1941-ben Gáll Lajos öt sepsiszentgyörgyi atlétával részt vett a honvédszobor avatóünnepségén, erre emlékezve a ma Gáll Lajos nevét viselő futókör tíz tagja ismét megtette ezt a távot, és részt vett a rendezvényen. „Eljött a feltámadás napja” – értékelte az ünnepi pillanatot Dálnoki Lajos, Réty polgármestere köszöntőbeszédében, aki felidézve a honvédszobor hányatott múltját, kiemelte, hogy az együtt gondolkodás lehetőségét is hordozza ez az esemény. 

„A szobor újraállításának példája azt mutatta meg, hogy a Székelyföld igazi hangja a józan ész hangja. Nem a szélsőség, nem az agresszió, nem a pénz hatalma, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul gondolkodó, az okosan cselekvő székely emberek mindennapi ereje” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki emlékeztette a jelenlevőket, hogy a szobor a székely furfangnak köszönhetően menekült meg.

„Ilyenek vagyunk, vérünkben van a küzdés, a harcolni akarás. Vérünkben van, hogy különbözünk, sok dologban nem értünk egyet, de a székelység legszebb és legfontosabb pillanataiban, a legsúlyosabb kérdésekben, igaz néha csak az utolsó órában, de képesek vagyunk megegyezni egymással. Mi tudjuk, hogy az igazán erős egység a sokféleségből születik. Erre emlékeztessen, erre biztasson az újra felállított honvédszobor” – fogalmazott ünnepi beszédében Tamás Sándor ömkormányzati vezető.

A szoboravatás kiemelt szónokaként Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a székely nép minden korban megállta a helyét, hűséges maradt szülőföldjéhez és értékeihez, erre példa a szobor története. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke rámutatott, a párhuzam adja magát: 1977-ben a kommunista diktátor elől vermelték el a szobrot, és most, amikor ismét régi dicsőségében áll, akkor kihantolják a véreskezű román vezető tetemét. „Jó lenne, ha Ceuşescu szellemét végleg el lehetne temetni” – hangsúlyozta beszédében Tőkés László EP-alelnök.

A Rétyi Nyír bejáratánál a felszabadító katonák 1944-ben sortűz alá vették, majd lefejezték és ledöntötték az akkor alig három éves honvédemlékművet. A 24-es baka, Páll Ferenc szentivánlaborfalvi malomtulajdonos állíttatta szobor törzsét a rétyiek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kőtárába menekítették, majd 1977-ben elásták. Az 1941-ben felavatott szobor 2009-ban került elő ismét, majd egy évre rá, a Nagy Benjámin szobrászművész vezette restaurálás után a magyar honvéd szobra eredeti formájában „tért haza”.