2009. március 05., 08:522009. március 05., 08:52
Mint arról beszámoltunk, a nyugati határ menti települések lakosai előszeretettel veszik igénybe a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat, ugyanis úgy vélik, itt nagyobb figyelemre és jobb minőségű ellátásra számíthatnak. A minőségi különbség mellett azonban az árbeli különbség is jelentős. Lapunk annak járt utána, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár milyen esetben fedezi a külföldi kezelések költségeit.
Az Európai Unió 1408/71-es és 574/72-es szociális biztonságot szabályzó rendelete értelmében az Unió tagországainak állampolgárai más tagországokban is igényelhetnek egészségügyi szolgáltatásokat. Az ezekért kifizetett pénz visszaigénylésének elsődleges és legegyszerűbb formája a nemzetközi betegbiztosítási kártya használata. Beszerzése viszonylag egyszerű: egy típusnyomtatvány kitöltésével kérhető, amit az egészségbiztosítási pénztár legközelebbi fiókjához kell benyújtani.
A formanyomtatvány az intézmény honlapján is megtalálható. Az igénylést személyesen kell benyújtani, és mellékelni a kérvényező személyi igazolványának másolatát (a 14 év alatti gyerekek esetében a születési anyakönyvi kivonat másolatát) és egy bizonylatot arról, hogy az utóbbi öt évben érvényes egészségügyi biztosítással rendelkezett (diákok estében tanulói jogviszonyukat igazoló okmány szükséges). A kérvény iktatásától számított hét munkanapon belül a biztosító ajánlott levélben küldi haza az Európai Unió és az Európai Gazdasági Övezet teljes területén, fél évig érvényes igazolványt.
A külföldi gyógykezelésekre elköltött pénzek visszaszerzésének másik módja az E 112-es típusnyomtatvány kitöltése, amit általában a sürgősségi esetek elszámolására használnak. A szabályzat szerint ezt azok a személyek is igénybe vehetik, akiknek kezelésére az állampolgárságuk szerinti országban nincs lehetőség, vagy nem láthatók el kellő időben, így állapotuk súlyosbodhat. Ezt az elszámolási módot használja az is, aki külföldön betegszik meg vagy szüli meg gyermekét, esetleg ideiglenesen másik tagországba költözött át.
„A legtöbb esetben az E 125-ös nyomtatványt használják. Ehhez csatolni kell a külföldön beszerzett valamennyi okmány (számlák, igazolások) eredetijét és román nyelvű fordítását. A páciens ezekkel bizonyítja, hogy mennyit költött az orvosi ellátásra. Ezek és a romániai precedensek alapján a biztosító kiszámolja, itthon mennyibe került volna a hasonló beavatkozás, és az elköltött összegből annyit térít meg, amennyit a betegnek itthon kellett volna fizetnie az illető gyógykezelésért” – nyilatkozta lapunknak Cristina Crăciun, a Szatmár megyei egészségbiztosító pénztár jogásza. Mint mondta, itthon a 2007/122-es kormányhatározat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2008/592-es rendelete ratifikálja az európai normákat.
Az Informaţia Zilei szatmárnémeti lap szerint Szatmár megyében tavaly 18 E 112-es típusnyomtatványt számoltak el, ezekért összesen 139 ezer lejt fizetett a biztosító. A nemzetközi egészségbiztosítási kártya révén valamivel több mint 131 ezer lejt fizettek. A Szatmár megyei egészségbiztosító adatai szerint tavaly 56 külföldi egészségügyi intézmény kiállította számlát bíráltak el, és 47 esetben a kérvényező javára döntöttek. A partiumi megyében 39 külföldi vette igénybe a sürgősségi ellátást, a külföldi biztosítók csupán három esetben kértek költségtérítéshez szükséges igazolásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
Látogatottsági adatok