„Nagyon díszes lehetett”. A középkori festett kapuzat az amiensi katedráliséhoz hasonló színekben pompázhatott
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak díszesek, színesek is voltak a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratai a középkorban – számos más érdekesség mellett erre a felfedezésre jutottak a felújítás során a szakemberek. Az általuk feltárt titkokról Szathmári Edina művészettörténész, a kivitelező cég munkatársa számolt be.
2020. augusztus 30., 09:042020. augusztus 30., 09:04
2020. augusztus 30., 09:082020. augusztus 30., 09:08
Az előadáson többek között kiderült, hogy a kolozsvári Főtér ékessége 150 év alatt épült, de teljes egészében sose készült el. Az uniós pénzből jelenleg is zajló felújítási munkálatok miatt 2018 augusztusában bezárta kapuit a nyilvánosság előtt, fel van állványozva. Az állványok pedig lehetőséget adnak a szakembereknek arra, hogy közelről vegyék szemügyre az impozáns épületet, a látottak alapján következtetéseket vonjanak le történetéről.
Többek között a műemlék különböző periódusairól jutottak értékes információkhoz, a templomot ugyanis az évszázadok során többször átépítették. A legrégebbi része a szentély, a középkorban elsőként készülhetett el, a falak utána épültek a vistai és kolozsmonostori kőbányákból származó kőből.
Tervezett két tornya közül csupán az északnyugati valósult meg, de a 17. században megsérült, újat kellett építeni. 1703-ban a barokk torony megsérült, a jelenleg látható torony a 19. században épült.
A 20. századi helyreállításnak ma is isszák a levét a szakemberek, mivel cementalapú fugát használtak a sérülések kezelésére, miközben a templom ennél puhább állagú mészkőből épült. A cement ráadásul nedvesség hatására változtatja térfogatát, ami óriási kárt tett a mészkőben, számos elemet kell pótolni.
Fotó: Pap Melinda
„A legnagyobb feladat eltávolítani és mészkőalapú anyaggal pótolni a korábbi fugát” – vázolta a kihívásokat Szathmári Edina. A művészettörténész szerint az is gondot okoz, hogy korábban nem volt csatorna a templomon, így az esővíz végigfolyt a támpilléreken, kárt tett bennük, így a lepattogzott felületeket javítani, pótolni, cserélni kell.
A felújítás során festéknyomokra is bukkantak a szakemberek, kiderült, hogy a stilisztikailag a kassai dóm bejáratához hasonlítható déli kapunál a díszítések festve voltak, vörös és kék festésre utaló nyomokat találtak.
Mivel a déli oldal jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, jobban is károsodott, itt van szükség a nagyobb beavatkozásra, ami a művészettörténész szerint inkább állagmegőrzés, mint rekonstrukció, hiszen a meghibásodások javítása mellett azon is dolgoznak a szakemberek, hogy ne károsodjon tovább a felület. A felújítás során arra a következtetésre jutottak, hogy a templomhajónak gótikus, nyitott előcsarnoka is lehetett, amit a barokk korban módosítottak.
A különböző építési periódusok megkülönböztetésében a kőfaragó jelek is segítenek. A templombelső feltárása során a 20. századi vakolatot eltávolították, így feltárultak a részletek. Többek között kiderült, hogy
Más középkori templomokhoz hasonlóan feltehetően szentélyrekesztő (szerzetesi templomokban a szerzetesek részére fenntartott helyet a laikusok részétől, a templomhajót a kórustól elválasztó, gazdagon díszített elem) is lehetett itt, de nem találtak erre utaló nyomokat.
Fotó: Jakab Mónika
Szathmári Edina szerint a feltáruló építési fázisokból a templom egész középkori története rekonstruálható. Elmondta, március–áprilisban a szentélyben falkutatás zajlott, de nem találtak középkori falképeket, csak a barokk vakolatot, az előző rétegeket eltávolíthatták. Érdekes felfedezésekre a boltozat alatti rész vizsgálata során bukkantak, a déli oldalon fémszálakkal megerősítették a süvegeket, és a tisztítás után vakolás következett, ezáltal is erősödik statikailag a boltozat, magyarázta a művészettörténész. Mivel a 20. századi restaurálás során letisztították a bordákat, sérült a vélhetően a 18. századból fennmaradt zöldes festés.
Érdekes eleme a műemléknek a huszártorony is, a szentély fölé erősített könnyű faszerkezetű tornyocska kihívás elé állította a szakembereket, ugyanis a 18. századi, cinklemezekkel borított építmény súlyosan károsodott.
A tetőszerkezet egy rész a 18., a másik része a 19. századból való, a cserép az 1890-es években került rá, amikor sokat dolgoztak a tető és a boltozat megerősítésén, datálta az elemeket a szakember. Elmondta, a szentély boltozatát megőrzik, csak a nagyon hiányos, sérült köveket pótolják vistai alapanyaggal. Az ezeken talált mesterjegyeket is dokumentálják, ezekből adatbázis készül, és a festékanyagok alapján a középkori festés virtuális rekonstrukcióját is tervezik.
Szathmári Edina szerint a renoválás után várhatóan megnyitják a csigalépcsőket is, és a teljes Szent Mihály-templom bejárhatóvá válik, a kívül-belül felállványozott épület most biztonsági okokból nem látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!