Gyöngéden büntess: kollégiumi viszonyokat teremtenek a raboknak az új és egyedi erdélyi börtönben

Helyfoglalás. Európai standardoknak megfelelő, a visszailleszkedést segítő börtön épül Nagybány
án •  Fotó: Facebook/FSANP

Helyfoglalás. Európai standardoknak megfelelő, a visszailleszkedést segítő börtön épül Nagybány án

Fotó: Facebook/FSANP

Románia legmodernebb büntetés-végrehajtási intézete épül Nagybányán, ahol európai standardoknak megfelelő, azokon belül is rendkívül „szabadon” elgondolt, a visszailleszkedést segítő börtön létesül a régi mellett, norvég módszer alapján. A több mint 7 millió eurót felemésztő beruházástól azt várják, enyhít a nemzetközi bíróságok által futószalagon büntetett túlzsúfoltságon, ezáltal pedig könnyebben kiadják a külföldi hatóságok a romániai bűnözőket. Így például az erdélyi város elítélt szökevény polgármestere, Cătălin Cherecheș is „nyugodtan hazatérhetne” letölteni büntetését.

Páva Adorján

2024. február 05., 18:542024. február 05., 18:54

A tervek szerint halad az új nagybányai börtön építése, így a 2022 végén elkezdett munkálatok várhatóan idén október végéig befejeződnek, többek között 65 elítélt közreműködésével, akik félig nyitott rendszerben töltik büntetésüket a szomszédban található régi létesítményben. Az ország legmodernebb büntetés-végrehajtási intézete 37 millió lejből (7,44 millió euróból) valósul meg, az összeg 15 százalékát a román állam, a fennmaradó részt pedig külföldi források, nagyrészt a Norvég Alap segítségével biztosítják. Utóbbinak köszönhető a létesítmény egyedisége is:

az európai standardok betartásán túl skandináv rendszer szerint élnek majd a rabok az új börtönben, ahol többek között rendezvényterem, könyvtár áll rendelkezésükre, illetve főzhetnek és moshatnak magukra, akárcsak az egyetemisták a kollégiumokban.

Persze annyi különbséggel, hogy mindezt felügyelet mellett tehetik meg. „A projekt egyik legfontosabb célja egy új büntetés-végrehajtási épület megvalósítása, amely 70 szobás lesz, egyenként hat, összesen 420 férőhellyel, az európai standardoknak megfelelően, illetve egy multifunkcionális épület felhúzása is a próbaidősök számára” – nyilatkozta az Adevărul portál által idézett Borgyos Norbert börtönszóvivő.

Az illetékes hozzátette, a projekt egy újfajta hozzáállást is feltételez, mely révén összekapcsolják a „rácsokon” belüli társadalmi reintegrációs szolgáltatásokat a külső segítségnyújtással, hogy minél könnyebb legyen az átmenet a fogságból a szabad életbe, növelve a sikeres visszailleszkedés esélyét.

Mindezt a norvég büntetés-végrehajtási intézetekben alkalmazott úgynevezett Seamless (sima, zökkenőmentes) módszer alkalmazásával próbálják elérni.

Ennek lényege, hogy az elítéltet már a börtönben felkészítik a visszatérésre, aztán a próbára bocsátás és a társadalmi reintegráció időszakában is segítséget nyújtanak neki, nemcsak a hivatalosan kinevezett pártfogó felügyelők, hanem civil szervezetek képviselőivel is együttműködésben.

Az új nagybányai büntető-végrehajtási intézet látványterve •  Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare Galéria

Az új nagybányai büntető-végrehajtási intézet látványterve

Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare

Az Országos Börtönigazgatóság (ANP) – hat román és öt norvég intézmény együttműködésével – 2019 óta bonyolít le egy 31 millió eurós projektet, mely idén lezárul, és melynek célja a büntetés-végrehajtási „korrekciós nevelés” rendszerének (börtön és próbára bocsátás) fejlesztése, mégpedig az elítéltek (rabok, próbaidősök, szabadultak) visszailleszkedését segítő szolgáltatások javításával, a megfelelő humánerőforrás biztosításával. Az ANP honlapján olvasható leírás szerint a hat román partnerintézmény között négy börtön, Erdélyből a nagybányai és a marosvásárhelyi létesítmény kapott helyet.

A projekt révén négy új úgynevezett úttörő korrekciós központot hoznak létre, összesen 1160 férőhellyel: Nagybányán (420), Botoșani-ban (320), Vasluiban (210) és Marosvásárhelyen (210).

A Seamless alkalmazása új nevelési módszertant, programokat is jelent, illetve utánkövetést is fed: statisztikákat vezetnek majd a visszaesők számáról, és összehasonlítják a hagyományos intézetekből szabadultak adataival. A tervek szerint legalább 250 rab számára szakképesítést is tartanak a könnyebb munkaerőpiaci visszailleszkedés érdekében, 700-an – romák is és más, kirekesztett helyzetű csoportok képviselői – pedig a kulturális sokszínűséget hirdető eseményeken vehetnek részt. Közben felkészítőt tartanak a börtönőröknek is, fejlesztik a nevelési folyamatokat, az infrastruktúrát, az érintett intézmények közötti kommunikációt, a munkakörülményeket.

Épül a nagybányai börtön •  Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare Galéria

Épül a nagybányai börtön

Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare

Mint ismeretes, bármilyen fejlesztés jól fog a romániai börtönrendszer számára, hiszen az elítéltek futószalagon nyerik a pereket az Emberi Jogok Európai Bíróságán a túlzsúfoltság, a még mindig a kommunizmus időszakát idéző áldatlan állapotok és az embertelen viszonyulás miatt. Alina Gorghiu igazságügyi miniszter tavaly őszi beszámolója szerint akkor 23 555 fogvatartott „csücsült” a romániai büntetés-végrehajtási intézményekben, közülök 6000-en dolgoztak, 2500-an pedig valamilyen képzést végeztek. Kihangsúlyozta, hogy miközben 2012-ben az elítéltek 45,78 százaléka visszaesőnek számított, tavaly tavasszal ez az arány 36,75%-ra csökkent.

A szépen hangzó számok mellett azonban arról nem beszélt, hogy éppen mennyire túlzsúfoltak a romániai börtönök. Amelyek az Európai Bizottság tavalyi, 2022-es adatokat feldolgozó jelentése szerint az Unió leginkább leterheltebb intézetei: 100 helyre 124 rab jutott.

Igaz, közben egyre több új fogház, börtön, fegyház épül. A bukaresti kormány 2020-ban 7800 új hely létrehozását vállalta, és fokozatosan zajlik a nagyszabású fejlesztés megvalósítása – olyannyira, hogy az ANP igazgatója szerint az idei év végére „papíron” megszűnhet a túlzsúfoltság, azaz minden rabra legalább 4 négyzetméternyi hely juthat, az európai előírásoknak megfelelően. Miközben a meglévő 44 intézetből számos helyen bővítések zajlanak, teljesen új börtönök is épülnek, a legnagyobbak a Buzău megyei Unguriu (900 férőhelyes) és a Prahova megyei Berceni településen (1000).

•  Fotó: FSANP/Facebook Galéria

Fotó: FSANP/Facebook

A román hatóságok ezzel nemcsak megszabadulnának a jelentős összegeket felemésztő kártérítési-emberi jogi perektől, hanem csökkenthetnék az elítéltek körében rendkívül „csábító” külföldre szökések számát is, amely ellen nemrég hadjáratot hirdetett az igazságügyi minisztérium. Ugyanis sok bűnöző abban a hitben keres külföldi „nyugodalmat”, hogy ha elkapják, az illető ország akkor sem adja ki Romániának, hiszen itt közismerten rosszak a börtönkörülmények. Így pedig nem kell itthon letöltenie az itt „kiérdemelt” büntetését.

A közelmúlt egyik legnevesebb szökevénye Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester, aki a jogerős szabadságvesztés elől külföldre menekült, jelenleg egy németországi börtönben raboskodik, és kiadatási eljárásra vár.

Az egyszerűsített kiadatáshoz való hozzájárulását megtagadta, és ügyvédei rendkívüli jogorvoslattal próbálják megakadályozni, hogy a volt polgármestert hazahozzák az országba.

Cherecheș ügyvédje január elején azt nyilatkozta, a román illetékesek a kiadatási ügyben kért összes dokumentumot elküldték, és közölték, hogy az öt év börtönbüntetésre ítélt volt polgármesternek kedvezményes fogva tartási feltételeket ajánlanak fel, az európai normáknak teljes mértékben megfelelő, nagyméretű helyiségekben töltheti majd büntetését. A német hatóságoknak megküldött dokumentumok szerint Cherecheșt először a rahovai börtönben, majd Nagyenyeden, ezt követően pedig a nagybányai büntetés-végrehajtási intézetben helyeznék el.

•  Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare Galéria

Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare

„A román állam a helyiségek pontos méretét és a különleges körülményeket is rögzítette. A rahovai büntetés-végrehajtási intézetben egy 9 méterszer 6 négyzetméteres cellát kap, Nagyenyeden pedig egy 14,3 négyzetmétereset, ahol két másik emberrel tölti majd együtt a büntetését” – mondta az ügyvéd, aki szerint „úgy tűnik, hogy Cătălin Cherecheș úrnak a többi fogvatartottal szemben kiváltságos körülmények között kell majd élnie”.

Mégpedig minden bizonnyal a most épülő új nagybányai börtönben is. Răzvan Doseanu ügyvéd szerint nevetségesen hangzik, hogy egy ország egy még épülőfélben lévő börtönre hivatkozva kérje valaki kiadatását, ezt a kérelem idején érvényes körülményekből kiindulva kell megtennie. Most pedig még a régi rácsok és börtönfalak őrzik a nagybányai elítélteket. Akik között egyébként már nem egy politikus híresség is megfordult: például Cherecheș egyik elődje, Cristian Anghel volt nagybányai polgármester vagy Traian Remeș korábbi agrárminiszter.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
2025. április 01., kedd

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba

Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba
2025. április 01., kedd

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia

A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia
2025. április 01., kedd

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert

Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert
2025. április 01., kedd

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön

Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön
2025. április 01., kedd

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá

Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá
2025. április 01., kedd

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet

Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet
2025. április 01., kedd

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét

Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét
2025. április 01., kedd

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke