Gondot hozott az autópálya egy magyarfenesi utca lakóinak

Ha az ágyban fekszenek, akkor is látják az elsuhanó autók fényeit. „Ebben az utcában a házak lassan lakhatatlanná válnak – teszi hozzá az asszony. – A falak repedeznek, újra kellett rakatnunk a csempekályhát, mert meglódult. A víz is elárasztotta az utcát. Az autópálya mellé megcsinálták az árkokat, de a dombról eddig más irányba folyt le a víz, most ide folyik be hozzánk.”

A falusi ház szobájába több utcabéli is összegyűlt panaszkodni. A szomszédban lakó Bárdos Erzsébet elmondja, pincéjükben áll a víz, le sem lehet már menni.
A Gyalu–Torda autópálya-szakaszon kétségkívül e magyarfenesi utcácska lakóinak jutott a legtöbb kellemetlenség az autópálya-építés miatt. A pálya sehol sem halad olyan közel a házakhoz, mint itt, a Tordaszentlászlói út fölötti híd végénél.

Az építkezéshez a ház mögötti hosszú, keskeny kertek hátsó felét sajátították ki, melyekben nemcsak a töltésnek, az esővizet elvezető árkoknak, az ülepítőmedencének kellett helyet biztosítani, hanem annak a mezei útnak is, amelyen megközelíthetők lesznek a falutól elvágott földek. „Egyre csak jöttek befelé a telkünkön. Már csak ötven méter maradt a házunk sarkától a pályáig” – teszi hozzá Bárdos Márton. Állítja, több mint 700 négyzetméterrel kurtította meg őket az állam, a kártérítési iratokban azonban csak 489 négyzetméter kifizetésére tettek ajánlatot.

Egy mappából kérvények, dokumentumok egész kötege kerül elő. Az első kérvényt még 2005-ben iktatták a polgármesteri hivatalban. Azt kérték, hogy a három nyomvonal-változat közül a házaktól legtávolabb elhaladót fogadják el. A kérésnek nem lett foganatja. „Egyetlen kérvényünkre, beadványunkra sem kaptunk választ” – teszi hozzá felháborodottan. Az idő haladtával a beadványok hangneme egyre kétségbeesettebb. 2007-ben már azt jelezték, nem fogják beengedni a telkeikre a munkagépeket mindaddig, amíg méltányos ajánlatot nem kapnak a telek kisajátítására.

Panaszaik azonban csak a kutyaugatás erejével bírtak a haladó karaván mellett. „Mi a néptanácsnál is ellenségnek számítunk, mert perre mentünk az állammal. De hát ez a saját kertünk. Ezt nem ajándékba kaptuk. Ezt nem adhatjuk oda aprópénzért” – fakad ki Rácz Zsófia.

Az utca lakóiban 2008 nyarán érett meg az elhatározás, hogy elutasítják a felajánlott összeget, és peres úton keresik az igazukat. Elégedetlenségük elsősorban abból fakadt, hogy telkeiket kültelekként kezelték. A kisajátítási díj pedig megegyezett a kültelki legelőkért felajánlott díjjal. Először azt kellett kijárniuk, hogy nyilvánítsa belteleknek a kertjeiket a tordaszentlászlói polgármesteri hivatal. Septimiu Ioan Puţ ügyvéd 2008. augusztus 20-án iktattatta hét család törvényszéki keresetét. Valamennyi keresetben az áll, hogy az állam az akkori paci áron, azaz négyzetméterenként 60 euróval fizesse ki a kisajátított beltelkeket, és fizessen a házak értékvesztéséért is.

Tamás Gebe András polgármester meglehet, épp az autópályás izgalmak miatt kapott szívinfarktust karácsony előtt. Tegnapi megkeresésünkkor cáfolta, hogy a hivatal bármiben is hátráltatta volna a pereskedőket. „Ki-ki maga dönthette el, hogy elfogadja-e a felajánlott kisajátítási árat, vagy bíróságon keresi az igazát. A mi nyilvántartásunkban az érintettek nyilatkozata szerint szerepeltek kültelekként vagy beltelekként a parcellák. A kisajátítást végző ügyvédi iroda viszont nem tőlünk, hanem a telekkönyvi hivataltól kérte ki a dokumentumokat, ezek pedig sok pontatlanságot tartalmaztak” – jegyezte meg.

Építési földrengésövezet

A magyarfenesi kertekbe 2009 húsvét nagypéntekén mentek be a munkagépek, éppen az idő alatt, míg az utca lakói a templomban voltak. Mikor hazaértek, már ott dübörögtek a buldózerek, legyalulták a kerítést, kitépték a gyümölcsfákat. Bárdos Ilona magára vállalta a tiltakozást, hogy a több szívinfarktust megélt férjét kímélje.

„Hatan jöttek reám, hogyha nem engedem, el fognak zárni, mert én nem állíthatom le az európai uniós építkezést. Én mondtam, hogy nem is akarom leállítani, de fizessék ki a birtokunkat tisztességesen, és fizessenek ki akkora területet, amekkorát elvettek” – idézi fel a történteket Bárdos Ilona.

Az építkezés időszakára elborzadva emlékeznek vissza. „Egyik éjjel felugrottunk az ágyból, mert azt hittük, földrengés van. Lengett a csillár, a poharak kocogtak a vitrinben” – idézi fel Bárdos Márton. Aztán kiderült, a munkagépektől mozog a föld. A hídpillérek alapját ugyanis döngölőgépekkel tömörítették. A befúrások következtében a víz is elapadt a környező kutakból.

A patakból hoztak egy tartálykocsi vizet a mosakodáshoz, melytől, mint állítják, a család több tagja is bőrbetegséget kapott. Később lefektették az utcában a vízvezetékcsöveket, de a házakba ki-ki a saját költségén köttette be a vizet. A por is megkeserítette a családok életét. „Egy petrezselyemzöldet, egy sóskát, egy salátát nem lehetett a kertből behozni. Az ősszel a barackokról le kellett hámozni a rájuk tapadt fekete burkot” – ecseteli Bárdos Ilona.

Drága pereskedés

A másfél éve tartó pereskedés meglehetősen megterhelte a családokat. „12 millió lejt adtunk az ügyvédnek, majd 22 milliót a szakértőknek, akik kiszálltak megítélni a telkek értékét, de olyan is volt, akinek 32 milliót kellett a szakértőnek fizetnie. Három tárgyalási fordulón is csak azt tárgyalták, hogy fizessük ki a szakértőt. Hogy mi mit kapunk, az soha szóba se került” – panaszolja Rácz Zsófia.

A törvényszéki szakértők egyébként más-más értékeket szabtak meg az egyes panaszosok telkei esetében. Némelyiknél 21 eurós négyzetméterenkénti értéket, másiknál 25 eurósat, a harmadiknál 31 eurósat találtak megalapozottnak. Az összegeket azonban mindeddig csak Sütő Dezsőék és Ambrus Dobai Jánosék esetében sikerült törvényszéki ítéletbe foglaltatni. Sütőék is csak rövid ideig örvendhettek.

A tavaly júniusban kimondott számukra kedvező ítéletet sikerrel támadta meg az állam képviselője a Kolozsvári Táblabíróságon. Az ítélőtábla úgy értékelte, a per során sérült a román állam méltányos bíráskodáshoz való joga, ezért hatálytalanította, és alapfokra küldte vissza az iratcsomót. Meglehet, erre próbálják majd kanyarítani Ambrus Dobai Jánosék perét is, ha megtörténik az ítélet hivatalos kiközlése.

Egyelőre nem lesz zajfogó fal

Az időhúzás, az aktatologatás technikájáról magunk is meggyőződtünk a tegnapi törvényszéki tárgyaláson, mely a legtöbb panaszos perében immár a 15. tárgyalási forduló volt. Az állam képviselői kifogásokat fogalmaznak meg a szakértői véleményre adott korábbi kifogásaikra adott válaszokkal kapcsolatban. Bárdoséknak például azért is külön pert kellett lefolytatniuk a tordai bíróságon, hogy kivetessék a birtoklevélből a szülő iniciáléját, amit a tulajdonos keresztneve elé írtak, hogy így a különböző iratok azonos nevet tartalmazzanak.

„Korábban a telek tényleges kisajátításának az időpontja számított referenciadátumnak. A telkek ekkori értéke alapján kellett a bíróságnak megítélnie a kártérítést. 2008-ban azonban sürgősségi kormányrendelettel módosították a törvényt, és immár a szakértői véleményezés idején érvényes telekárakhoz kell immár igazodni” – válaszolta kérdésünkre Septimiu Ioan Puţ ügyvéd. Mivel a telekárak az elmúlt egy évben folyamatosan zuhantak, az állam arra játszik, hogy újabb és újabb szakértői jelentéseket készíttessen, amelyek egyre alacsonyabb összegeket tartalmaznak. Az ügyvéd úgy vélte, ennek ellenére nincs vesztett ügyük a pereskedőknek.

Nem ez a véleménye Ion Pantelimonnak, az államot megtestesítő kolozsvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság vezérigazgatójának. Kérdésünkre elmondta, még megbánhatják azok, akik a pereskedést választották. Meglehet, hogy annyival sem maradnak, amennyit az állam indulásból ajánlott. Megjegyzésünkre, hogy ezt a törvény garantálja, hozzátette: a perköltségeket a perben vesztes félnek kell állnia, ami jelentős érvágás lehet az elégedetlenkedőknek.

Elmondta, Magyarfenes térségében 1109 kisajátított telek kifizetése megtörtént. 40 ingatlan ügyében folyik bírósági eljárás. Pantelimon a lakosokat sújtó zajszennyezésre sem adott megnyugtató választ. Kijelentette, a jelenlegi forgalom által keltett zajszint a megengedett érték alatt van. Egyelőre nem tűnik tehát indokoltnak, hogy a környéken zajfogó falakat szereljenek fel. Hozzátette azonban, hogy minden bizonnyal növekedni fog az autópálya forgalma.