A klaszter vállalta, hogy összesíti a javaslatokat, észrevételeket, gondokat, és továbbítja azokat az erdészeti felügyelőségnek, a környezetvédelmi minisztériumnak.

A találkozón részt vett Porzsolt Levente – Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter erdészeti tanácsadója –, aki elmondta, úgy kellett életbe léptetni a rendszert, hogy már nem volt idő módosításokra. Az újdonságok az elején okozhatnak nehézséget, de a digitalizálás csökkenti a bürokráciát, ha a vállalkozók megszokják, segíti a munkájukat.

A minisztérium és a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) munkacsoportja folyamatosan dolgozik, hogy elhárítsa a hibákat.

Erre különben már helyi szinten is vannak kezdeményezések, miután a rendőrség a Brassó megyei Fogarason elkobozott 70 köbméter faanyagot, mert nem szinkronizálták a rendszert.

Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója elmondta, egyeztetnek a prefektúrán a rendőrökkel, hogy adjanak egy-két hónap haladékot a vállalkozóknak arra, hogy szokják a rendszert. „Mindannyiunk érdeke, hogy a Sumal 2.0 zökkenőmentesen működjön, most nem kell torzsalkodni, bírságolni” – hangsúlyozta az aligazgató. Kérte a vállalkozókat, írásban jelezzenek a felügyelőségnek minden problémát és tévedést, ezzel megelőzhetik az esetleges bírságokat, a faanyag elkobzását.

Sajátos helyzetben a közbirtokosságok

A megbeszélésen jelen levő vállalkozók, feldolgozók, kitermelők, erdőtulajdonosok számos akadályt, megoldatlan vetületet jeleztek. Kiderült:

A közbirtokosságok esetében gyakori, hogy a tagoknak szekérrel szállítják a tűzifát, azonban ezt az új rendszer már nem teszi lehetővé.

Paul Onose, a brassói felügyelőség főtanácsosa elmagyarázta, hogy 12 hónap alatt legtöbb 20 köbméter faanyag szállítása még nem „Sumal- köteles”, viszont az érintettek szerint a közbirtokosságok ennél sokkal több fát osztanak ki a tagoknak.

Az is felmerült, mekkora felelősség terheli az erdészt, ha olyan járműre rakják fel a fát, amely nincs a rendszerben. Paul Onose javasolta, keressenek más járművet, hiszen a magántulajdonban levő gépkocsit is lehet regisztrálni, de azt is mondta, ha sok erre vonatkozó kérés lesz, találnak megoldást, hogy szekérrel is szállítani lehessen. Bonyodalmakat okoz az is, ha a közbirtokossági tag más településen élő családtagjának adja a tűzifáját, ilyen esetben a szállításhoz az erdésznek kell jegyzőkönyvet kiállítania.

A cégeknek sem egyszerűbb

A rendszer új változatában a szállítóknak is regisztrálniuk kell. A faipari vállalkozók felhívták a figyelmet, hogy a fuvarosok ódzkodnak: arra hivatkoznak, hogy nem bonyolítják ezzel feleslegesen a dolgukat, vagy ha mégis, magasabb árat számláznak. Paul Onose szerint ezt a vetületet már nem a törvény, hanem a piac alakítja:

Viszont a külföldi szállítókat nem kötelezik a Sumal használatára, tehát ezek akadálytalanul fuvarozhatnak.

Felmerült az is, hogy a vásárló faipari cég a rendszer szabályai szerint először a saját munkapontjaira köteles szállítani a vásárolt rönköt, miközben lehet, hogy valamelyik partnercégéhez vinné. Jelezték, hogy akadozik a rendszer, hátráltatja a munkát – erre az volt a válasz, hogy naponta többször is frissíteni kell. Útbaigazítást várnak a fűrészpor, a bontásból származó faanyag szállítására vonatkozóan is. A hatóságok képviselői azt javasolták az érintetteknek, tanulmányozzák a jogszabályokat, útmutatókat, és azt ígérték, ha a kezdeti hibákat kijavítják, megtapasztalják majd a rendszer előnyeit.