Az év elején helyi elutasítást és országos visszhangot váltott ki a Srí Lanka-i pékek foglalkoztatása a Hargita megyei Gyergyóditróban
Fotó: Beliczay László
Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok a romániai és a magyarországi átlagnál is jobban ellenzik a bevándorlást. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek második csomagját a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kedden kolozsvári online sajtótájékoztatójukon.
2020. november 03., 22:352020. november 03., 22:35
2020. november 03., 22:402020. november 03., 22:40
Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérése keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal az idegenek elfogadására és a migrációra vonatkozó részét ismertették. Kiss Tamás társadalomkutató elmondta, a kérdések legtöbbje éles törésvonalat mutatott ki Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között. A vizsgálat során rákérdeztek arra, hogy mennyire fogadnának el „más fajú” embert, bevándorlót, romát, illetve muszlimot szomszédként.
Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban voltak a leginkább elutasítóak a megkérdezettek az idegenekkel szemben, míg Románia inkább a kelet-európai országok középmezőnyében található. Az általános kép a romákra vonatkozó kérdésnél torzult. Az olaszországi megkérdezettek például az egész kelet-európai tömbnél elutasítóbbaknak bizonyultak a romákkal szemben. Az erdélyi magyarok e tekintetben Magyarországhoz állnak közelebb, ugyanakkor az elutasítók aránya mind a négy kategória esetében meghaladja nem csupán a romániai, hanem a magyarországi értéket is.
Toró Tibor kutató a kolozsvári ismertetőn elmondta, a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását szintén különbözően ítélik meg Kelet- és Nyugat-Európában, a különbségek azonban nem annyira nagyok, mint a bevándorlók elfogadása tekintetében. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben is Magyarországhoz hasonlítanak, és egyben mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását. A kutató szerint a bevándorlásellenesség mögött különböző attitűdkomponensek állhatnak, mint például a munkaerőpiaci konkurencia képzete, az úgynevezett jóléti sovinizmus, illetve a biztonsági kockázatoktól való félelem.
Az erdélyi magyarok a multikulturalizmus elfogadottsága terén mutatnak a kelet-európaitól eltérő viszonyulást és a középmezőnyben helyezkednek el. Körülbelül azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos hagyományaikat”. Amint Toró Tibor megjegyezte: ebben a kérdésben az erdélyi magyarok nem tudják, hogy többségi szempontból, vagy kisebbségi szempontból tekintsenek-e a bevándorlásra. Megjegyezte: a partiumiakra inkább a többségi, a székelyföldiekre inkább a kisebbségi attitűd volt a jellemző.
Amint Kiss Tamás elmagyarázta: a nyugat-európai demográfusok és politikusok egyetértenek abban, hogy a népesség-utánpótlás nem oldható meg pusztán a belső reprodukcióra támaszkodva. Szerintük a népesség és a munkaerő utánpótlásához, a jóléti ellátórendszer fenntartásához szükség van a bevándorlásra. Nyugat-Európában emellett az a nézet is egyre elfogadottabb, hogy nem szabad megválogatni a bevándorlókat a kibocsátó ország, a vallásuk vagy etnikumuk szerint.
Kiss Tamás megjegyezte: a 2015-ös menekültválságot követően a téma a politikai vita homlokterébe került, és egyes kelet-európai államokban erősen bevándorlásellenes retorika kerekedett felül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
„Ránk számíthatsz!” az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
Két szászrégeni banda tagjai verekedtek össze szombaton a szászrégeni strandon. Az eseményről nem számolt be a Maros megyei rendőr-főkapitányság, ám miután egy helyi román lap részletesen írt a történtekről, kedden több személyt őrizetbe vettek.
Mintegy 400 rendőr és csendőr keresi a 37 éves Emil Gânj Maros megyei férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta a házat barátnőjére, aki a tűzvészben életét vesztette. A férfi felkutatása egész éjjel folytatódott.
Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!