Egyelőre csak tárgyal a lehetséges megoldásokról a Hargita megyei önkormányzat annak kapcsán, hogy februárban jelentősen csökkent az otthoni beteggondozásra szánt állami támogatás. A Caritas igazgatója a megyei pályázati rendszert bírálja, és a kisebbségi honatyák segítségére is számít.
2017. február 22., 16:562017. február 22., 16:56
Miközben Háromszéken a megyei önkormányzat sietett az otthoni beteggondozással foglalkozó szervezetek segítségére azzal, hogy támogatásnöveléssel pótolják a kieső tetemes kormányfinanszírozást, Hargita megyében még csak a lehetséges megoldásokat keresik. Az esetleges megyei támogatás kapcsán Borboly Csaba tanácselnök lapcsaládunknak mindössze annyit mondott: a programok koordinálását Bíró Barna Botondra, a megyei önkormányzat alelnökére bízta, és reméli, hogy „lesz érdemleges, törvényes megoldásra javaslata, hisz erre a szolgáltatásra szükség van”.
Bíró Barna Botondnak már több polgármester is jelezte, hogy komoly gondot okozna az otthoni beteggondozás megszűnése. Az alelnök úgy nyilatkozott: az ügyben már elkezdett tárgyalni a Caritas illetékeseivel, egyelőre elkérte a megyére vonatkozó adatokat, például, hogy hány személyt látnak el, és pontosan milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Bíró viszont nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy követik-e a háromszéki példát, azt azonban hangsúlyozta, hogy Hargita megyében – a méretbeli különbségek miatt – jóval kiterjedtebb a szolgáltatás. „Keressük a megoldást, de mindennek a feltétele, hogy egyszer fogadják el a megyei költségvetést” – hangsúlyozta.
Arányaiban kevesebb pénzt adnak
Hargita megyében egyetlen település – Bélbor – kivételével mindegyik térségben működik az otthoni ellátás. Péter György, a Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója rámutatott: a Háromszéken zajló tevékenység körülbelül a Gyergyószéken végzett munkának felel meg. Péter ugyanakkor arról is beszámolt: tavaly Kovászna megye 400 ezer lejjel, a – szintén kisebb méretű – Maros megyei önkormányzat pedig 600 ezer lejjel támogatta az otthoni beteggondozást végző szervezeteket, míg Hargita megye 440 ezer lejjel járult hozzá a tevékenységhez, ami arányaiban jóval kevesebbet jelent.
Az igazgató szerint ráadásul nem ez az egyetlen probléma, hiszen míg a szomszédos megyékben a finanszírozás fizetésekre is fordítható, Hargita megyében erre nem ad lehetőséget a pályázat. Holott az állami támogatás megvonását a béralap sínyli meg leginkább. Hátrányt jelent az is, hogy Hargita megyében későn írják ki a pályázatot, így a szolgáltató csak júniustól kaphat pénzt, ezzel szemben Maros megyében már áprilistól lehet számolni az összeggel. „Az anyagi keretet és a feltételeket egyaránt kellene módosítani, hogy a szolgáltatás zökkenőmentes legyen” – fogalmazott Péter György, jelezve, készséggel együttműködnek mindenben a megyei tanáccsal.
Az RMDSZ segítségére számítanak
A helyi önkormányzatok közül egyelőre Székelyudvarhely ajánlotta fel, hogy saját költségvetésből igyekeznek pótolni a kiesést. Péter György elmondta: számítanak Derzsi Ákos szenátor segítségére, aki tagja a felsőház egészségügyi és családvédelmi szakbizottságának. Az igazgató úgy véli: az RMDSZ számára prioritás kellene hogy legyen az ügy, hiszen „amíg nincs megfelelő szociális háló, a bajban lévő ember senkire nem számíthat, addig hiába beszélünk itthon maradásról”. Mint ismeretes, az otthoni beteggondozásra szánt állami támogatást jelentősen csökkentette februárra a munkaügyi minisztérium, egyes híresztelések szerint pedig elképzelhető, hogy a finanszírozás egy részét a továbbiakban is megvonják. Az RMDSZ nemrég interpellációban kérte számon a munkaügyi tárca vezetőjét.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
szóljon hozzá!