt körül a magyar orvosok, egészségügyi szakemberek, pszichológusok részvételével nemrég a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Szent Balázs Alapítvány által szervezett konferencia: ember és mikroorganizmus összetett kapcsolatáról tanácskoztak a résztvevők.
Dr. Marton László diabetológust, rezidens orvost, doktoranduszt, a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumának tagját, a konferencia főszervező csapatának a tagját kértük meg, hogy foglalja össze a nagyközönség számára, mik a legfontosabb tudnivalók a témával kapcsolatban.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota adott otthont a nagyszabású konferenciának, amelyen több mint félezren vettek részt
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
A Szent Balázs Alapítvány idei, magyar nyelven zajló multidiszciplináris konferenciájának fókuszában az ember és a vele élő mikroorganizmusok bonyolult kapcsolata állt, a háromnapos, februári konferencia címe ez volt: Mikrobiom: együttélés egy láthatatlan világgal. Az esemény társszervezője volt a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technikai Egyetem magyar oktatási vonala, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, a Studium Prospero Alapítvány is. Marton László a konferencia témájával kapcsolatban elmondta, elsősorban azt emelné ki, hogy amikor mikrobiomról beszélünk, akkor a velünk élő mikroorganizmusok összességéről beszélünk.
Dr. Marton László diabetológus, rezidens orvos, doktorandusz, a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumának tagja, a konferencia főszervező csapatának tagja
Fotó: Marton László/Facebook
Az egyik következtetése a konferenciának az volt, hogy elindult egy hullám az orvostudományban, az egészségtudományokban: nagyon sok betegség kialakulásában, lefolyásában, vagy éppen az adott betegségre adott kezelés hatékonyságában is egyre több szerepet vélnek felfedezni, ami a mikrobiomnak tulajdonítható” – fejtette ki Marton László. Mint magyarázta, ez még egy kezdődő hullám, és a témában még sok kutatásra van szükség, főképp olyan kutatásokra, amelyekben emberek vesznek részt, hiszen a mikrobiom-kutatás nagy része egyelőre még alapkutatási szinten, tehát állatkísérleteken zajlik.
Marton László arra is kitért, hogy a konferencia szintén fontos következtetése, hogy ha valaki valamilyen egészségügyi problémával küzd, akkor nem a mikrobiom-vizsgálatnak és a mikrobiomszintű beavatkozásnak kell az első lépésnek lennie.
anyagcsere-betegségekben, például cukorbetegség vagy elhízás esetén először a klasszikus életmódváltással kell kezdeni: a megfelelő étkezés, megfelelő mozgás, illetve alvás kialakításával, szemléletváltással kezdeni. Ha mindezek nem elegendőek ahhoz, hogy az egészségügyi problémákat leküzdjék a páciensek, következnek a már bevált gyógyszeres kezelések” – mondta a szakember. Úgy fogalmazott, miután a megfelelő hozzáállással és együttműködéssel az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés hatástalannak bizonyult, azután lehet szó arról, hogy mikrobiom-vizsgálatot végezzen el valaki.
A multidiszciplináris konferenciára szerte Erdélyből érkeztek résztvevők, de sokan jöttek Magyarországról is
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Megkérdeztük azt is, hogy az ember és a mikroorganizmusok összetett viszonyából milyen fontos tudnivalókat érdemes átadni a nagyközönségnek az egészségmegőrzés szempontjából.
„Említettem már, hogy nem csak a bélflórát értjük a mikrobiom alatt, viszont azért a bélflóra az egyik leggazdagabb baktériumok, illetve egyéb mikroorganizmusok, fajok szempontjából. Fontos, hogy mivel tápláljuk ezeket a baktériumokat, ugyanis annak függvényében, hogy mivel tápláljuk őket, milyen úgynevezett »üzemanyagot« adunk nekik, káros, illetve hasznosabb metabolitokat, termelnek. Lényeges tudni, hogy nem csak az emésztőrendszerünkre van hatással, hogy mennyire egészséges a bélflóránk” – emelte ki a szakember.
Aktuális témát járt körül a magyar orvosok, egészségügyi szakemberek, pszichológusok részvételével Marosvásárhelyen a Szent Balázs Alapítvány által szervezett konferencia: ember és mikroorganizmus összetett kapcsolatáról tanácskoztak a résztvevők
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Mint magyarázta,
„Egy másik, viszonylag régóta a nyilvánosságban keringő információ, hogy például a szülés során sem mindegy, hogy a magzat milyen módon jön világra, ugyanis például a császármetszés útján születők mikrobiomja teljesen más a természetes úton világra jövő újszülöttekéhez képest. E két esetben főképp a bélflóra változatossága eltérő. És amint már említettem, az anyagcsere-betegségek, tehát cukorbetegség, illetve az elhízás esetén is fontos szerepe lehet a mikrobiomnak, főként a bélflórának” – fejtette ki a szakember.
Az évi rendszerességű konferenciával kapcsolatban azt is megkérdeztük, hányan vettek részt a konferencián, illetve földrajzilag miként oszlott meg a részvétel. Marton László elmondta, az eseményre regisztrált személyek száma 537 volt, tehát ennyien vettek részt – ebbe nem számolták bele az előadókat, önkénteseket, szervezőket, illetve a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumi tagjait. A résztvevők zöme Marosvásárhelyen tanuló, dolgozó egészségügyi szakember vagy orvostanhallgató, vagy egyéb szakokon tanuló egyetemisták is részt vettek, és nem csak Marosvásárhelyről érkeztek szakemberek.
A gasztroenterológia, tehát az emésztőrendszerrel foglalkozó tudományterülethez tartozó kérdések, de a kardiológiai és az anyagcsere-betegségek is előtérbe kerültek
Fotó: Haáz Vince
Az előadóink külföldi, többnyire magyarországi meghívottak voltak, de Marosvásárhelyen vagy más erdélyi városokban dolgozó orvosok, egészségügyi szakemberek is előadást tartottak” – mondta el dr. Marton László. Mint sorolta, a konferencia nyitónapján többek közt általánosabb tudnivalókat, információkat osztottak meg a közönséggel mikrobiológusok, élettanászok, fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek, gyógyszerészek. Aztán a konferencia második napján változatos, különböző szakágakat érintő előadásokat lehetett meghallgatni: például a gasztroenterológia, tehát az emésztőrendszerrel foglalkozó tudományterületen, de a kardiológiai és az anyagcsere-betegségek is előtérbe kerültek.
„Műhelymunkákat is tartottunk, párhuzamosan többet, itt a témák ugyancsak nagyon változatosak voltak: volt dietetikai témájú, de antropológiáról is szó esett, fogorvosi témakörben is szerveztünk műhelymunkát, de a háziorvos szemszögéből is megközelítettük a témát, illetve a megfelelő szakirodalom-kutatásról is tartottunk műhelymunkát” – sorolta a főszervező csapat tagja. Hozzátette, a konferencia utolsó napja a következtetések napja szokott lenni: itt szó esett a mikrobiomnak a különböző neurológiai, illetve pszichiátriai kórképek kialakulásában betöltött szerepéről.
Magyar orvosok, egészségügyi szakemberek multidiszciplináris konferenciája
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
ahhoz, hogy az összetett kapcsolatot megfelelő módon megértsük” – összegzett Marton László.
Az ember és a vele élő mikroorganizmusok bonyolult kapcsolatáról szervez konferenciát a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Több mint egy kilogramm kokaint fedeztek fel a román határrendészek egy Nagylakon keresztül az országba érkező autóban elrejtve.
Több Hargita megyei településen szünetel az áramszolgáltatás a viharos időjárás miatt – számolt be szerda délután a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Hosszú évek halogatásai és ígéretek után végre megoldódik a kolozsvári filharmónia székhelyének gondja, ősztől az új zeneakadémia épületébe költözik – közölte Facebook-oldalán szerdán Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.
A XXXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) idei mottója – Ránk számíthatsz! – nem csupán szlogen, hanem a rendezvény lényegét összegzi, ami a közösség, bizalom és összetartozás – jelentette ki Popa Ilona erdélyi főszervező.
Három személy megsérült szerdán a Hargita megyei Gyimesközéplokhoz tartozó Antalokpataka településen, miután autójukat elsodorta a vonat a közúti vasúti átjárón – közölte a megye katasztrófavédelmi felügyelősége.
A témaválasztást a közbeszéd „diktálja”, legyen szó politikáról, sportról vagy tudományról, a fő szempont pedig a nemzeti egység megbontására tett kísérletek elhárítása, az erdélyi szellemiség bemutatása.
Egy országosan körözött férfit, valamint három másik – nemi erőszak, rablás, és minősített lopás vagy közlekedési bűncselekmények miatt elítélt – férfit azonosítottak és börtönöztek be kedden a Bihar megyei rendőrök.
Előre kitervelte az erőszakos támadást, és baltával felfegyverkezve próbált betörni az áldozat otthonába a múlt heti Maros megyei gyilkosság azóta is körözött gyanúsítottja – legalábbis ez derül ki az ügyészségi jelentésből.
szóljon hozzá!