Szintén uniós finanszírozással indítanak országos programot, hogy pontosan meghatározzák a medvék számát. Két-három héten belül a minisztérium közvitára bocsátja az Együtt létezés elnevezésű programot, melyet a környezetvédelmi alap finanszíroz majd. Az elképzelés szerint

A vállalkozók esetében még bizonytalan a támogatás, mert erre a Versenytanácsnak is rá kell bólintania – mondta a miniszter.

Costel Alexe ugyanakkor kilátásba helyezte a medvéket etető személyek megbírságolását. Kifejtette, egyeztetést folytat a belügyminisztérium, valamint az illetékes központi és helyi hatóságok képviselőivel annak lehetőségéről, hogy bírságoljanak meg mindenkit, aki eteti a medvéket. Szerinte az etetés az egyik fő oka annak, hogy a nagyvadak egyre gyakrabban bemerészkednek a lakott területekre.

– fogalmazott a miniszter.

Egész Románia egy medvemenhely

A lapunk által megszólaltatott szakértők abban teljes mértékben egyetértenek a miniszterrel, hogy a medveetetés életveszélyes, ezért tiltani, esetleg bírságolni is kell. A többi intézkedés hatékonysága már megkérdőjelezhető. Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke a Krónikának elmondta, a vadászati törvény módosítása hatályban van, ez kötelezi a minisztériumot a megelőzési kvóta jóváhagyására, hogy szabályozni tudják a medvepopulációt.

„Több vadásztársaság beperelte a szaktárcát törvényszegésért, bűnvádi eljárást kezdeményeztek, amiért nem alkalmazza a törvényt, ám választási évben nem merik bevállalni a kilövési kvóta jóváhagyását. Annak erős az érzelmi töltete, arra számítanak, hogy a városi lakosság körében túl nagy tiltakozást váltana ki” – mutatott rá Sárkány Árpád.

Hozzátette, a villanypásztor, a menhely viszont nem elég hatékony a kérdés rendezésére.

– szögezte le a szakértő. A menhely a sérült, elgázolt medvéknek vagy árván maradt bocsoknak kell, a településekre beszokott medvéket vissza kellene vadítani, visszavinni a természetes élőhelyükre.

Egy egészséges medvét, amely megéri a 25–30 évet, nem kellene élete végéig menhelyen tartani, véli Sárkány Árpád. Arra is kitért, hogy a villanypásztorral való védekezést már rég használják, de az nem minden esetben hatékony a medvék ellen.

Ez sem mindig hatékony, mert a medve – a vaddisznóval ellentétben – gyakran átugorja. Viszont nem lehet az egész országot – a turistautakat, a hegyvidéki üdülőket, a településeket – bekeríteni villanypásztorral, részletezte a szakértő.

A Szent Anna-tó körül sütik a kürtőskalácsot, az illat mindig odavonzza a medvéket, a turisták pedig dobálják nekik a kalácsot, fényképeket készítenek. Kerezsy László emlékeztetett, hogy egy hasonló esetben turistára támadt a különben emberi jelenléthez szokott medve.

– idézte fel az egykori gondnok. Kerezsy László azzal sem ért egyet, hogy az erdőben leseket létesítenek, ahova kutyatáppal szoktatják a medvéket, majd a turisták odajárnak nézelődni, fényképezni. A települések, turistahelyek legalább 30 kilométeres körzetében nem szabadna etetni a medvéket, hogy ne szokjanak oda – figyelmeztetett Kerezsy László.