Fotó: Boda L. Gergely
Bár már többször felavatták és átadták, tájékoztató táblákat szereltek fel és le, még mindig munkatelepre hasonlít a marosvásárhelyi vár. Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával számba vettük, hogy hol vált az épületegyüttes hasznára az uniós felújítás, és hol maradtak „sebek” rajta. A szakember – akinek szívügye a marosvásárhelyi vár – alapvetően elégedett a munkálatokkal, és szerinte most a legfontosabb, hogy élettel, kiállításokkal, turistákkal töltsék meg az épületeket.
2016. április 19., 13:472016. április 19., 13:47
Noha a vársétány felőli bejáratnál még munkások teszik le a kockaköveket, és több helyen a munkatelep nyoma látszik, sétálók lepték el tegnap délelőtt a várat. Az Iskola másként program keretében folyamatosan érkeztek a kisdiákok, a művészetisek a Vártemplomot próbálták megörökíteni, és volt, aki csak besétált, hogy a gyönyörű napsütésben szemügyre vegye a változásokat.
Fontos volt a katonai istálló megmentése
A felújítás előtt romos állapotban volt az egykori kaszárnya épülete és a katonai istálló, de több helyen a falakon is már látszott az idő vasfoga. A falak és a bástya nem voltak olyan rossz állapotban, hiszen a hatvanas évek végén alaposan felújították, de a katonai épületeket nagyon elhanyagolták. Az uniós pénzalapból végzett többéves felújítás során hét bástya, a falak és a kaszárnya épülete is megszépült.
„A legrosszabb állapotban a katonai istálló volt, ez egyedi, 1802 körül épült barokk istálló, amelyben megvoltak a zsalugáterek, az ajtó, s hál `istennek ezeket sikerült helyreállítani. A kaszárnya épülete is elég sok helyen megrongálódott, beszakadt a mennyezete. Ezt is felújították – mondta Soós Zoltán. – Többé-kevésbé jó a felújítás, két vagy három teremben nem szakszerű, hiszen ott volt a tiszti lakosztály, stukkókkal díszített, sablonfestéses termekről beszélünk, ezeket pedig egyszerűen lemeszelték. Nem végeztek szakszerű restaurálást. Helyre lehet hozni, mert a festékréteg alatt ott van az eredeti festés, igyekszünk majd ezt helyreállítani.”
Nem rendeződött az északi fal helyzete
A bástyák viszonylag jó állapotban voltak, itt kicserélték a cserepeket. Ezek belsejében sok minden nem maradt meg: eredetileg katonai létesítmények voltak, külső díszítéssel nem rendelkeztek. Az egyik bástyában volt egy építési felirat, amit „sikeresen” levéstek, annak folyamatban van a helyreállítása. A legtöbb bástyába villanyt és fűtést vezettek, hogy egész évben használni lehessen ezeket.
Mulasztások történtek az északi falnál, amely a vár sétány felőli oldalán található, ugyanis viszszaépítése eredetileg benne volt a projektben, aztán kikerült onnan. Közép-Európában a romkerteknek nincs hosszú életük, hiszen olyan a klíma, hogy az éves hőmérséklet-különbségek elérhetik a hatvan fokot. Fél évszázad alatt nincs az a fal, amely ne menne tönkre vagy ne károsodna. Ezért csak azok a romkertek működnek, ahol védőtető is kerül a falakra – közölte Soós.
Itt az északi fal esetében ez nem történt meg. Ez az építész döntése volt, valószínűleg úgy gondolta, hogy elegánsabb bemutatni, ha romosan marad meg. Mindenképp kellett volna egyfajta vízálló réteg a téglákra. Így, védőtető nélkül pár évtized múlva ismét rossz állapotba fog kerülni – véli a múzeumigazgató.
Bemutatják a régészeti feltárásokat
Soós Zoltán fontosnak tartja, hogy a felújítás nyomán a régészeti ásatások eredményeit sikerül majd bemutatni, például az egykori kolostorépületeket, a pincét. A kézművesházat és több városi házat feltártak, ezeket részben bemutatják, hasonlóképpen az egykori téglaégető kemencét is. Sok olyan részlet került napvilágra, amely az egykori vár életéről tanúskodik. A szakember hangsúlyozta, hogy jó néhány olyan helyszín van, ahol nem volt feltárás, érdemes lenne például bemutatni egy késő középkori lakóházat is.
„Még számos olyan apró részletről tudunk, amire oda kell figyelni, például a déli falnál is vannak romos bástyamaradványok, amelyek valamiért kimaradtak a projektből. Többször is átiratban hívtuk fel az építész figyelmét, hogy a meglévő műemlékeket helyre kell hozni, ez azonban nem történt meg” – mondta Soós.
Problémás üvegkupola
Megkérdeztük, hogy szakemberként miként vélekedik: illik-e a várba a félgömb alakú üvegkupola, ahol majd a turisztikai információs iroda fog működni, és az alagsorban az illemhely. Soós Zoltán azt válaszolta, az épülettel valószínűleg az volt a tervezői szándék, hogy behozza Marosvásárhelyre a Nyugat-Európából elindult modernizmust.
„Az arányokkal problémák vannak, hiszen míg a Louvre-nál a piramis az épület egyharmadáig ér, itt a várfalnál magasabb az építmény. Kiderül, hogy mennyire fogadják ezt el az emberek. A legnagyobb probléma a használhatósága lesz, hiszen nyáron kibírhatatlan lesz benne dolgozni, az üvegházhatás érvényesül, igaz ugyan, hogy van négy kisebb ventilátor, de nem lesz kapacitása lehűteni az üvegépületet. Itt lesz a turistákat fogadó iroda, az ajándéktárgybolt, minden ide lesz elképzelve. Az biztos, hogy nem túl észszerű és esztétikus” – summázott az igazgató. Mint ahogy nem túl szépek a főtér felőli kapunál felszerelt, fürdőszobai lámpákhoz hasonlító mennyezeti világítótestek sem – állítólag azokat kicserélik.
Kilencvenszázaléknyi pozitívum
„Alapvetően azt kell mondanom, hogy a felújítás kilencven százalékban pozitív töltetű, ami a vár területén történt. A szakemberek kérésére sikerült elérni, hogy csökkentették a töltéseket, hiszen több mint egyméteres hordalék volt a várban főleg a katonai tevékenység miatt. Ezekből sokat kihordtak, félig-meddig visszaállították a vár 17. századi szintjét” – mondta Soós Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az uniós pályázat lezárult, azért a munkálatok nem fejeződtek be, és a Vártemplom még szintén felújításra vár.
A múzeum igazgatója megismételte, amit már több fórumon hangoztatott, hogy a legnehezebb feladat az épület tartalommal való megtöltése lesz. A múzeum több mint nyolcezer tárggyal rendelkezik – fegyverektől kezdve bútorokig –, amelyek hasznosíthatók lennének egy várkiállítás során. „Korabeli enteriőröket lehetne bemutatni és jó sztorikat kitalálni, hogyan éltek akkor a késő középkori ferencesek vagy a 17. századi protestáns város lakói, akik megépítették a város falait, s megszerezték a királyi városi rangot. Felmerült mindenféle ötlet, hogy itt lovagi ruhába bújtatott emberek mutatnák be a várat – én akkor is jeleztem, hogy hát a legjobb esetben hajdúk lehettek a városban vagy székely kopjások. Hiszen Vásárhely Marosszék fennhatósága alá tartozott, s királyi városként is ebben a kötelékben vett részt a katonai hadjáratokban” – emlékeztetett a múzeumigazgató.
Soós Zoltán szerint idén nyáron biztos nem lesznek még kiállítások, hiszen a múzeumnak egy év kell, hogy az első kiállításokat beüzemelje, ez komoly kutatómunkát feltételez. A feltárt objektumoknál is hiányoznak a magyarázó szövegek, azt a városnak külön meg kellene rendelni a múzeumtól, mint ahogy a rekonstrukciós rajzokat is, amelyekből kiderül, hogyan működött egy 17. századi kereskedőház Marosvásárhelyen.
Nincs átfogó koncepció a hasznosításra
Szóvá tettük, hogy a vársétány felőli bejáratnál két különböző órarend szerepel. A vár keddtől péntekig 16.30 és 19.30 között, szombaton és vasárnap 10 és 20 óra között látogatható, míg a múzeumban lévő kiállítások keddtől péntekig 9–16 óra, szombat–vasárnap pedig 10–14 óra között tekinthetők meg.
„A múzeum és a templom működését nem korlátozhatják, a Vártemplom felé szabad a bejárás. Meg lehet nézni a múzeum tárlatait, a felújított várat, de a jelenlegi városvezetés részéről egyelőre nincs koncepció az egész épületegyüttes hasznosítására, s ha a múzeumot nem vonják be, akkor nem is lesz sok látnivaló” – vélekedett Soós Zoltán.
Az összefogás értékéről beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn a Kovászna megyei Illyefalván a sajtó képviselőinek.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
szóljon hozzá!