Fotó: Biró István
2009. február 28., 15:512009. február 28., 15:51
„Nemzeti önbecsülésünk gazdagabb a mai naptól. Ennek az önbecsülésnek az erősítésére ezentúl a világ minden magyarjának megvan az esélye, csak el kell jönnie Kolozsvárra. Márton Áron morális példa nekünk, magyarországiaknak is, de felekezettől és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenki számára” – ezekkel a szavakkal méltatta Márton Áront a néhai római katolikus püspök szobrának szombati leleplezésén Szilágyi Mátyás. A Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja a kincses városban több mint ezer ember jelenlétében lezajlott eseményen a huszadik század egyik leghűségesebb és legnagyobb magyarjaként
„Elsősorban az embert kerestem Márton Áronban, egyszerű plébánosi öltözékében. Csak a kereszt és a fején levő pileolus mutatja, hogy püspökről van szó. A többi már csak kellék lett volna, tehát azért egyszerűsítettem a püspöki díszruhát, mert szerintem az elterelte volna a figyelmet az emberről. Nem az áldást osztó püspököt, hanem a híveiért, egyáltalán az emberekért kezét imára kulcsoló igazi Márton Ároni test- és magatartást akartam megörökíteni. Hogy mennyire tudtam elérni, azt az emberek döntik majd el” – mondta lapunknak a gratulációk garmadáját fogadó alkotó, Bocskai Vince szovátai szobrászművész. |
említette az Illyés Gyula által emberkatedrálisnak nevezett Márton Áront, aki „mindig ott volt, ahol a legnagyobb volt a vész, és a legsúlyosabb a teher”. Példaként említette a második bécsi döntést követő időszakot, amikor Márton Áron a Romániánál maradt, és kilátástalan helyzetbe került dél-erdélyi magyarság mellett maradt gyulafehérvári székhelyén, felemlítette azt a kiállását, amikor 1944. május 18-ai, kolozsvári papszentelő szentmiséjén nyíltan elítélte a zsidóság deportálását, vagy amikor a 1949-55 között a kommunista börtönökben is kitartott a magyarság és a hit mellett. „A más nemzetiségűek mellett is kitartott, mert azokban a keresztény testvért látta. Ezt az igazi magyar és igazi ökumenikus örökséget kell őriznünk” – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás reményét fejezve ki, hogy mielőbb sikerrel jár Márton Áron előkészületben levő boldoggá avatása.
Az ünnepi szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek Márton Áron érdemeit méltatva kiemelte: 1919-ben a Székely Hadosztály tisztjeként, 1946-ban immáron püspökként a csíksomlyói búcsún próbálta menteni a menthetőt, de sem az 1920-as trianoni, sem az 1947-es párizsi békeszerződést nem kommentálta többé. Ellenben „mindig az egyház és az elnyomottak mellett állt, értük szólt, sőt még azt is vállalta, hogy amikor 1944 májusában kolozsvári szentmiséjén a zsidók deportálása ellen emelte fel szavát, őt, a legnagyobb székely-magyart a magyar hatóságok kiutasították Észak-Erdélyből” – mondta Jakubinyi György. Az érsek azt sem rejtette véka alá, hogy Márton Áron sokáig csak azért nem kapta meg a Yad Vashem intézettől A világ igaza elnevezésű kitüntetést, mert a zsidók melletti kiállása „csak erkölcsi természetű volt”. Florentin Crihălmeanu kolozsvári-szamosújvári görög-katolikus püspök Márton Áron emberi és szellemi nagyságát, a római és a görög katolikus egyház iránti feltétlen ragaszkodását, atyai jóságát és szelídségét emelte ki, beszédét pedig azzal zárta: „Legyen ez a szobor a szeretet és a fény forrása minden ember számára”.
Köszöntő beszédében Kolozsvár alpolgármestere, László Attila kiemelte: a szoborállítás tulajdonképpen ünnepélyes örökségvállalás. „Márton Áron püspök volt az, aki mindmáig élő példaként világítja be sötét utunkat: becsülete, tudása, kitartása, konoksága, magyarsága, alázata és építkezése legyen mindnyájunk számára követendő út, vallástól és felekezettől függetlenül. Tudassuk hát a világgal: mostantól Kolozsvár főterén Mátyás király és Márton Áron püspök együtt vigyázzák igazunkat, erőnket, becsületünket és lelkünket” – foglalta össze a szoborállítás építési engedélyét idén január 7-én aláíró, és a városi tanács 2007-ben elfogadott határozatát követő huzavonát ezzel lezáró városatya.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.